A járvány ellenére a banki kamatok továbbra is történelmi mélyponton vannak, így akik azon gondolkodnak, hogyan takaríthatnának meg bizonyos összeget, azoknak még mindig megéri a korábban felvett hitelüket egy újabb, kedvezőbb kamatozású kölcsönre cserélni. Nem árt azonban az óvatosság.
A világjárvány miatt rengeteg ember veszítette el a munkáját, sokaknak csökkent a bevétele, emiatt pedig egyre többen gondolkodnak el azon, hogyan takaríthatnának meg a lehető legnagyobb összeget. Akik korábban hitelt vettek fel, azoknak továbbra is megéri a régebben felvett drága kölcsönüket olcsóbb kamatozásúra cserélni egy hitelkiváltó, vagy ha úgy tetszik, adósságrendező hitel segítségével. A régi hitelt az új segítségével így teljes mértékben visszafizetjük, és ettől a pillanattól kezdve csak az újat törlesztjük. A legfontosabb feltétel persze az, hogy az új hitel olcsóbb legyen, mint a régi.
„Az adósságrendező hitel felvételét azoknak kellene megfontolniuk, akik 1 százaléknál nagyobb éves kamatozású jelzáloghitelt törlesztenek, hiszen egyes pénzintézetek jelenleg már 0,5 százalékos kamatozású jelzáloghitelt is kínálnak” – nyilatkozta lapunknak Ján Šuda, a Partners Group SK pénzügyi szolgáltató szakembere. Szerinte azonban sok függ attól is, hogy a régi hitelünkből még mekkora összeget kell visszafizetni. „Minél kisebb ez az összeg, annál kevésbé éri meg váltani. Akinek azonban például még 100 ezer eurót kell visszafizetnie, az akár havi 30-40 eurót is spórolhat a váltással, ami hosszabb távon jelentős megtakarítást jelent” – tette hozzá Šuda, aki szerint azonban nem árt odafigyelni a váltással kapcsolatos költségekre is.
A régebbi hitel kiváltása azonban gondot okozhat azoknak, akik igénybe vették a hiteltörlesztési moratóriumot. A parlament által tavaly tavasszal elfogadott jogszabálynak köszönhetően a hitelüket törlesztő lakossági ügyfelek, egyéni vállalkozók és a 250-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kis- és közepes cégek legfeljebb kilenc hónapra kérvényezhetik a bankoktól a törlesztőrészletek fizetésének az elhalasztását, ha a koronavírus-járvány miatt nehéz anyagi helyzetbe kerültek. Eddig több mint 134 ezren éltek ezzel a lehetőséggel. A pénzügyi elemzők azonban kezdettől fogva figyelmeztettek arra, hogy ezt csak azok vegyék igénybe, akiknek nem maradt más lehetőségük.
„A hitelmoratórium igénybe vételével a törlesztők ugyan nem kerültek be a hitelregiszterbe, mint a kölcsönüket időben nem fizető ügyfelek, ha azonban a moratórium lejártát követően is gondjaik akadnak, és további halasztást kérnek, ezt már nem kerülhetik el. Ez utóbbi pedig már gondot jelent, ha adósságrendező hitellel szeretnénk kiváltani a jelenlegi kölcsönünket. A bank ezt mindaddig visszautasíthatja, amíg nem bizonyítjuk be, hogy képesek vagyunk a problémamentes törlesztésre. Nagyjából 12-18 hónapos átmeneti időszakról beszélhetünk” – mondta el Šuda.
Hogy a jelzáloghitelek iránt megugrott az érdeklődés, azt a bankok is megerősítették. „Tavaly nagyjából 20 százalékkal nőtt a hitelállományunk, miközben az ügyfelek nagyobb összegeket igényeltek. Szerződésenként átlagosan 90 ezer eurós jelzáloghitelt folyósítottunk, 6 ezer euróval többet, mint egy évvel korábban. A hitelkamatok ugyanakkor tovább csökkentek” – nyilatkozta Dominik Miša, az Általános Hitelbank (VÚB) szóvivője. Hasonló helyzetről számolt be a Tatra banka is, amelynél tavaly több mint 10 százalékos növekedést tapasztaltak a jelzáloghitelek esetében, nagyjából hasonlót, mint egy évvel korábban. A pénzintézetek szerint idén még marad az alacsony kamatszint, a hitelek iránt így továbbra is nagy lesz a kereslet.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
