Ha ironikusan akarunk fogalmazni – Soros rendelkezik a legnagyobb frakcióval az Európai Parlamentben.
Soros György szervezete, az OSF feljegyzéséből kiderült (a feljegyzést a DC Leaks portál publikálta közel három éve), hogy a bevándorláspárti spekulánsnak 36 EPP-képviselő megbízható szövetségese. Több név mellé megjegyzést is fűztek, például a luxemburgi – papíron jobboldali – Frank Engel neve mellé: mégpedig az szerepel a Soros-iratokban, hogy megfelelő pillanatokban saját pártcsaládjával is kész szembefordulni. Engel ezt később bizonyította is, ő az egyik legharciasabb bírálója a Fidesznek. Így végképp érthetővé válik, hogy miért merülhetett fel egyáltalán az EPP-ben (az Európai Néppártban), hogy a Fideszt kizárják. És természetesen azonnal adódik a kérdés: az EPP döntésétől függetlenül, a kereszténydemokrata értékeket valló Fidesznek van-e egyáltalán értelme egy ilyen pártcsaládban maradnia. Hiszen az EPP-ben egyre nagyobb szerepet kapnak Soros emberei, ráadásul a pártcsalád folyamatos gyengülése miatt már nemcsak balliberális, de szélsőbaloldali koalíciós partnereket is keres a májusi uniós választást követő időszakra.
Mint ismeretes, március 20-án szavaznak az Európai Néppártban a Fidesz tagságáról, miután a Néppárt 13 tagpártja kezdeményezte a magyar kormánypártok kizárását a pártcsaládból. Zömében egyébként törpepártok.
Ami meglepőbb és elkeserítőbb volt, az az, hogy Manfred Weber is sajátosan viselkedik, és egyre inkább úgy tűnik, hogy a Fidesszel szemben álló, bevándorláspárti pártokat támogatja. Erre utalt az is, hogy Weber ultimátumot intézett a Fidesz bent maradása feltételeként, és ezt támasztják alá Weber utóbbi időben tett gesztusai. (Bár kétségtelen, hogy hajlamos összevissza beszélni: hol konstruktív párbeszédet említ, hol meg az ellenkezőjét.)
A Bild című német lapnak adott interjújában Weber három feltételt szabott, amely biztosítaná a Fidesz bennmaradását az Európai Néppártban: az első feltétel az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke „azonnal és végérvényesen leállítja kormánya Brüsszel elleni kampányát”. A második feltétel az, hogy bocsánatot kér az EPP tagpártjaitól.
A harmadik feltétellel azonban Weber egyértelműen színt vallott, és egyúttal bizonyossá vált, hogy a Néppárt elárulta magát.
Ez a harmadik feltétel ugyanis nem más, mint hogy biztosítani kell Soros egyetemének megmaradását Budapesten.
Persze a „megmaradása” szó elég alaptalan, hiszen az egyetem mind a mai napig működik Budapesten.
Mindössze annyi történt, hogy a magyar törvényeknek megfelelően nem adhat ki amerikai diplomát, hiszen rendes kampusza az Egyesült Államokban nincs – ellentétben mondjuk a McDaniel College intézményével, amely mind a mai napig gond nélkül, a törvények betartásával tud működni.
Noha Weber igyekezett magát határozott politikusnak mutatni, egy dolgot nem szabad elfelejtenie: a Fidesz-KDNP sok képviselőt delegál a frakcióba, a legnagyobb frakció jelöltje pedig elnyeri az Európai Bizottság elnöki posztját. Erre jelenleg éppen Manfred Webernek, az Európai Néppárt jelöltjének van a legnagyobb esélye, viszont könnyen előfordulhat, hogy ez a Fidesz-KDNP nélkül nem fog menni. De az is lehet, hogy nemcsak a liberálisokra, hanem még a szélsőbaloldali zöldekre is szüksége lesz.
Ezért a Néppárti csúcsjelölt egyre zavarosabban, ellentmondásosabban nyilatkozik, mert láthatóan két tűz közé került. Hiszen egyrészt szüksége van ugyan a Fidesz támogatására, másrészt viszont meg akar felelni a sorosista, bevándorláspárti liberális erőknek is Európában, amelyek mindenben szemben állnak a Fidesz által képviselt értékekkel.
Ezek a bevándorláspárti erők ráadásul nemcsak a jelenlegi és a remélt majdani koalíciós partnerek között vannak, hanem sajátos módon az Európai Néppárton belül is jelen vannak már. Igen. Az elméletileg legalábbis kereszténydemokrata Néppárton belül.
Weber két tűz közé kerülését bizonyítja az is, hogy a fenti követeléseinek valójában semmi aktualitása nem volt.
A magyar miniszterelnök évek óta következetesen küzd a brüsszeli elit emberektől elszakadt bevándorláspárti politikája ellen, volt már több plakátkampány, sőt, még nemzeti konzultáció és népszavazás is ezzel kapcsolatban. Semmi új nem hangzott el az elmúlt hetekben. Hirtelen most vették csak észre?
Soros egyetemének sem mostantól kell betartania a törvényeket. 2019-ben semmilyen változás nem történt a Soros-egyetemmel kapcsolatban. Mire a hirtelen felháborodás? (Arról nem is beszélve, hogy minden ellenkező híreszteléssel szemben a Soros-egyetem továbbra is Budapesten van, nem üldözte el senki, nem ment sehova.)
De ha a néppárti felháborodás ennyire nyilvánvalóan megjátszott, akkor mi van a háttérben?
Ennek megértéséhez elevenítsük fel Manfred Weber budapesti látogatását. Hova is vezetett az első útja?
Weber első állomása nem más volt, mint a Soros-egyetem, ahol nyilvános hűségesküt tett a bevándorláspárti üzletember mellett.
A Fideszt ért támadások fő oka, hogy a kormánypártok továbbra is bevándorlásellenes állásponton vannak, és nem hajlandóak ezt feladni annak érdekében, hogy a baloldali, zöld és liberális frakciók igényeinek megfeleljenek. Szemben Manfred Weberrel, aki láthatóan erőteljes udvarlásba kezdett ezeknek az erőknek.
Hogy miért van erre szüksége Webernek, azt is megírtuk, hiszen ha az EP-választások eredményeit megnézzük, akkor jól látszik, hogy 2004-ben a Néppártnak és a szocialistáknak együtt kényelmes többsége, majdnem kétharmada volt, még 2009-ben is 60 százalékon álltak közösen.
2014-ben azonban már csak szűken volt meg a többség (54 százalék), így az EP-t irányító koalícióba a biztonság kedvéért kénytelenek voltak bevonni a liberálisokat. A mostani közvélemény-kutatások szerint pedig már a liberálisokkal is csak éppen hogy megvan a többség.
A britek távozása után a 705 fős testületbe 183 néppárti, 134 szocialista és 73 liberális jutna be (a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint). Vagyis a két legnagyobb pártnak már messze nincs többsége, és a liberálisok bevonásával is fennáll a veszély, hogy bajba kerülhetnek. Különösen akkor, ha a brexitet elhalasztják – most már szinte biztosnak tűnik -, és a briteknél is lesz választás (a brit konzervatívok ugyanis nem a Néppárt tagjai).
Ezért most már be kell vonni a zöldeket is.
Vagyis: az identitását folyamatosan feladó Néppárt választásról választásra veszít a pozícióiból.
Manfred Webernek ahhoz, hogy elnyerje az annyira áhított bizottsági elnöki posztot, nemcsak a szocialisták és a liberálisok, de a legszélsőségesebben bevándorláspárti zöldek jóindulatára is szüksége van.
De hogy a Fidesz ellen intézett pártcsaládon belüli támadásokat teljesen megértsük, fontos felhívni a figyelmet arra, hogy Soros emberei bizony ott ülnek az Európai Néppárt soraiban is.
Ahogy azt korábban az Origo megírta, létezik egy lista a Soros-féle Open Society Foundation (OSF) belső adatbázisából, amelyen a milliárdoshoz közeli európai parlamenti (EP) képviselők szerepelnek. A DC Leaks tényfeltáró portál tette közzé, közel három évvel ezelőtt. A lajstromban „megbízható szövetségesek” címke alatt olvasható a döntéshozók neve, ebből kiderül, hogy Soros György 226 politikusnál bír valamilyen befolyással az összesen 751 képviselőt tömörítő EP-ből.
Tehát – ha ironikusan akarunk fogalmazni – Soros rendelkezik a legnagyobb frakcióval az Európai Parlamentben.
Soros a Néppárt tagjai közül is többekkel meglehetősen jó kapcsolatban áll. Így kerültek rá a bevándorláspárti spekuláns baráti listájára is.
Ezért ne lepődjön meg senki azon, hogy pártcsaládon belül is sok ellensége van a Fidesznek, főként kisebb pártok részéről. Számítások szerint ugyanis az Európai Néppártból 36 képviselő szerepel Sorosék baráti listáján, ami jelentős szám, a frakció körülbelül egyhatoda.
Tőlük és vélhetően a másik 32 Soros-barát EPP-tagtól, sok jóra nem számíthat a kormánypárt március 20-án.
És itt van még Joseph Daul is, az Európai Néppárt francia elnöke, akivel hamarosan külön is foglalkozunk majd.
Megírtuk azt is, hogy a fenti a liberálisokkal és zöldekkel közös, teljesen elvtelen koalíció már nem az, ami miatt egykoron a Néppárthoz csatlakozott a magyar kormánypárt. Egy ilyen parlamentben a Néppárt már teljesen elvesztené identitását, folyamatos meghátrálásra kényszerülve a bevándorláspárti erőkkel szemben.
Ezzel a döntésével a magát kereszténydemokrataként meghatározó Európai Néppárt egy elvek nélküli koalíció működésében működik majd közre. Ez már nem Helmuth Kohl pártja. Kérdés, hogy van-e helye még benne a keresztény értékeket valló pártoknak.
Orbán Viktor és a Fidesz célja az, hogy a pártot visszaterelje a helyes útra, Helmuth Kohl útjára. A magyar miniszterelnök egyértelművé tette, hogy a keresztény kultúra megvédésének ügyében nincs kompromisszum.
De felmerül a kérdés: visszaterelhető-e a Néppárt a régi értékei felé? És amennyiben nem, akkor helye van-e a Fidesznek egy olyan európai pártcsaládban, amelyik nem ugyanazokat az értékeket tartja szem előtt, valamint helye van-e még a keresztény pártoknak ebben a közösségben?
Egy megváltozott, a bevándorláspárti, balliberális pártoknak állandó engedményeket tevő Néppártban nem szabad bennmaradni.
A következő napokban, hetekben kiderül, hogy a Néppárt vissza kíván-e térni alapértékeihez. Vannak azonban olyan jelek, amelyek azt mutatják: nem.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
