Svédország nem akar ismét a legtöbb menekültet befogadó országok egyike lenni, mint az a 2015-ös migrációs válság idején történt – közölte hétfőn Magdalena Andersson svéd miniszterelnök Berlinben, ahol Olaf Scholz német kancellárral találkozott. A két politikus a többi között az ukrajnai menekültek helyzetét vitatta meg.
Magdalena Andersson svéd miniszterelnök úgy fogalmazott, „a 2015-ös helyzet nem ismétlődhet meg. Svédország akkor az unióban tartózkodó menekültek több mint tizenkét százalékát fogadta be, ezt a teljesítményt nem lehet megismételni, de Svédország természetesen a megoldás része lesz” – írta a Münchner Merkur online kiadása.
Mindkét politikus meglehetősen óvatosan nyilatkozott az ukrajnai menekültek elosztása körüli uniós vitáról. Scholz közölte, az EU tagállamai megállapodásra jutottak a Lengyelország és Németország által közösen kezdeményezett kérdés érdemi részét illetően.
A német kancellár hangsúlyozta, hogy Németország is – mint mindig – kész a menekültek befogadására. Mindemellett az uniós szinten elfogadott szolidaritás szellemében „más országoknak is be kell fogadniuk a menekültek egy részét.”
Scholz kancellár a megbeszélésen segítséget ígért Svédországnak egy esetleges orosz támadás esetén, kiemelve, hogy az Európai Unió segítségnyújtási kötelezettségeit nagyon komolyan veszik, és szükség esetén számíthatnak rájuk. A német kancellár megismételte azt is, hogy Oroszországot fel kell szólítani az ukrajnai háború befejezésére és csapatainak kivonására, ugyanakkor világossá kell tenni, hogy az Európai Unió elleni támadásra nem kerülhet sor, „mert erősek vagyunk”.
Andersson azt hangsúlyozta, hogy az Ukrajna elleni támadás nemcsak Ukrajna, hanem az európai biztonsági struktúra ellen is irányult. Svédországgal kapcsolatban kiemelte, országa „már nem igazán semleges”, csupán „nem része egy katonai szövetségnek”. A svéd kormányfő hozzátette, „ugyanakkor látjuk, hogy Európában megváltozott a biztonsági helyzet”, ezért Svédországban új tárgyalások folynak a NATO-csatlakozásról. Úgy fogalmazott, „attól függően, hogy ez a vita hogyan végződik, meglátjuk, mi lesz a legjobb út Svédország számára”.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
