Soros elnökség

Soros elnökség

Az Európai Parlamentben viszont a nagy többség nem szereti Orbán Viktort, valamint kormányát és országát sem, ezért meg akarták akadályozni, hogy átvegyék a soros elnökséget. Ilyen címmel olvasok híreket, mint például: Európa lélegzet-visszafogva várja, hogy Donald Trump és Putyin barátja (Orbán Viktor) jön a kormányrúdhoz.

Orbán Donald Trump jelszavát (Tegyük naggyá Amerikát) átvéve hangoztatja, hogy Tegyük naggyá Európát, ami miatt fintorognak a brüsszeli „nagyfőnökök”. Budapest az Európai Unió határainak védelmét, a migráció csökkentését szorgalmazza, valamint a gazdák védelmét az illojális konkurenciá­tól, egy új egyezményt a versenyképesség terén, és mellőzi a jogállamisággal és környezetvédelemmel kapcsolatos ügyeket.

Azzal vigasztalják magukat a magyar soros elnökségtől előre félők, hogy Magyarország törvényhozói befolyását az unióban két dolog is korlátozza. Egyrészt néhány héttel az európai uniós választások után kezdődik, és az Európai Parlamentben még zajlik a helyezkedés, aztán jön a hagyományos nyári vakáció. Mindez – hála Istennek – akadályozza Orbán Viktort abban, hogy „problémákat okozzon”. Aztán a legjobb állásokat máris szétosztották. Megegyeztek gyorsan abban is, hogy Ursula von der Leyen maradajon az Európai Bizottság elnöke, aki ellen Orbán Viktor hiába rúgkapált. Különben a kelet-európai országoknak a székek szétosztásánál nem osztottak – szokás szerint – lapot. (Pedig a mi elnökünk, Iohannis is érdemelt volna bár egy székecskét, nemde?)

Azzal is vigasztalják magukat az ellendrukkerek, hogy meggyengült Orbán Viktor pártja, a Fidesz, amely 11 európai parlamenti helyet nyert, és Magyar Péter, az új „csillag” hetet a 21-ből. Aztán az is örömre ad okot, hogy az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni és az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportja nem ért egyet Orbánnak az Ukrajnával és a migrációval kapcsolatos álláspontjával. Az olaszok szava fontos, mert az unióban a harmadik legerősebb a gazdaságuk, aztán könnyű nekik, mert ők a migránsokat Albániába küldik táborokba és szortírozásra. Vigasztaló a fanyalgók számára az is, hogy a magyar miniszterelnök, mielőtt átvette volna az elnökséget, elment Német-, Olasz- és Franciaországba, állítólag azért, hogy megtudakolja, melyek azok a vörös vonalak, amelyeket nem léphet át. (Hátha Orbán nem lép át a magyar elnökség szimbólumával, a Rubik-kockával a Rubikonon, ahogy a római hadvezéreknek sem volt szabad átlépniük.) Közben Orbán átment Ukrajnába tárgyalni Zelenszkijjel. Biztatta a tűzszünetre és a békekötésre. A kisebbségi törvényről is tárgyaltak. Megegyeztek, hogy Magyarországon az ukrán menekülteknek ukrán iskolát nyitnak. Arról nem volt szó, hogy azokban meddig lehet ukránul tanulni. Valószínű, ilyen megkötései Zelenszkijnek nincsenek, akkor meg a magyaroknak se legyenek azzal kapcsolatban, hogy Ukrajnában meddig tanulhatnak anyanyelvükön a magyarok.

Hírdetés

Az oroszok és az ukránok is állítólag békét akarnak. Az oroszok úgy, hogy megtartják az elfoglalt területeket, az ukránok úgy, hogy visszafoglalják azokat. (Hogy lesz ebből béke?)

Érdekes, hogy a Putyin-bérencnek tartott Orbán a békekötést szorgalmazza, és közben egy amerikai háborútanulmányozó intézet (ISN) szerint Putyin arra számít, hogy hosszú távon nyer, ami arra bátorítja, hogy nyújtsa a háborút. Zelenszkij szerint a Nyugat fél Ukrajna teljes győzelmétől (!), mert orosz vereség esetén gond lehet Oroszország stabilitása. Az ISN szerint az ukránokat addig kell támogatni, amíg szükséges, hogy jelentős területeket tudjanak felszabadítani. De akkor tovább tart a háború, ami az ISN szerint pontosan Putyinnak jó. (Ki érti ezt?)

Különben abban bíznak Brüsszelben, hogy Orbán jó fiú lesz, mert sakkban lehet tartani azzal a 19 millárd euróval, amit befagyasztottak jogállamisági, LGBT-, menekültügyi, illetve korrupciós problémák miatt. Így egészében véve reménykedve néznek az Orbán-ellenes szörnyülködők a magyar soros elnökség elé.

 

Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij tárgyal. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán


Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »