Az európai parlamenti választás belpolitikai tanulságairól, a Magyar Péter-jelenség okairól és következményeiről és a főpolgármester-választás politikai utórezgéseiről is beszélt Böcskei Balázs, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
„Az európai parlamenti választást a Fidesz nemcsak megnyerte, hanem a számokból látható, hogy minden esélye megvolna egy országgyűlési választáson is a kényelmes győzelemre, akár a kétharmadra, azaz hatalompolitikai értelemben nincsen aggódnivalója a Fidesznek, de az is biztosan kijelenthető, hogy Magyar Péter pártjának az erőssége új dinamikát ad a magyar pártrendszerben, és ezért a következő másfél év az izgalmasabb lesz, mint mondjuk 2024 elején gondoltuk” – mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában a június 9-i választások után előálló politikai helyzetről
Böcskei Balázs viszont hozzátette, szerint nem összevethető a két választás, mert az országgyűlésihez képest az európai parlamenti csak másodlagos, az emberek nem a kormányzóképességről döntenek, ezért szerinte egy parlamenti választáson Magyar Péter és pártja kevésbé szerepelt volna jól. „Egy biztos, hogy ez egy új helyzet a nemzeti együttműködés rendszerének, mert az, hogy valaki zöldmezős beruházásból, nulláról harmincra ugrik, az azt a képzetet is keltheti, hogy lehetséges a változás, hiszen ha ez lehetséges, akkor miért ne lehetne nagyobbat álmodni.
A képzeletek azért útjára indultak június 9-ével”
– tette hozzá az Idea Intézet stratégiai igazgatója.
Mráz Ágoston Sámuel közölte, a méréseik szerint jelentős volt a Tisza Párt támogatottsága, és egy országgyűlési választáson is legalább húszszázalékos eredményt ért volna el, de ez szerinte a megosztottság miatt még nagyobb Fidesz-győzelmet eredményezett volna. A modellszámításukból az látszik, hogy tíz olyan választókerület volt, ahol a Tisza Pártra leadott listás szavazatok megelőzték a Fideszre leadott listás szavazatokat, ha 20 százalékra süllyed a Tisza, akkor még tíz ilyen kerület sem lett volna. „A mi gyorselemzésünkben 136 mandátum szerepelt a kormánypártnak a nemzetiségi képviselővel együtt, tehát ez akár egy 140 fölötti mandátumszámot is jelentett volna egy gyengébb Tisza és egy erősebb DK” – mondta az elemző, és hozzátette,
az derült ki ezen a választáson, hogy van kétmillió törzsszavazója a Fidesznek,
és a 2026-os választási helyzetben a törzsszavazók kiegészülhetnek még akár félmillió vagy még annál is több olyan választópolgárral, akik nem törzsszavazók, de a Fideszt tartják a legalkalmasabb kormánypártnak.
Böcskei Balázs viszont azt vetette fel, hogy nagyon sokan vannak a bizonytalanok, és őket jobban mozgósíthatja annak az üzenete, hogy egy politika legyőzhetővé válik. Szerinte ekörül fog forogni a következő politikai időszak. Úgy véli, a kormányzó párt ellenfél nélkül nagyon magabiztos volt, de most ezt a magabiztosságot nem egyértelműen látja. A Tisza Párt felbukkanása és 30 százalékos támogatottsága után szerinte nagy kérdés, hogy ezt a magabiztosságot, a legyőzhetetlenség képzetét fenn tudja-e tartani a Fidesz. „A magyar politika eljutott egy olyan helyzetbe, hogy értékek nélkül is lehet fordítani a politikán. Mert ma azt nem látjuk, hogy Magyar Péter mit gondol, neki nincs értékkatalógusa” –tette hozzá.
A Nézőpont Intézet vezetője viszont úgy látja, hogy Magyar Péter nem a bizonytalanokat tudta mozgósítani, hanem inkább azokat, akik kormánykritikus gondolkodók voltak, és nem találtak olyan pártot, amely számukra hitelesen kormánykritikus programot, stratégiát képviselne, és ezért nem tervezték, hogy részt vesznek az EP-választáson, de olyan felhajtóerő alakult ki Magyar Péter személye körül, hogy ezek a jelentős részben 40 év alatti választópolgárok elmentek szavazni.
Mráz Ágoston Sámuel szerint a választási rendszerből adódóan ha egy pártnak legalább öt százalékponttal nagyobb az eredménye, mint a második helyezett pártnak, akkor megszerzi a mandátumoknak a többségét, ezért ha a Fidesz megőrzi a 45 százalékos eredményét, akkor a többségét senki sem veszélyezteti. A számításai szerint ehhez Magyar Péter pártjának el kellene érnie a 40 százalékot, ehhez pedig a mikropártokat kell begyűjtenie vagy a Demokratikus Koalíciót, de ha együttműködne Gyurcsány Ferenccel, az nagyon komoly hitelességvesztés lenne Magyar Péternek.
„Nagyon minimális az esélye annak, hogy Magyar Péter a Fidesz megtörése nélkül, a DK-n kívüli teljes ellenzék begyűjtése nélkül, vagy a DK beolvasztása nélkül valódi fenyegetés lenne a Fidesz győzelme számára”
– jelentette ki. Böcskei Balázs viszont arra figyelmeztetett, hogy a politikában mindig jöhetnek váratlan helyzetek, példaként a kegyelmi ügyet említette, amelyek váratlan változást hozhatnak.
A Magyar Péter-féle felhajtóerő mögött az Idei Intézet elemzője az érzelmeket látja. A hagyományos ellenzék szerinte inkább szomorú volt, amely egy szomorú országot vázoltak fel, ezzel szemben Magyar Péter a düh és a harag hangján beszélt. „A kettő között nagyon nagy különbség, mert a szomorúság az deaktiváló, a düh és a harag pedig aktivizáló. Nem egyszerűen érzelmeket kell használnom, hanem olyan érzelmeket, amelyek elindítják a mozgósítást” – mondta, és hozzátette, egy másik fontos kifejezés a remény. „Általában el szoktuk várni a politikustól azt, hogy konzisztens legyen, kiszámítható legyen a mondandója. Mindent lehet mondani Magyar Péterről az utóbbi időszakban, csak a konzisztenciát nem. A saját személyzeti politikáját, a saját karrierjét, az egyes közpolitikai állásfoglalásait, a média kezelését tekintve. Amit ő belehibázott eddig a politikai működése során, a töredékét nem szokás megbocsátani a politikusok. Működik a szelektív hallás, szelektív észlelés, mert a remény olyan sűrű, hogy itt a képzelet útjára indult” – mondta Böcskei Balázs.
Mráz Ágoston Sámuel is úgy látja, hogy a kritikák mind lepattantak Magyar Péterről, mert a kormányváltást akaró választók meglátták benne azt, aki ezt el tudja hozni, és ezért mindent megbocsátottak neki az elmúlt három hónapban. Most szerinte az a kérdés, hogy ez kitart-e, amikor elkezd pártot építeni, kiválasztja a politikustársait, konfliktusokat kell a szervezeten belül kezelnie, fontos kérdésekben állást kell foglalnia. Szerinte az lesz a következő másfél évnek az egyik kulcskérdése, hogy talál-e 106 olyan egyéni választókerületi jelöltet, aki alkalmas és támadhatatlan, a másik pedig, hogy azok, akik most a Tisza Pártot képviselve bekerültek az EP-be, illetve a Fővárosi Közgyűlésbe, kitartanak-e mellette, vagy eljön az osztódás, amelynek veszélye minden mozgalomból lett pártnál fenyeget.
Böcskei Balázs szerint is veszélyt jelent, hogy a Tisza Párt új politikusai nem mentek át pártpolitikai szocializáción, nem értékek mentén szervezett közösséget alkotnak. Az is kérdés, hogy meddig tart ki Magyar Péter bizalma az irányukba, hiszen például a médiával szembeni bizalma is hamar elfogyott. Az elemző szerint nagyrészt
a véletlennek köszönhető Magyar Péter felbukkanása, egy Facebook-kommentből indul el az egész folyamat.
Mráz Ágoston Sámuel szerint is az egész karrierje egy házastársi vitából alakult ki, az elemző úgy véli, személyes bosszúvágy vezérelte Magyar Pétert, és tulajdonképpen sikeres volt: a színre lépésekor a volt felesége még a Fidesz EP-listavezetőjének számított, és most, 2024. június végén Magyar Péter EP-képviselő, a felesége pedig csak volt politikus.
A Nézőpont Intézet vezetője azt a kérdést is felvetette, hogy az Európai Néppártba most felvett Tisza Pártot mennyire kötelezik majd az egyirányú szavazásra a fontos kérdésekben, és mikor engedik meg, hogy belpolitikai okok miatt szembe menjen a többség akaratával. Példaként az első próbát említette, hogy miként szavaznak majd Ursula von der Leyen újabb megbízatásáról az Európai Bizottság élén. Mráz Ágoston Sámuel kijelentette, az Európai Néppárt arra használja majd Magyar Pétert, hogy Orbán Viktort itthon gyengítse.
A fővárosban csak 41 szavazat döntött Karácsony Gergely javára a főpolgármester-választáson Vitézy Dávid ellenében, s noha a jelenlegi városvezető korábban a teljes szavazás megismétlését kezdeményezte, Böcskei Balázs szerint sem erre nem kerül sor, sem arra, hogy Karácsony Gergely esetleg lemondjon, és így teremtse meg egy újabb voksolás lehetőségét. Az elemző úgy véli,
a főpolgármesternek nem lenne érdeke egy előre hozott választás, már csak azért is, mert azon más is indulhatna.
Mráz Ágoston Sámuel szerint ha marad az eredmény, akkor a következő öt évben az ellenzéke állandó lemondásra szólítja fel a hivatalban lévő főpolgármestert. Egy másik forgatókönyv lenne az előre hozott választás, de az szerinte sem érdeke Karácsony Gergelynek, mert akkor a Momentum és a Tisza Párt is indíthatna ellenfelet, és erősen fenyegetné Karácsony Gergely újraválasztását.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
