Senki sem kíváncsi a méregdrága okosportálra

Senki sem kíváncsi a méregdrága okosportálra

Közel 1,4 milliárd forintot fordítottak a Nemzeti Köznevelési Portálra (NKP), amelyet „nagy segítségnek” szántak nemcsak a pedagógusoknak és diákoknak, de a szülőknek is. Ehhez képest az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) lapunk közérdekűadat-igénylésére adott válasza szerint mindössze napi 800-1500 egyedi látogatót vonz a portál. Ez a szám pedig igencsak elenyészőnek tűnik ahhoz viszonyítva, hogy a nemrég lezárult tanévben több mint 120 ezer pedagógus tanított, és összesen közel 1,2 millió diák tanult az általános és középfokú oktatást nyújtó intézményekben.

Hiába áldozott rá közel 1,4 milliárd forintnyi fejlesztési forrást a kormány, alig látogatják a Nemzeti Köznevelési Portált – derült ki az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet lapunk közérdekű adatigénylésére adott válaszából. Mint ismeretes, a köznevelési rendszer tavalyi „legnagyobb innovációjaként” beharangozott NKP tavaly november 12-én indult el, hogy „nagy segítség” legyen a pedagógusoknak. Az oldalt bemutató konferencián Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője úgy nyilatkozott: „az okosportál a köznevelést érő kihívásra remek válasz”, „hasznos a tanulók, tanárok és szülők számára”. Az egykori köznevelési államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit pedig úgy méltatta a kezdeményezést: „A portál nem cél, hanem segítség a gyermeknek, akit motiválni kell; segítség a szülőnek, akit generációk választanak el a gyermektől, segítség a felzárkózónak, tehetségeseknek, segítség a magyar kultúra közvetítésében.” A bemutató konferencián elhangzott az is: másfél éven keresztül 50 szakértő dolgozott a portál megalkotásán.

Ugyanakkor úgy tűnik, hogy az NKP kevéssé válthatta be a hozzá fűzött reményeket. Az OFI a Magyar Nemzet közérdekű adatigénylésére közölte, hogy napi 800-1500 egyedi látogatója van az oldalnak, ami elenyésző szám ahhoz képest, hogy ezt napi segítségnek szánták a pedagógusoknak, diákoknak és a szülőknek egyaránt. A Központi Statisztikai Hivatal szerint a 2015/2016-os tanévben az iskolákban több mint 120 ezer pedagógus tanított, általános iskolába 745 ezer diák járt, míg a középfokú oktatási intézmények nappali rendszerű képzésein 451 ezren tanultak. Így, ha a szülőket nem is számoljuk, több mint 1 316 000 érintettnek szól az NKP, ami azt jelenti, hogy ha a napi 1500 látogatószámot vesszük is alapul, akkor is csak mindössze 0,11 százalékuk használja naponta az online felületet. A nem túl intenzív érdeklődést támasztja alá például az is, hogy az NKP felületén találhatók úgynevezett „Innovációk, jó gyakorlatok is”, amiket ha kipróbálnak a tanárok, jelezhetik az oldalon. Ám ez sem válthatott ki túl nagy lelkesedést a pedagógusokból, mert szinte az összes gyakorlatnál nullát mutat a kipróbálók száma. Persze ez nem jelenti azt, hogy ténylegesen egyetlen pedagógus sem próbálta volna ki a gyakorlatokat, mindenesetre árulkodó lehet az érdeklődés mértékéről.

Hírdetés

Az OFI kérdésünkre arról is beszámolt: az oldalt indulása óta összesen 200 ezer egyedi látogató kereste fel május végéig bezárólag, fenntartása pedig havi 1,5 millió forintba kerül.

– Az NKP ismertsége közelít a nullához – nyilatkozta lapunknak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, aki nem tud arról, hogy bármelyik kollégája használná a portált. Ugyanakkor elmondta, érdeklődésünk felkeltette a kíváncsiságát, így mindenképpen meg fogja nézni az oldalt.

– Úgy tudom, az én közvetlen kollégáim nem használják a portált – nyilatkozta Repárszky Ildikó, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezető tanára és a Történelemtanárok Egyletének tagja. A pedagógus szerint probléma az oldallal, hogy nagyon nehéz rajta keresni. „Több alkalommal ellenőrizni akartam, hogy a történelemtankönyvekben szereplő Rá@dás rovat, ami az online hozzáférhető digitális tananyagra utal, valóban fenn van-e az NKP-n, de sokszor egyáltalán nem lehetett ezeket megtalálni” – mondta. A pedagógus szerint a meglévő digitális tananyagok színvonala nagyon változó, és hiába töltötték fel őket az internetre, nem tekinthetők valójában digitálisnak, mert a feladatok legtöbbször nem interaktívak. „Sokszor pont ugyanolyan szöveges feladatokat készítettek digitális tananyagként, amik a tankönyvek feladatgyűjteményeiben is megtalálhatók, de a világon semmi interaktív nincs bennük” – tette hozzá. Szintén probléma, hogy az oldal nagyon lassú, ami egy eleve lassú internet-hozzáféréssel rendelkező iskolában ellehetetleníti a használatot. Kérdésünkre, hogy a diákok mennyire veszik igénybe az NKP-t a tanulmányaikhoz, úgy válaszolt: kizártnak tartja, hogy a gyerekek tömegesen és önállóan használnák.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 29.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »