1733-ban Ráday Pál temetésével kezdődött a losonci református temető írott története. A három hektár alapterületű temetőkertben a hatalmas, öreg vadgesztenyefák árnyékában megelevenedik a történelem.
„Losonc legősibb temetőjébe érkezünk, ahol Nógrád megye legjelentősebb egyéniségei nyugszanak” – kezdi Puntigán József helytörténész, akivel sétára indulunk a losonci köztemetőben. Ráday Pál, Kármán József, Szabó Gyula, Winkler Oszkár – mindannyian itt nyugszanak. És itt van a Szilassy család nyughelye is.
Losonctugárnak a földesurai voltak, és jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a zsidóság ide beköltözhetett, majd ők lettek a város kereskedelmének, illetőleg a gyárének a legfőbb kezdeményezői és munkatársai” –
avat be a helytörténész.
A régi nemesi család hatalmas birtokkal, kastéllyal rendelkezett. Tagjai évszázadokon át azon dolgoztak, hogy a magyarság helyzete ne csak a térségben, hanem országszerte javuljon.
„Ki kell emelni Szilassy Aladárt. Sajnos csak nagyon rövid időt élt meg, de hozzá fűződik a magyar cserkészmozgalom elindítása. Ő orvosként működött és Budapesten hunyt el” – teszi hozzá.
„Vajh tudod-e vándor, Kicsoda alszik e kő alján, virrasztva feletted? Ráday Pál, ki ez név dísze, virága vala. Kicsoda, mekkora volt, Pannónia tudja, s a külföld Népe is, elmondják művei, tettei mind.” Így szól magyarul a Ráday sírtábláján olvasható felirat.
Ráday Pál losonci születésű volt, és a végrendeletében jelezte, hogy mindenképpen itt szeretne nyugodni. II. Rákóczi Ferenc diplomatája és erdélyi kancellárja volt, innen indult jelentős pályafutása.
A kriptát, amely védett műemlék, 2017-ben újították fel. Tovább sétálva elérjük Kármán József sírját. A magyar író a losonci irodalmi élet kiemelkedő alakja volt.
„A szentimentalizmus alapítójaként tartják számon, 1896-ban készült el ez az emlékmű, amely neki és a családjának állít emléket” – mondja Puntigán József.
Az író neve összefonódott Losonccal. Iskolát, utcát, több emlékhelyet és amatőr színházat is elneveztek róla. Legismertebb műve a Fanni hagyományai, a magyar irodalom első lélektani regénye. A XIX. század közepéig a temető elhanyagolt volt, sírhelyeiről nem gondoskodtak. Majd a század közepén megalakult egy városi mozgalom, amely célul tűzte ki a sírok rendbehozását. A jó példát követve, később a város többi temetőjét is rendbe hozták. A sírkert átvészelte Losonc 1849-es oroszok általi elpusztítását, az I. és II. világháborút is. Mivel számos nevezetes személyiség lelt itt örök nyugalomra, ma is a losonci panteonként emlegetik.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
