Magyarországra látogatott ma Jens Stoltenberg, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyaljon. Aligha lesz könnyű beszélgetés – írja a Magyar Nemzet azzal, hogy Stoltenberg elmondása szerint a júliusi washingtoni csúcstalálkozó napirendjét vitatják meg.
Ennek egyik kiemelt témája lesz Ukrajna, amelyben Magyarország álláspontja eltér a fősodortól. Arról pedig a magyar kormányfő beszélt néhány napja az M1-nek adott interjújában, hogy arra próbálnak majd választ találni, milyen jogi megoldással maradhatnánk ki egy NATO területén kívüli, ukrajnai misszióból.
Mint arra a Magyar Nemzet is rámutatott, a NATO-főtitkár politikai és kommunikációs feladatokat lát el, nem pedig katonait.
A nézeteltérés legfőbb oka, hogy az eredetileg védelmi szövetség egyre határozottabb szerepet vállal az ukrajnai háborúban. Szijjártó Péter a meglehetősen viharosra sikerült május végi NATO-találkozón úgy fogalmazott, „a háború gyorsvonata kifutott az utolsó előtti állomásról”.
A külgazdasági és külügyminiszter felsorolása alapján a tagállamok már szövetségi szinten:
„Az, hogy Ukrajna katonai képességeinek növelése érdekében pénzt rakjunk össze, nem tartozik a NATO alapvető céljai közé!” – magyarázta.
Újabb negyedlépéssel közelebb húzza magához a NATO Ukrajnát
Jens Stoltenberg már többször határozottan kizárta, hogy Oroszország a NATO megtámadására készülne, állítása szerint ennek nincs semmi nyoma. Ehhez képest egyre többször megkongatták a vészharangokat, hogy a következő évtizedekben nyílt összecsapásra kerülhetne sor, melyben Magyarország is frontvonallá vagy felvonulási tereppé válhat. Moszkva pedig arra figyelmeztetett többször: minden Ukrajnában állomásozó nyugati katonát legitim célpontnak tekint.
Magyarország ezért kizárta, hogy bármilyen ukrajnai misszióban részt vállaljon, legyen szó a fegyverszállításról vagy akár a tervezési fázisról.
Kérdés, hogy például a segélyek összehangolásában vagy a pénzügyi támogatás jóváhagyásában sikerül-e megállapodni.
Stoltenberg: Ukrajnának jogában áll csapásokat mérni oroszországi célpontokra
Csúszunk bele a háborúba?
Amint arra a minap elemző cikkben a Körképen is rámutattunk, komoly veszélyt jelent, hogy Ukrajna közép-kelet-európai országok területén „tárolná” az amerikai gyártmányú F-16-os vadászgépeket, amelyeket a Nyugattól kap. Miután ezek a gépek igényesek a reptérre, és Ukrajnában nem nagyon vannak olyan repterek, melyek fogadni tudnák őket, így feltehetően azt szeretnék, ha a szomszédos országok fogadnák be őket.
Az ukrán indoklás szerint egyébként így védenék meg az F-16-os vadászrepülőgép-flottát a Kreml támadásaitól.
„Számos repülőgép érkezik Ukrajnába. Vannak bizonyos gépek, amelyeket Ukrajnán kívül biztonságos légibázisokon fognak tárolni, hogy ne vehesse őket célba az ellenség. Ez lesz a tartalékunk arra az esetre, ha a hibás gépeket rutin karbantartás során cserélni kell”
nyilatkozta a KyivIndependent angol nyelvű ukrán lapnak Szerhij Hulobcov ukrán dandártábornok.
A gépek „tárolására” a legnagyobb valószínűséggel Lengyelország és Románia légibázisait használnák.
Ennek a hírnek semmiképp sem örülhetünk, hisz Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban már figyelmeztetett, hogy Moszkva fontolóra veheti a NATO-területek elleni csapás lehetőségét, ha azok befogadják Ukrajna vadászgépeit.
„Ha az ukrán határokon kívüli légi támaszpontokon állomásoznak, és harcra használják őket, akkor meg kell néznünk, hogyan és hova csapjunk le az ellenünk folytatott harcban használt eszközökre”
fogalmazott Putyin.
Nem ez az első példa arra, hogy közép-kelet-európai országokat próbálnak nyugati ötletek alapján háborúba sodorni. Nemrég jelent meg egy dokumentum, ami azt javasolja, hogy Nyugat-Ukrajna légterét a szomszédos NATO-országok területéről védjék – és itt elsősorban Szlovákiáról, Magyarországról és Lengyelországról volt szó. Az értelmi szerzők között volt Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter és Mikuláš Dzurinda volt szlovák kormányfő is. Állításuk szerint a dologban nincs kockázat – de ezt sem ők döntik el.
Csúszunk bele a háborúba: NATO-országok területén tárolná Ukrajna a Nyugattól kapott F-16-osait
Magyarországon egyébként a közvélemény-kutatások szerint évek óta töretlenül magas, 70-80 százalék fölötti a NATO támogatottsága. Ezen az ukrajnai háború kirobbanása sem változtatott – írja a lap.
Orbán Viktor: mindenképpen ki kell maradnunk a NATO-misszióból
magyarnemzet.hu, Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
