Sorkatonaságot és semlegességet emleget Danko, miközben Pellegrinit bírálja Török Máté2025. 06. 20., p – 12:45
Andrej Danko, az SNS elnöke felszólította Peter Pellegrini államfőt, hogy ne támogassa a védelmi kiadások növelését a GDP 5 százalékára.
Danko ismételten kamerák előtt támadta a köztársasági elnököt, amiért szorgalmazza, hogy Szlovákia is tegyen eleget a NATO kérésének, és ennek megfelelően növeljük a védelmi kiadásokat.
A keddi elnöki kerekasztal-beszélgetésen ugyan úgy tűnt, megegyeztek a parlamenti pártok, hogy Szlovákia nem fogja blokkolni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének törekvését, de már akkor is jeleztük, hogy a koalíció megosztott a kérdésben.
Az SNS elnöke most hangsúlyozta, hogy Pellegrininek nincs felhatalmazása aláírni a NATO-határozatot.
Nem értünk egyet azzal, hogy a hágai NATO-csúcson támogassa a fegyverkezési kiadások 5 százalékra történő emelését
– jelentette ki Danko, utalva a jövő heti csúcstalálkozóra, amelyen két smeres tárcavezető, Robert Kaliňák védelmi és Juraj Blanár külügyminiszter is részt vesz majd. Amennyiben az államfő beáll a javaslat mögé, azt Danko szerint saját felelősségére teszi.
A nemzeti párt vezetője ugyanis úgy véli, gazdasági katasztrófával érne fel több pénzt fordítani a katonaságra. Állítása szerint a növelés évi hétmilliárd eurós kiadást jelentene az országnak.
Semlegesen, sorkatonasággal?
Danko a pénteki sajtótájékoztatóján kitért arra, hogy itt az ideje a semlegességről beszélni. Nem ő az első a kormányból, aki az elmúlt napokban ezt felveti. Robert Fico miniszterelnök ugyanis már kedden felborzolta a kedélyeket a NATO-ból való kilépés gondolatának pedzegetésével. Ő úgy fogalmazott, hogy jelen helyzetben jót tenne az országnak a „semleges pozíció”. Hasonló véleményen van az SNS elnöke is, ugyanakkor szerinte egy elemzésre lenne szükség a kérdés megítéléséhez.
Érdekes lenne, ha a kormány megbízná a védelmi minisztériumot, hogy készítsen egy elemzést arról, hogy mennyit profitálnánk a semlegességből és mennyit a NATO-ból
– fogalmazott.
Kapcsolódó cikkünk
Váratlanul sok zavart okozott a Peter Pellegrini államfő által meghirdetett védelmi kerekasztal. A részt vevő pártok ugyan megegyeztek arról, hogy növelik a kiadásokat, de Robert Fico kijelentései arról, hogy Szlovákiának semlegesnek kellene maradnia, általános felzúdulást okoztak.
Pellegrini azért hívta össze kedden a politikai pártokat, hogy közös álláspontot alakítsanak ki a NATO fegyverkezési javaslatáról. Az Észak-atlanti Szerződés a tagállamokat arra ösztönözzé, hogy bruttó nemzeti össztermékük öt százalékát különítsék el a védelmi kiadásokra.
Blokk nincs, zavar van
A megbeszélésen részt vevő pártok megegyeztek abban, hogy Szlovákia nem blokkolja majd a kiadások növelését, de nincs konszenzus arról, hogy pontosan milyen módon is növekszik az ország fegyverkezésre szánt büdzséjének összege. Pellegrini évtizedekig elhúzódó folyamatról beszélt, Andrej Danko (SNS) mereven elzárkózott a kiadások növelésétől, de vétózni sem szeretné a NATO-tervezetet, az ellenzéki pártoknak pedig az nem tetszik, hogy a védelmi keret meghízása Robert Kaliňák, a Smer minisztere kezébe adná a döntést a beszerzésekről. Amennyiben a tervek megvalósulnának, Szlovákia védelmi kiadásai jelentősen nőnének – az ország ugyanis csak a harmadát költi a hadseregre annak az összegnek, amit a NATO előirányozna.
A megnyilvánulók között külön kategóriába sorolhatjuk Robert Fico miniszterelnököt, aki a találkozó ürügyén elmondta, hogy Szlovákia semlegessége mellett foglalna állást, és nem akarja, hogy Szlovákiát bevonják egy oroszok elleni háborúba Ukrajnában. A miniszterelnök szavaira Pellegrini is reagált, elítélve és fölösleges provokációnak bélyegezve a megnyilvánulást, az ellenzék szerint pedig bebizonyosodott, hogy Fico a NATO-ból és az Európai Unióból is megpróbálná kiléptetni az országot.
A miniszterelnök állítja, hogy csak a saját nézeteiről van szó – a Facebookon megjelentetett, részletesebben kifejtett üzenete szerint a NATO egy golfklubként működik, ami mintha tagsági díjat szedne a tagállamaitól. Fico szerint a GDP öt százalékának megfelelő védelmi kiadások irracionálisak egy olyan időszakban, amikor Szlovákiában a költségvetés kiegyenlítése és a szociális állam építése folyik. Fico az osztrák és svájci példát említette meg a semlegességre, mint követendő országokat.
Szlovákia jól jár a fegyverkezéssel
A kormányfő kijelentései egy olyan időszakban hangzottak el, mikor az orosz-ukrán háború miatt a védelmi költségek egész Európában megnövekedtek. A szlovák haderőfejlesztés is fokozatosan zajlik, igaz, a befektetések egy részét sikerült nem a hadseregre költeni, vagy rejtett módon, más, alternatív forrásokból finanszírozni.
Az ukrajnai orosz invázió például arra adott lehtőséget, hogy az ország modernizálni tudja a hadseregét és nemzetközi keretből törlessze az új eszközbeszerzések költségeit – cserébe az ukrán félnek átadott eszközökért.
Ukrajna többek között légvédelmi rakétarendszert, a Mig-29-es vadászgépekből álló, orosz karbantartás híján egyébként is használhatatlan repülőgépeket, helikoptereket kapott – cserébe izraeli és amerikai haditechnikát rendelhettünk, de német harckocsik is érkeznek az országba.
Több eszközbeszerzés évekre húzódik és még az előző Smer-kormány hozott róla döntést. A Fico-kormány egyébként emelte a védelmi kiadások mértékét, a Ján Kuciak Oknyomozó Központ szerint a kormány megalakulása óta 1,8 milliárd eurót fordítottak új megrendelésekre. A 2025-ös költségvetésben a kormány a védelmi kiadások 0,2 százalékos növekedésével tervezett egy év alatt.
A Fico által sokat bírált fegyverbeszerzéseknek a külföldi és cseh cégek mellett haszonélvezője a szlovák fegyveripar is, bár a belföldi megrendeléseik száma csökken. A legnagyobb szlovák fegyveripari cégek, Konštrukta – Defence, a VOP Nováky és az Aliter Technologies profitáltak a háború kapcsán megnövekedett megrendelésekből.
A semlegesség nem biztonság
Bár Szlovákia elvben egy esetleges NATO-kilépéssel biztosítaná, hogy nem támadnák meg és nem kellene más országok védelmére sietnie, a semlegesség a gyakorlati példákból kiindulva nem jár együtt a védelmi kiadások visszafogásával – a Fico által említett Ausztria és Svájc is a NATO-tagországokkal összehasonlítható összeget költ a saját védelmére. Saját hadsereget is tartanak fent, Svájcban például általános hadkötelezettség van érvényben. Emellett Szlovákiának nehezebb lenne védelmi garanciákhoz is jutnia a külső partnerektől.
De valójában nincs jele annak, hogy a szlovák kormány bármilyen formában is tervezné a kilépést a védelmi szövetségből.
A NATO elhagyása az Európai Unióból való kilépéssel ellentétben viszonylag egyszerű folyamat: az érintett országnak értesítenie kell az Egyesült Államokat a szándékairól, majd a formalitásokról való megegyezést követően, egy év elteltével egy ország tagsága megszűnik. Ezt a lépést korábban még egyetlen ország sem tette meg.
Fico kijelentéseinek értelmét talán Peter Pellegrini államfő kritikája fogalmazta meg a legjobban:
az államfő olyan politikusnak nevezte a miniszterelnököt, aki valós kimenet nélkül dob be témákat a közbeszédbe, hogy aztán napokig erről legyen szó.
Izgalmasnak hat viszont, hogy még ha nagyjából ugyanazt is mondja a két politikus, Danko szerint Fico csak a védelmi kiadások kérdéskörét próbálja leplezni a neutralitással. Ez pedig egybevág azzal, amit Pellegrini is megfogalmazott: a kormányfő azért dob be témákat a közbeszédbe, hogy aztán napokig erről beszéljenek az emberek.
Danko kiemelte egyúttal, hogy elkötelezett híve a kötelező katonai szolgálatnak. Szerinte ez a NATO biztosította védelem alternatívája lenne, ráadásul jót tenne a fiataloknak is.
Vagyis míg ködösítéssel vádolja a miniszterelnököt, addig ő sem tesz mást. Mert abban általánosan egyetértenek a szakértők, hogy kilépni a katonai szövetségből nem lenne kifizetődő. Ezzel kapcsolatban az államfő is leszögezte, hogy semlegességünk sokkal drágább lenne, mint a NATO-tagságunk.
Szocialista politikus lett a példakép?
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének a védelmi kiadások növelésére vonatkozó terve nem csupán Szlovákiában ütközött ellenállásba. Sőt, míg országunkban csak részleges tiltakozást láthatunk egyelőre a releváns szervektől, addig Spanyolországban Pedro Sánchez miniszterelnök levélben fordult Mark Rutte NATO-főtitkárhoz, amelyben elutasította a törekvést. Ugyanakkor hozzátette, hogy „nem áll szándékában korlátozni más országok hadi kiadásainak ambícióit, sem akadályozni a csúcstalálkozó eredményét”.
Danko sajtótájékoztatójának apropóját ő adta.
Szóval kissé paradox módon egy szlovák nacionalista politikus egy spanyol baloldali politikust jelölt ki követendő példaként Pellegrini számára.
És bár Zuzana Čaputová egy éve távozott a politikából, az ő neve többször elhangzott Danko szájából: mint a pólus másik vége, akihez semmiképpen sem válhat hasonlatossá az aktuális államfő.
A NATO főtitkára, Mark Rutte javaslata szerint az eddigi célkitűzést – miszerint az adott tagország GDP-jének két százalékát védelmi célokra kell fordítani – öt százalékra kell emelni. Ebből a GDP 3,5 százaléka katonai kiadásokra, 1,5 százaléka pedig a védelemmel és biztonsággal kapcsolatos beruházásokra lenne fordítható.
A NATO soron következő csúcstalálkozója a hollandiai Hágában, amely kedden (június 24-én) kezdődik, elsősorban arra irányul majd, hogy a tagállamok megállapodásra jussanak a védelmi kiadások növeléséről.
Pellegrini elmondása szerint ragaszkodni fog ahhoz, hogy a védelmi kiadások esetleges növelése a lehető leghosszabb időszakra legyen elosztva, és jelentős részét civiljellegű fejlesztésekre is fel lehessen használni. Kijelentette azonban: Szlovákia nem fogja megbontani a NATO-egységét.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
