A Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhelyen nemcsak a halottak napja szól az elhunytakról: a reggeli szentmiséken a hónap végéig imádkoznak értük a kegyhelyet működtető ferences szerzetesek. Egész novemberben az oltárra kerülnek azok a nevek, amelyeket a hívek a templomi padok végén található papírra felírtak és a perselybe helyeztek.
Sok temetőben még mindig ég a mécsesekben egy-egy gyertya, de halottak napja után egyre kevesebben látogatják a síremlékeket. Az ország egyik legismertebb búcsújáróhelyén a szolgálatot teljesítő hat ferences szerzetes viszont egész novemberben felajánlja imáját a testvérek szeretteiért.
„Amikor meghalunk, a test elválik a lélektől.
Érdekes, az öregeknek, a dédszülőknek, ükszülőknek csak egy fakeresztjük állt, ugyanúgy eljutottak a mennyországba. Most meg milliós márványsírokat építünk, mondván, azok megmaradnak. Igen, 1-2 évtizedig biztosan. És utána? Milyen jó lenne, ha azokat, akiknek ezeket a nagy síremlékeket építjük, inkább életükben próbáltuk volna megszeretni és megtenni mindent, hogy a lelkük ne vesszen el” – összegezte az ünnep legfontosabb üzenetét az egyik ferences szerzetes.
A bűnbánat, a gyónás visszavezet a kegyelem állapotába, az isteni létbe. Azonban a kialakult rossz szokások megmaradnak bennünk, ezért szükségünk van folyamatos megtisztulásra, vezeklésre. Máskülönben halálunk után a pokolba vagy a tisztítótűzbe kerülünk. A teljes búcsúval, amely a nemzeti kegyhelyen is elnyerhető, a tisztítótűzben szenvedőket a mennybe juttathatjuk. Ezért is érdemes zarándoklatra indulni és imádkozni a megholtakért.
Forrás és fotó: Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
