A filmügyi kormánybiztos a TV2 Média Csoport Kft. tulajdonosai között nem Andy Vajnaként, hanem Vajna András Györgyként szerepel. Ennek apropójából körüljárjuk a névhasználat témáját.
A köznevekkel ellentétben az idegen személynevek az idő múlásával nem öltenek magyaros formát. A dízelmotor például már évtizedek óta magyarosan írandó, feltalálójából viszont minden bizonnyal sosem lesz Rudolf Dízel. A morzeírás kitalálóját is Samuel Morse (ejtsd: morsz) alakban írjuk, a lincselés névadója is marad William Lynch, és a makadámút kifejlesztőjének neve is kizárólag John Loudon McAdam formában helyes.
A latin ábécét használó nemzetek személyneveit többnyire eredeti formájukban őrizzük meg. Azért csak többnyire, mert van egy csoport, amelyre ez nem vonatkozik, sőt azon túl is vannak rendhagyó esetek.
Az egyházi elöljárók, az uralkodók, sőt az uralkodóházak tagjai nevét magyar változatban írjuk: II. János Pál pápa, X. János pátriárka, I. Napóleon császár, II. Gusztáv Adolf király, Károly herceg, sőt a névsorrend is magyaros: Stuart Mária, Habsburg Miksa stb. A civil nevet viszont nem változtatjuk meg. Hiába írjuk magyarul a XVI. Benedek nevet, a Joseph Alois Ratzinger marad németes formában, ahogy Diána hercegné keresztnevéről is lekerül az ékezet, ha Diana Spencerként hivatkozunk rá.
Az egyházi és világi tróntól távoli, keményen dolgozó kisemberek nevét békén hagyjuk, de egy-két tucat rendhagyó eset akad, főként történelmi személyek neve. Aki valamiféle logikát szeretne találni ebben, az csalódni fog. Valakinek csak a névsorrendjét és a keresztnevét magyarosították: May Károly, Marx Károly, Engels Frigyes, Luther Márton, másoknak a teljes nevét: Kolumbusz Kristóf, Kálvin János, Husz János, Jellasics József, Verne Gyula (itt a vern kiejtésből magyaros verne lett).
Nemcsak a múlt meghatározó alakjainak adunk magyaros nevet, előfordul, hogy kortársaknak is, olykor egészen meghökkentő módon. A komáromi bencések ellen hadjáratot indító nagyszombati érsekre például Ján Orosch helyett Orosch János néven hivatkoznak, pedig az úr szlovák, ráadásul a Matica slovenská nevű magyarellenes, szélsőjobboldali szervezet tisztségviselője – néhány lépéssel továbbmenve eljuthatnánk akár az abszurd Szlota János, Ponta Viktor vagy Funár György névig is. Szintén nem a régmúlt figurája Hồ Chí Minh, akiből a magyarban Ho Si Minh lett. Ez nemcsak azért teljesen érthetetlen, mert a vietnami a múlt század eleje óta latin betűs nyelv – így a neveket nem írjuk át –, hanem azért is, mert a Si helyett Csi felelne meg a kiejtésnek.
Vannak még egyedi esetek: a Konfuciusz Kung Fu-ce latin nevének – Confucius – magyaros alakja. S ha már latin, a Quintus Pontius Pilatus név három eleméből kettőnek létezik magyaros formája: Poncius Pilátus. Azaz a keresztnév nélkül írhatjuk magyarosan, ha viszont a teljes nevet kiírjuk, mindenképp a latin verziót kell használnunk.
A Kárpát-medencéből kivándorolt, magyar származású, külföldön befutott emberek nevével teljesen összevissza bánunk. A világ ötödik űrturistáját annak ellenére nevezi szinte mindenki Charles Simonyinak, hogy ő maga Károlyként mutatkozik be, az űrből is magyar nevén jelentkezett be. Idegen formában használjuk André Kertész, Joe Esterhas, Tom Lantos nevét, de magyaros formában Galamb Józsefét, Gábor Dénesét, Teller Edéét, Soros Györgyét. Ki érti ezt…? És könnyen lehet, hogy a közeljövőben Vajna is András Györgyként, s nem Andyként fog megjelenni az írásokban.
Nincs szabály arra, hogy kiket lehet magyarosan írni. A külföldön befutott magyarok esetében, úgy tűnik, a szokásjog a meghatározó. Az idegen nyelvekből való neveket viszont az alapelv szerint eredeti formában őrizzük meg, a fentebb felsorolt magyarított formák a kivételeket jelentik. Egyébként ez a fajta „honosítás” nem magyar sajátosság: amíg Marx Károly és Engels Frigyes a magyar elvtársaknak mutatta az utat, „közeli rokonaik”, Karel Marx és Bedřich Engels a cseheknek, Karol Marks és Fryderyk Engels pedig a lengyeleknek. Sőt, a lengyelben megtaláljuk még Fryderyk Szopent – igaz, ő anyai ágon lengyel volt –, Karol Darwint, Grzegorz Mendelt, Jerzy Waszyngtont és William Szekspirt is.
Következő írásunkban még zavarosabb vizekre evezünk: a nem latin betűs nyelvek neveivel fogunk foglalkozni.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
