Európai uniós összevetésben az utolsó, afrikai, közép-amerikai és ázsiai országokkal áll azonos szinten Románia, ha azt vesszük górcső alá, hogy a koronavírus-világjárvánnyal karöltve érkezett gazdasági válságban mennyire segítette az állam a versenyszférát. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint a kormány képviselőinek számot kellene erről adniuk. Balási Csaba úgy látja, a mindenkori román kormány semmibe veszi a vállalkozásokat.
Románia nyújtotta a legkevesebb támogatást a vállalkozásoknak és a lakosságnak a koronavírus-világjárvány leküzdésére foganatosított óvintézkedések okozta gazdasági válságban európai uniós összevetésben – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által összeállított adatsorokból. Az ország afrikai, közép-amerikai és ázsiai államokkal áll azonos szinten, ahol a kormányok szintén a hazai össztermék (GDP) 2,5 százalékának megfelelő összeggel támogatták a versenyszférát és a lakosságot, legyen szó az egészségügyre fordított pénzekről, vagy adók befizetésének halasztásáról, adómentesség nyújtásáról.
Románia a Profit.ro gazdasági portál által idézett elemzés szerint
a GDP 2,17 százalékát fordította hasonló célokra, amivel az EU-ban az utolsó helyen áll, a vizsgált 191 ország sorában pedig a 114. pozíciót foglalja el.
Még Európa egyik legszegényebb országa, a Moldovai Köztársaság is megelőzi az – igaz, lényegesen kisebb – bruttó hazai termék 2,24 százalékának megfelelő összegű támogatással. A cikk szerzője megjegyzi ugyanakkor, hogy amennyiben számításba vesszük a fizetőképesség támogatását célzó kormányzati programokat, úgy az ország előlép a 74. helyre, az összeg pedig eléri a GDP 5,38 százalékát.
Csakhogy ez utóbbi összegek – bár nagy segítséget jelentettek sok cégnek és magánszemélynek – nem minősülnek konkrét támogatásnak, mivel
lényegében csupán a hiteleseknek nyújtott állami garanciákról van szó, vagyis az államnak csak akkor kell fizetnie, hogy a kölcsönt felvevő entitás nem tud törleszteni a banknak.
Ami a konkrét segítségnyújtást illeti a kialakult járványhelyzetben, a leglátványosabb az egészségügyi rendszer finanszírozása, amit közvetlenül a költségvetésből biztosított a kormány. De szintén számottevő összegek mentek el a kényszerszabadságok kifizetésére, az online oktatásban részt vevő szülők havi bérének kifizetésére, a kényszerszabadságról visszatérők után nyújtott támogatásra, az adókat és illetékeket befizető vállalkozásoknak nyújtott kedvezményekre is.
Mint a Profit.ro is emlékeztet, a hatóságok számtalan alkalommal hangsúlyozták, hogy az állami költségvetésnek korlátozott lehetőségei vannak a gazdaság megsegítésére. Ilyenkor pedig mindig az előző kormányok általuk felelőtlennek minősített fiskális politikájára hivatkoztak.
„A Nemzetközi Valutaalap által közzétett adatok tükrében a kormány képviselőinek kellene számot adniuk, miért nincs valós hajlandóság arra, hogy a válságban a vállalkozói szférát támogassák” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, amikor a nem túl szívderítő elemzésről faggattuk. Leszögezte: ez annál is inkább létfontosságú, mert a versenyszféra termeli ki a hazai összterméket.
– véli a kamara elnöke.
Meglátása szerint az évek óta halogatott digitalizálás is felgyorsíthatná ezt a folyamatot, hiszen ezáltal csökkenne a bürokrácia, állami munkahelyek szabadulnának fel, az innen átcsoportosított pénzeket pedig gazdaságélénkítésre fordíthatná a kormány. „Ehelyett sajnos azt látjuk, hogy nem lehet megadóztatni a különleges nyugdíjakat, a kormány tolerálja a közszférában a nagy fizetéseket, minderre pedig a pénzt a válság sújtotta versenyszférának kell kitermelnie” – húzta alá Balási Csaba.
A székelyföldi gazdasági szakember a járványügyi korlátozások alkalmazásával is elégedetlen. Emlékeztetett, hogy a pandémia kitörésekor például Hargita megyében nem voltak megbetegedések, mégis teljesen leállították a gazdaság működését, ellehetetlenítve a vállalkozások működését. „A racionális védekezésnek megvan a szerepe, de nem volt értelme országosan egységes korlátozásokat bevezetni, két hónapra lebénítani a gazdaságot” – emelte ki Balási Csaba, aki azt is nehezményezi, hogy a kedvezményes hitelprogramok lehívása bonyolult, önrészt kérnek. Így
sok esetben a vállalkozók arra jutnak, hogy nem éri meg ezeket igénybe venni, hiszen az ügyintézés, a költségek, az önrész csak terhelik a céget.
„Nem sikerült az elmúlt években egy jól működő országos adatbankot létrehozni, továbbra is kérik az igazolásokat, bizonylatokat, holott ha lenne egységes országos adatbázis, az állami hivataloknak rálátása kellene hogy legyen a cégek működésére, így viszont több helyről kell kiváltani a különböző bizonylatokat, hogy a támogatásokat a vállalkozó igénybe vehesse”
– sorolta a kereskedelmi kamara elnöke.
Véleménye szerint felháborító a hozzáállás, hogy potenciális bűnözőként kezelik a versenyszféra képviselőit, „mintha az lenne a céljuk, hogy eltérítsék a támogatások összegét, holott a többség perspektívát akar teremteni a vállalkozásának”.
„Közben azt látjuk, hogy Magyarországon, Ausztriában akkor is egyszerűen valós állami támogatást kapnak a cégek, ha a nehéz időkben megtartják a munkahelyeket” – példálózott a vállalkozói szervezet vezetője. Arra is kitért, hogy
a növekvő államháztartás-hiány nem mentség arra, hogy a kormány nem támogatja a vállalkozókat,
hiszen a nemzetközi pénzintézetektől is vehet fel hitelt, beazonosíthat különböző forrásokat a gazdaság újraindítására.
„Ez egy bűvös kör, hiszen ha nincs politikai akarat a vállalkozói szféra valós és hatékony megsegítésére, akkor néhány év múlva oda jutunk, hogy a közalkalmazottak bérét, a különleges nyugdíjakat csak hitelből tudja majd fedezni az ország a következő nemzedékek terhére” – hangsúlyozta a kamara elnöke.
„Azt látjuk, hogy a mindenkori román kormány semmibe veszi a versenyszférát, óriási pökhendiséggel viszonyul a bruttó hazai termék megvalósítóihoz, az esetek többségében a döntésekről nem is konzultálnak” – összegzett Balási Csaba.
Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »
