„Az állam rossz gazda, ezért a fontos társaságok csak piaci alapon tudnak működni” – ez volt a 2010-et megelőző baloldali kormányok vagyongazdálkodási filozófiája. A Gyurcsány Ferenc vezette kormányok szó szerint elherdálták a nemzeti vagyont.
A számítások szerint 2002 és 2010 között a balliberális kormányok nagyjából 190 társaság állami tulajdonhányadát értékesítették. Eladtak többek között erőműveket, pénzintézeteket, áram- és gázszolgáltatókat, valamint üzletrészeket, például a Molból. Összességében a privatizált vagyonelemekből 750 milliárd folyt be a költségvetésbe.
„A Gyurcsány-kormány szinte mindent privatizált. Azt láttuk, hogy a 2002-es választási ígéretek teljesítése olyan költségeket jelentett, amiket a gazdaság nem tudott előteremteni, ezért már a 2008-as válság előtt is nehézségekbe került a magyar költségvetés. Egy darabig a privatizációs bevételekből próbálták ezeket finanszírozni, utána, a válság után ez már csak IMF-hitellel sikerült” – mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója az M1 Summa című műsorában.
Ezzel szemben az Orbán-kormányoknak 2010 óta számos, korábban privatizált, stratégiai jelentőségű vagyonelemet sikerült visszavásárolni.
Az elmúlt tíz évben több mint 50 százalékkal, 11 650 milliárd forintról 18 ezer milliárd forint fölé nőtt a nemzeti vagyon értéke.
Azt látjuk, hogy 2010-et követően legalább nyolc év kellett ahhoz, hogy ötvenöt százalékkal tudjuk növelni az állami vagyon értékét. Összehasonlításképpen megemlítenék egy másik számot, a privatizáció során a magyar állami vagyon ötven százalékát öt év alatt sikerült elherdálni, s ezt nehéz visszaszerezni – fogalmazott Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter.
Az elmúlt tíz évben az elsődleges cél az volt, hogy az állami vagyont az úgynevezett stratégiai ágazatokban növeljék. „Ezek egyike az energetikai szektor, amelynek legnagyobb vállalatait a baloldali kormányok mindössze két hónapnyi előkészítés után adták el külföldi szereplőknek” – hangsúlyozza Mager Andrea.
Emiatt fordulhatott elő, hogy 2002 és 2010 között a Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején összesen tizenötször emelték az energiaárakat, és emiatt volt, hogy 2010-re minden negyedik háztartás rezsiproblémával küzdött.
2010 után viszont megkezdődött a legfontosabb energetikai cégek visszavásárlása, ami többek között a rezsicsökkentést is lehetővé tette.
„Paks I üzemidő-hosszabbításával növeltük az állami vagyon értékét, visszavásároltuk a Mátrai Erőművet, és emellett naperőműparkokat is építünk a fenntarthatóság jegyében” – ismertette a miniszter.
„A másik oldalról, amit talán közvetlenebben érzékel a lakosság: a Nemzeti Közművek először visszavásárolta a Főgázt, utána pedig a Démászt is. És a mai nap pedig ott állunk, hogy az egyetemes szolgáltatás, tehát amire érvényesek a rezsicsökkentett árak, azok a földgázpiacon legalább kilencven százalékban a Nemzeti Közművekhez tartoznak, és az árampiacon pedig a részesedésünk meghaladja az ötven százalékot” – tette hozzá.
2010 után elkezdődött a bankszektor rendbetétele is, amelynek akkor legalább 75 százaléka külföldi kézben volt.
Ennek hátrányai elsősorban a 2010 utáni válságkezelésben mutatkoztak meg, amikor a bankszektor döntően a külföldi vállalatoknak hitelezett, a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások számára pedig elapadt a hitelezés.
„Az Orbán-kormányok viszont a bankszektorban is szisztematikusan növelték a hazai tulajdonrészt” – emelte ki Mager Andrea.
„Az első nagy állami szerepre akkor került sor, amikor a Takarékszövetkezeti szektort kellett 2013-ban a csődöktől megmenteni. Ezt követte az MKB Magyar Nemzeti Bank általi szanálása. 2015-ben nyílt lehetőség arra, hogy az amerikaiaktól megvegyük a Budapest Bankot, és 2016-ban az EBRD-vel együtt tizenöt-tizenöt százalékot vásárolt a magyar állam az Erstéből. Tehát itt is megléptük azt, hogy a lépések eredményeképpen a bankszektor ötven százaléka legalább magyar kézbe kerüljön” – zárta.
Orbán Viktor miniszterelnök korábban négy stratégiai ágazatot nevezett meg, amelyben kulcsfontosságú a hazai tulajdoni többség.
Ide tartozik: a kereskedelmi, az energia-, a bank- és a médiaszektor. A kiskereskedelmet leszámítva ma már minden hazai stratégiai ágazatban többségben van a magyar tulajdon. A kiskereskedelemben szinte egész Európában német túlsúly uralkodik.
Címkép: Mátrai erőmű – Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
