Ha Közép-Európa csinálná, orosz trójai falovaknak neveznék őket. De mivel a három olyan országról van szó, amely szóban a legkeményebb oroszellenes intézkedéseket szorgalmazzák, a mainstream sajtó még mentegeti is őket. Észtország, Lettország és Litvánia a kőkemény oroszellenes retorika ellenére mégis kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat ápolnak Oroszországgal. Azzal mentegetik magukat, hogy Európa más országai még náluk is többet kereskednek Moszkvával (magyarul: még náluk is képmutatóbbak).
A bne Intellinews régiós portál hívta fel a figyelmet arra, hogy a balti államok meglepően sokrétű kereskedelmi kapcsolatot tartanak fenn továbbra is az oroszokkal. Persze, rögtön hozzáteszik, hogy ez földrajzi elhelyezkedésük és szovjet időkből örökölt ellátórendszerük miatt van így. A kettős mérce szemmel látható.
Litvánia, amely a három ország közül a legoroszellenesebben nyilatkozik, nemrég ismerte el, hogy csak orosz piacon működő vállalataik alig fele szakította meg a kereskedelmi kapcsolatokat Oroszországgal, a másik 260 vállalat továbbra is üzletel vele. Észtországban és Lettországban hasonló a helyzet.
“Ha megnézzük a statisztikát, akkor nyilvánvaló, hogy Litvániából továbbra is szállítanak nem engedélyezett árukat Oroszországba, és az oroszokkal folytatott kereskedelem növekszik. Hivatalosan ez legálisnak tekinthető, de rendkívül erkölcstelen. Érdekes módon az adatvédelmi rendelkezések miatt nem hozhatók nyilvánosságra az érintett vállalatok nevei. Ez ostobaság”
idézte az Intellinews Sigitas Besagirskast, a Vilniusi Ipari és Üzleti Szövetség (VAIB) elnökét.
Az orosz piacra exportált termékek között több olyan is van, ami tavaly Szlovákia esetében kisebb botrányt váltott ki: optikai eszközök, orvosi és mérőműszerek, járművek, elektromos berendezések, videó- és hangtechnikai eszközök, kazánok és gépipari berendezések.
Ráadásul gombamód szaporodnak az újonnan alapított vállalatok, amelynek alig leplezett célja, hogy lehetőséget teremtsenek a szankciók megkerülésére.
“Leegyszerűsítve, csak annyit tesznek, hogy segítik megkerülni az Oroszországgal és Fehéroroszországgal szembeni szankciókat. Az ilyen cégek többsége a kaukázusi régióban van bejegyezve: Örményországban, Azerbajdzsánban, Grúziában, Moldovában, Szerbiában és Törökországban is”
világított rá Besagirskas.
A kerülőutak persze azt jelentik, hogy új láncszemeket iktatnak közbe, akiket meg kell fizetni. Az áruk költségét ez 10-15 százalékkal emeli.
Még többet elárul Európáról is Besagirskas egy másik példája:
“Tavaly egy észt cég keresett meg. Azt javasolta, hogy szankcionált fehérorosz granulátumot adjunk el Vilniusnak. Amikor egyenesen rákérdeztem, hogy tiltott áruról van-e szó, a cég képviselője csak annyit mondott: >>Emiatt ne aggódjon. A számlát egy észt cég fogja kiállítani. Sok uniós ügyfelünknél ez a gyakorlat<<“
mondta.
Mindhárom balti ország hivatalosan lényegében mellébeszél. Az Intellinews megkereste az illetékes hatóságokat, hogy kikérje a véleményüket, de a hatóságok szerint vagy a cégek saját döntése, hogy kockáztatják-e reputációjukat az oroszokkal folytatott kereskedelemmel (de a cégek listáját természetesen adatvédelmi okokora hivatkozva nem adták ki), vagy azzal mentegették magukat, hogy az “ellenségeskedés” túl sok kárt okozna, mivel nekik történelmi gazdasági együttműködésük van az oroszokkal.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
