Pán Péter, Dumbó, Macskarisztokraták – nem túlzás azt állítani, hogy nemzedékek nőttek fel ezeken a rajzfilmeken anélkül, hogy később, felnőtt korukban horogkeresztes tetoválásokkal vonultak volna utcára valamelyik etnikum elnyomására. A Disney streaming csatornája most mégis meghajolt az új, érzékenyebb világ előtt, és rasszistának nyilvánította a médiaóriás saját készítésű korszakalkotó meséit.
Gyermekek generációit varázsolta el a mágikus mese arról a fiúról, aki soha sem akart felnőni, Pán Péter csodálatos története azonban most felkerült a tiltott filmek listájára a hétévesnél fiatalabb korosztály számára a Disney+ streaming csatornán.
A világ egyik legnagyobb média és szórakoztatóipari társasága új tartalmi irányelveket jelölt meg, melyek szerint az 1953-as animációs klasszikus ártalmas lehet. Az ok: faji sztereotípiák megjelenése a mesében – számolt be róla a Daily Mail a The Mail on Sundayra hivatkozva.
A Pán Péternél azonban nem álltak meg a vállalat fejesei, a streaming szolgáltatásért havonta 7 fontot fizető szülők megrökönyödésére három másik régi családi Disney-kedvencet – a Dumbót a Macskarisztokratákat és a Robinson családot – is kitiltották a gyermek szekcióból, mivel azok nem feleltek meg a friss szabályzatnak.
A lap szerint a Pán Péter tiltásának fő oka az, hogy az animációs filmben szereplő amerikai őslakosok törzsének tagjaira „rézbőrűként” hivatkoznak, míg az 1970-ben készült Macskarisztokraták című mesének a sziámi macskafigurája, Shun Gon verte ki a biztosítékot, aki a kritika szerint ferde szemeivel és kiálló, kusza fogaival a kelet-ázsiai emberek karikatúrája. Az 1960-as Robinson családnak az lett a veszte, hogy a rajzfilmen szereplő kalózok bőrszíne sárga és barna.
Az imádnivaló repülő elefántról készült 1941-es Dumbó című mesével szemben az a vád, hogy nevetség tárgyává tette a déli ültetvényeken dolgozó afroamerikai rabszolgákat, mivel a musical egyik pontján arctalan, fekete munkások olyan sértő szövegeket dúdolva gürcölnek, mint például: „Ha megkapjuk a fizetésünket, a pénzt elherdáljuk”.
A Disney októberben egy tartalmi felülvizsgálást követően feliratokkal jelölte meg azon rajzfilmjeit, amelyekben felmerülhetnek aggályok a faji sztereotípiákkal kapcsolatban. Akkor hat filmről lehet tudni, amelyeket érintett a figyelmeztetés – a Pán Pétert, a Macskarisztokratákat, A Dzsungel könyvét, a Dumbót, a Susi és Tekergőt és a Robinson családot.
A mostani döntést, hogy az animációs filmeket bizonyos korcsoportok számára elérhetetlenné tegyék, egy külső szakértőkből álló csoport tanácsára hozták meg, akiknek a feladata annak vizsgálata volt, hogy a csatornán található tartalmak „a globális közönséget képviselik-e”.
Bár a filmek továbbra is elérhetőek a felnőttek számlára, a Disney egy figyelmeztetést adott hozzájuk: „Ez a program negatív ábrázolásokat és/vagy helytelen bánásmódot tartalmaz emberek vagy kultúrák között. Ezek a sztereotípiák akkor is helytelenek voltak, és most is azok. A tartalom eltávolítása helyett tudomásul vesszük annak káros hatásait, tanulnunk belőle, és párbeszédet ösztönzünk a befogadóbb jövő megteremtése érdekében”.
A Disney azt állítja honlapján, hogy elkötelezett amellett, hogy inspiráló témájú történeteket hozzon létre, amelyek világszerte tükrözik az emberi tapasztalatok sokszínűségét.
„Nem tudjuk megváltoztatni a múltat, de tudomásul vehetjük, tanulhatunk belőle és együtt léphetünk előre, hogy olyan holnapot alkossunk, amelyről ma csak álmodozni lehet” – olvasható a cég nyilatkozatában.
Természetesen a profitorientált Disney azokra is gondolt, akik elfogadhatatlannak tartják a korábbi klasszikusokat. A médiavállalat futószalagon készíti a rajzfilm klasszikusok élőszereplős verzióit, amelyek nemcsak a nosztalgiázni vágyókat csábítják, de makulátlan politikai korrektségükkel már a mai tartalmi követelményeknek is megfelelnek, és nem mellesleg egészen szép kis profitot is termeltek a cégnek. A fent említett „rasszista” sikermesék közül például a Disney-produkciókhoz képest gyengébben teljesítő Dumbó az IMDB becslése szerint világszerte több mint 353 millió dollár bevételt termelt, amely mellett még a film 170 millóra saccolt büdzséje is eltörpülni látszik.
A Disney egyébként már korábban is fejet hajtott a PC-mozgalom előtt, sőt, a profittermelés jegyében az egyik ikonikus meséjének főszereplőjén is végzett egy „aprócska változtatást”. Az új idők áldozata nem volt más, mint A kis hableány című 1989-es animációs film remake-je, melyhez a rendező, Rob Marshall az ifjú – kétségtelenül tehetséges – színesbőrű színésznőt, Halle Baileyt választotta a főszerepre.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
