Magyarországon a baloldal támadja a kínai Fudan egyetemet, ám a világ neves politikai és pénzügyi vezetői, tudósai és üzletemberei komolyan veszik az oktatási intézményt. Soros György és a Nemzetközi Valutaalap korábbi vezérigazgatója is tartott ott előadást, míg Barack Obama az Egyesült Államok elnökeként egy sanghaji diákfórumon válaszolt a hallgatók kérdéseire.
A baloldal össztűz alá vette a kínai Fudan egyetemet. Szerintük súlyosan sértheti Magyarország szuverenitását a Budapestre tervezett campus. Kínai kémekről és kommunista tanok terjesztéséről beszélnek. Arról leginkább hallgatnak, hogy a QS World University Ranking szerint a Fudan egyetem a világ 34. legjobb felsőoktatási intézménye, és hosszú ideje az elit mezőnyhöz tartozik. Jól tudják azonban ezt a világban, ahonnan sokan érkeznek előadásokat tartani a sanghaji egyetemre. Nemcsak világhírű tudósokról van szó, hanem mások mellett olyan személyekről, akiket a magyar ellenzék körében feltétlen tisztelet övez, és akiket megkérdőjelezhetetlen demokratáknak tartanak.
Így például 2009 júniusában nem más tartott ott előadást, mint Soros György.
A magyar származású amerikai üzletember a többi között arról beszélt a Fudan egyetem tanárainak és hallgatóinak a válság kapcsán, hogy Kína kilábalása hatással lesz mind a világgazdaságra, mind a tőkepiacokra.
– Azt hiszem, hogy Kína befolyása a világgazdaságban gyorsabban nő, mint ahogy azt sokan gondolják – mondta.
Barack Obama amerikai elnökként 2009 novemberében utazott Kínába. Ellátogatott Sanghajba, ahol a Fudan vezetői fogadták. Részt vett egy diákfórumon, amelyre több felsőoktatási intézményből, köztük a Fudan egyetemről is érkeztek hallgatók.
– Nagy megtiszteltetés számomra, hogy itt vagyok Sanghajban, és alkalmam nyílt mindannyiótokkal beszélni. Szeretnék köszönetet mondani a Fudan egyetem elnökének a vendéglátásáért és a kegyes fogadtatásáért – ezekkel a szavakkal köszöntötte hallgatóságát Barack Obama. Az elnök előadásában fenségesnek nevezte Kínát. Szerinte Sanghajban látható az a növekedés, amely felkeltette a világ figyelmét. A városról pedig azt mondta, hogy annak nagy jelentősége van az Egyesült Államok és Kína kapcsolatának történetében. Felhívta a figyelmet arra is, hogy amerikai és kínai tudósok együttműködnek az új kutatások és felfedezések terén. Az amerikai elnök – aki a hallgatók kérdéseire is válaszolt – reményét fejezte ki, hogy a diákok közül sokan eljutnak az Egyesült Államokba.
Christine Lagarde 2015 márciusában mondott beszédet a kínai egyetemen Fotó: IMF
Érdemes megemlíteni a Nemzetközi Valutaalap korábbi vezetőjét is. Christine Lagarde 2015 márciusában a Fudan egyetemen tartott beszédet. Az intézményt Kína egyik legrégebbi és legjobb egyetemének nevezte. A többi között arról beszélt, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának kulcsszerepe lesz a globális együttműködés új formájának kialakításában.
Lagarde 2011 és 2019 között vezette a valutaalapot, melynek ügyvezető igazgatóhelyettese 2011 és 2016 között Csu Min (Zhu Min) volt, aki a Fudan egyetemen diplomázott.
Az intézményt nem véletlenül veszik komolyan a világban: 1905-ben alapították, 2,5 millió négyzetméteren helyezkedik el, laboratóriumok, kórházak is tartoznak hozzá, míg könyvtárában több mint 5,5 millió kötetet és számtalan digitális forrást tárolnak. A Fudan mintegy négyezer külföldi hallgatónak is otthont ad, akik a világ számos országából érkeztek oda tanulni. A nyilvános rendezvényeken ipari és pénzügyi vezetők, kínai és külföldi professzorok, köztük Nobel-díjas tudósok tartanak előadásokat.
Az intézmény mintegy harminc ország és régió több mint kétszáz egyetemével és kutatóintézetével létesített cserekapcsolatokat, így például a Harvard, a Yale és a Columbia Egyetemmel. A Fudan tagja az Universitas 21-nek is, amely a világ vezető egyetemeinek szövetsége.
A kínai egyetemistákat a világ számos pontján szívesen fogadják. Beszédes, hogy 2000 és 2018 között hatvanezerről 360 ezerre nőtt a kínai hallgatók száma az amerikai egyetemeken. Ez dollármilliárdokkal gazdagítja a tengerentúli ország felsőoktatását.
A baloldal kormányon még szerette a kínai oktatást
Hiller István miniszterként még arról beszélt, hogy az oktatás és a kultúra területén is új távlatok nyíltak meg Kína és hazánk között.
Amikor a balliberális politikusok kormányon voltak, akkor még nem számított kommunista kémképzőnek a Fudan, sem a többi kínai egyetem. Olyannyira nem, hogy Mészáros Tamás, a Corvinus Egyetem akkori rektora (2003–2011) egy delegációval többkínai felsőoktatási intézményt is felkeresett. (Arról a Mészáros Tamásról van szó, akinek a neve a 2009-es kormányválság idején felmerült lehetséges miniszterelnök-jelöltként – a szerk.) A Corvinus vezetése a Renmin, a Peking és a Fudan egyetem képviselőivel is egyeztetett, hogy erősítsék a stratégiai partneri kapcsolatokat Kína vezető felsőoktatási intézményeivel.
Hszi Csin-ping még alelnökként volt Hiller István oktatási miniszter vendége 2009-ben Fotó: MTI/Beliczay László
Sőt, 2009 októberében rendezték meg hazánkban a Kínai–Magyar Rektori Fórumot, amelynek kísérőeseménye volt egy oktatási vásár számos ismert kínai egyetem részvételével. A fórumon Hiller István akkori oktatási és kulturális miniszter a kapcsolatok erősítését és további együttműködést szorgalmazott Kínával az oktatás és a kultúra területén.
Hangsúlyozta: az elmúlt években nemcsak a gazdaság, hanem az oktatás és a kultúra területén is új távlatok nyíltak a két ország között.
A miniszter felidézte az ELTE-n a Konfucius Intézet megnyitását, amely szerinte a kínai nyelv és kultúra jól működő központjává vált.
Mészáros Tamás az eseményen kiemelte, hogy az egyetem fokozott figyelmet fordít Kínára és a kínai stúdiumokra. Elmondta: 2007-től működik az alma mater keretei között a Kína közigazgatás-, gazdaság- és társadalomkutató központ, ahol évente több száz diák hallgat kínai tárgyú előadásokat és tanulja a kínai nyelvet. A rektor összegzése szerint a magyar–kínai kapcsolatokban az elmúlt négy-öt évben történtek kiváló alapot nyújtanak az egyetemeknek a Kína-stratégia kialakítására.
– Magyarország a legalkalmasabb európai ország, hogy Kínát és Európát közelebb hozza egymáshoz – mondta Mészáros Tamás, majd hozzátette: reméli, hogy ebben a magyar egyetemek szellemi vezetők lehetnek.
A távirati iroda akkori tudósításában az is olvasható, hogy a fórummal egy időben a Corvinus Egyetem aulájában mintegy harminc kínai felsőoktatási intézmény mutatta be csere- és ösztöndíjprogramját az érdeklődőknek.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
