Az 1933-ban talált harbini koponya már első pillantásra páratlan volt, de csak most, a DNS- és fehérjeelemzés forradalmi módszereinek köszönhetően bizonyosodott be: a „Sárkányember” a titokzatos gyeniszovai ember legteljesebb ismert maradványa. A friss eredmények nemcsak a 146 000 éves hominin arcát rajzolják meg, hanem átírják azt is, amit a középső pleisztocén emberi evolúciójáról gondoltunk.
A rejtélyes koponya története
1933-ban egy kínai munkás hatalmas, emberihez hasonló koponyát emelt ki a földből Harbin városában, Északkelet-Kínában. A különös formájú leletet titokban egy kútba rejtette, mert attól tartott, hogy át kell adnia a hatóságoknak. A koponya 85 éven át rejtve maradt, mígnem a munkás családja 2018-ban elő nem hozta, és át nem adta a tudománynak.
A koponya lenyűgöző mérete és szokatlan arányai azonnal felkeltették a kutatók figyelmét. Hosszú, alacsony agykoponya, masszív homlokeresz, széles orrnyílás és tág szemüregek jellemezték. 2021-ben a kínai kutatócsoport Homo longi néven új emberfajként írta le a The Innovation című folyóiratban. A lelet hamarosan a „Sárkányember” becenevet kapta.
Homo longi vagy gyeniszovai?
A Homo longit sokan egy eddig ismeretlen faj képviselőjének tartották. Mások azonban úgy vélték, hogy talán nem új fajról van szó, hanem a már ismert, ám továbbra is rejtélyes gyeniszovai emberek egyik tagjáról.
A gyeniszovaiakat 2010-ben azonosították Szibériában, a Gyenyiszova-barlangban, egy ujjperc és néhány fog DNS-vizsgálata révén. Bár genetikai profiljukat részben sikerült feltérképezni, eddig nem került elő teljes koponyájuk. Ezért a Harbin-koponya különleges: ez lehet az első alkalom, hogy valódi arcot társíthatunk a gyeniszovaiakhoz.
A kutatók először megpróbáltak teljes genomot kinyerni a Harbin-koponya csontjaiból és fogaiból, de a DNS túl töredezettnek bizonyult. Végül a fogakon megőrződött lepedékből, vagyis fogkőből sikerült mitokondriális DNS-t kivonniuk. Ez az anyai ágon öröklődő genetikai anyag segített a rokonsági kapcsolatokat feltérképezni, de önmagában nem volt elég a faj pontos meghatározásához.
A döntő áttörést a koponya egyik belsőfül-csontjából kinyert fehérjék jelentették. A kutatók több mint 95 különböző ősi fehérjét azonosítottak, és bioinformatikai módszerekkel összevetették őket más emberfélék és főemlősök adataival. A proteomikai vizsgálatok alapján a Harbin-koponya legközelebbi rokona a gyeniszovai ember. Ez volt az első alkalom, hogy fehérjealapú filogenetikai vizsgálat vezetett ilyen pontos hozzárendeléshez.
Kapcsolat Szibériától Tajvanig
A fogkőből kinyert mitokondriális DNS hasonlóságot mutatott egy korai szibériai gyeniszovai populációval, amely 217 ezer és 106 ezer évvel ezelőtt élt. Ez azt jelzi, hogy a gyeniszovaiak sokkal szélesebb földrajzi területen éltek, mint eddig gondolták.
A felfedezést alátámasztja egy másik fontos lelet is: a tajvani Penghu-szorosban talált állkapocscsont, amelyet korábban nehezen tudtak besorolni. Egy újabb tanulmány szerint ez az állkapocs szintén gyeniszovai eredetű. Mindez arra utal, hogy a gyeniszovaiak jelen voltak nemcsak Szibériában és Kínában, hanem Délkelet-Ázsiában is.
A 2025 júniusában a Cell és a Nature című vezető tudományos folyóiratokban megjelent két független tanulmány szerint a Harbin-lelet a legteljesebb és legjobban megőrzött fosszília, amelyet valaha a gyeniszovai emberhez kapcsoltak. A koponya szerkezete és a fehérjeprofil alapján a kutatók rekonstruálni tudták, hogyan nézhettek ki a gyeniszovaiak: robusztus, mégis emberi arányokkal bíró arccal, nagy szemüregekkel és széles orrnyílással.
„Most rendelkezünk az első átfogó morfológiai leírással a gyeniszovai populációkról” – fogalmaztak a kutatók. A Sárkányember révén egy eddig ismeretlen arc rajzolódott ki az emberi evolúció történetében.
Tudományos vita a fajnév körül
Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum neves paleoantropológusa nem vett részt a mostani tanulmányok elkészítésében, de szakértőként nyilatkozott az eredményekről. Szerinte „a Harbin lehet az eddig talált legteljesebb gyeniszovai fosszília”, ugyanakkor hozzátette: a Homo longi fajnév használata jelenleg még kérdéses, mivel túl kevés összehasonlítható lelet áll rendelkezésre.
A tudományos közösség egy része úgy véli, a Harbin-koponya külön faj lehet, mások szerint egyszerűen a gyeniszovai emberek egyik regionális változatát képviseli. A válaszhoz még több hasonló leletre és további vizsgálatokra lesz szükség.
A Harbin-koponya hozzájárulhat ahhoz, hogy tisztábban lássuk az emberi evolúció egyik legösszetettebb időszakát: a középső pleisztocént, amely 789 ezer és 126 ezer évvel ezelőtt zajlott. Ebben az időszakban legalább három különböző embercsoport – a Homo sapiens, a neandervölgyiek és a gyeniszovaiak – élt egy időben Eurázsiában. Gyakran keveredtek egymással, genetikai örökségük pedig ma is jelen van bennünk.
A kutatók ezt az időszakot nem véletlenül nevezték el „középső zűrzavarnak”. A Harbin-lelet segíthet tisztázni a fajok közötti kapcsolatokat, valamint az átfedéseket időben és térben.
A jövő kutatásainak záloga
A DNS- és fehérjealapú vizsgálatok új korszakot nyitottak az emberi eredet kutatásában. Mivel az ősi DNS gyakran nem marad meg jól, a fehérjék és a csontok morfológiai összevetése különösen értékes. A Harbin-koponya és a hozzá hasonló leletek fontos összehasonlítási alapként szolgálnak a jövőben.
„Az emberi kövületekből származó ősi DNS és proteomok kivonásából minden bizonnyal még sok mindenre lehet számítani” – mondta Stringer.
A Harbin-koponya, vagyis a Sárkányember révén végre arcot kaptak a gyeniszovai emberek. Ez a felfedezés nemcsak a rejtélyes fosszília titkát oldotta meg, hanem új megvilágításba helyezte az emberi evolúció egyik legizgalmasabb korszakát is.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
