Romániában április elsejétől kezdődően az egyes oltóközpontok által használt oltóanyagot és a becsült várakozási időt is feltüntetik a koronavírus elleni oltáskampány internetes előjegyzési oldalán – jelentette be keddi sajtóértekezletén Valeriu Gheorghita katonaorvos, a kampány koordinátora.
Ezzel elkerülhetővé válik, hogy a várakozási listákra feliratkozott jelentkezők adott esetben többhetes sorbaállás után lépjenek vissza, miután a konkrét időpontok lefoglalása során azzal szembesülnek, hogy az illető oltóközpontban nem az általuk preferált oltóanyagot használják – magyarázta Gheorghita.
Hozzátette: kezd egyébként helyreállni a bizalom, és napról napra többen iratkoznak fel az AstraZeneca-oltásra is az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) múlt heti megnyugtató állásfoglalása után. A regisztráció alkalmával feltüntetett hozzávetőleges várakozási idő növekedhet, amennyiben az illető oltóközpontban elsőbbséget élvező jelentkezők – idősek, krónikus betegek – iratkoznak fel a várólistára.
Az oltáskampány koordinátora szerint Romániában április végén kezdődhet meg az oltás az AstraZeneca és a Johnson&Johnson vakcinával a családorvosi rendelőkben: ezekre nem az országos előjegyzési portálon, hanem az adott rendelőben lehet majd időpontot foglalni. Ugyancsak áprilisban megnövelik a mobilegységek számát, amelyek a nagyon fertőzött, illetve családorvos nélküli településeken segítik a lakosság immunizálását.
Romániában jelenleg 779 oltóközpont működik: 515-ben a Pfizer, 76-ban a Moderna, 188-ban pedig az AstraZeneca oltóanyagát használják. Az előjegyzési portálon 1 millió 237 ezer felhasználónak van foglalt időpontja, és további 775 ezren iratkoztak fel várólistára. Gheorghita azt ígérte: áprilisban napi 80 ezerre – az eddigi mintegy másfélszeresére – növelik az immunizáció ütemét.
A húszmillió lakosú Romániában eddig csaknem 1 millió 770 ezer embert oltottak be koronavírus ellen, közülük majdnem 800 ezer mindkét dózist megkapta.
Kolozsváron hat ezrelék fölé emelkedett a fertőzöttségi ráta
Bukarest után Kolozsváron is hat ezrelék fölé emelkedett kedden a fertőzöttségi ráta, de a prefektus szerint egyelőre nincsen szó arról, hogy vesztegzár alá helyezzék a várost.
A Kolozs megyei egészségügyi igazgatóság kedden közölt statisztikája szerint március 9. és 22. között 2152 új esetet regisztráltak a városban. Az utóbbi két hétben diagnosztizált, ezer lakosra számított fertőzések száma ezzel 6,39-re emelkedett, az egy nappal korábbi 5,39-ről.
A jogszabályok értelmében akkor kell a helyi járványügyi operatív törzsnek egy-egy település vesztegzár alá helyezését mérlegelnie, ha meghaladja a hatot a korábbi két hét alatt jegyzett új fertőzések ezer lakosra jutó száma.
Tasnádi Szilárd, Kolozs megye prefektusa újságíróknak elmondta: egyelőre nem tervezik a város lezárását. Azt is hozzátette, hogy szerdától változik a fertőzöttségi ráta kiszámításának a módszertana, immár nem a legutóbbi 14 nap eseteit, hanem a három nappal korábban lezárult 14 nap eseteit számítják be, és valamennyi fertőzött esete azon a településen kerül be a statisztikába, ahol az illető lakhelye van.
"Romániában" Temesváron a legsúlyosabb a járványhelyzet, ahol keddre 8,37-re emelkedett a fertőzöttségi ráta. Temesvár fertőzöttségi adatai azt követően is romlottak, hogy a bánsági nagyvárost több mint két héttel ezelőtt vesztegzár alá helyezték.
Temesváron politikai vita bontakozott ki a koalíciós partnerek között a város vesztegzár alá helyezésének az eredményességéről. A Temes megyét vezető Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusai úgy vélték, hogy a karantén nem hozta meg a remélt eredményeket, több kár származott belőle, mint amennyi haszon, ezért nem érdemes fenntartani. A kisebbik kormánypárt, a várost vezető Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselői viszont a korlátozások fenntartását, szigorú betartatását tartották szükségesnek.
(MTI nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »