Ha nem követtek el háborús bűncselekményt, akkor a nemzetközi hadijog szerint szabadon kell engedni vagy ki kell cserélni a fogságba esett támadókat. Az Ukrajnába vezényelt észak-koreai katonák nem tudják, hogy melyik utat válasszák: maradni Ukrajnában, Dél-Koreába menni, vagy hazatérni.
Sokan közülük azt sem tudták, hogy háborúban vannak. A korábbi beszámolók szerint több koreai katona is azt mesélte, hogy teljesen váratlanul érték az éles harci körülmények, mert tisztjeik azt vetítették nekik, hogy csak egy ‘távoli hadgyakorlatról’ van szó.
A halottak és sebesültek pontos száma nem ismert, de Kijev legalább ötszázra teszi az eddig megölt koreai katonákat, a sebesülteket pedig több ezerre. A phenjani vezetést láthatóan nem nyugtalanítják a személyi veszteségek, miután Kim Dzsongun elnök az eddigi tízezernél jóval nagyobb és folyamatosan lehívható utánpótlásról biztosította Vlagyimir Putyint.
A példátlan méretű koreai személyi kontingens nem egyetlen menetben érkezne az ukrán frontra, hanem mindaddig rendelkezésre állna, amíg Putyin folytatja a háborút. Az így folyamatosan lehívható és bevethető erők mozgatásába (kontingentálás) a kifáradt csapatok felváltása, és az elvesztett emberanyag pótlása is értendő.
A hadifoglyok számáról nincs nyilvános adat, de a Kyiv Post kettőt meg tudott szólaltatni közülük, érthetően nevük említése nélkül. A szöuli Nemzeti Hírszerző Szolgálat (NIS) úgy tudja, hogy egyikük sem kíván menedékjogot kérni Dél-Koreában. A kihallgatást végző Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) szerint az első katonát január 9-én fogták el a Kurszki területen, a másodikat pedig ukrán ejtőernyős fegyvereztek le. Egyiküknél orosz katonai papírokat találtak, míg a másik fogoly semmilyen dokumentummal nem rendelkezett. Őket megelőzően az ukránok már decemberben is foglyul ejtettek egy koreait, aki később belehalt a sérüléseibe.
A két katonával maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is beszélt, és koreai nyelven tett közzé interjút. Az egyik fogoly maradna Ukrajnában, a másik pedig hazatérne. Utóbbi esetében kétséges, hogy hősnek kijáró fogadtatás, sokkal inkább halál várna rá, amiért fogságba esett. Erre a baljós feltételezésre az ad alapot, hogy halott észak-koreai katonáknál talált feljegyzések szerint Phenjan öngyilkosságra utasítja őket, ha az elfogás veszélye fenyeget.
Zelenszkij vasárnap azt közölte, hogy kész lenne egyeztetni Kim elnökkel arról, hogy az elfogott észak-koreaiakat kicseréljék orosz fogságba esett ukrán katonákkal, de erre – várhatóan – nem is kap választ.
Dél-Korea esetében egyelőre nincs jogi alap a foglyok befogadására, derült ki a titkosszolgálat és az illetékes szöuli parlamenti bizottság megbeszélésén, mivel nem a saját állampolgáraikról van szó. A két katona egyébként amúgy sem kért menedékjogot, amikor találkozott a déli kémszervezet képviselőivel.
Ugyanakkor Szöul felkészül arra, hogy megteremtse a jogi kereteket azokra az esetekre, ha északi hadifoglyok esetleg menedékjogot kérnének délen, mivel számuk várhatóan emelkedni fog, és ilyen igények napirendre kerülhetnek. A dél-koreai hatóságok felveszik a kapcsolatot más ázsiai kormányok szakértőivel is, hogy megteremtsék a disszidáló hadifoglyok befogadásának feltételeit. A ‘rokon nemzetek’ közül Japán, Vietnám és akár Tajvan is szóba jöhet.
Lee Sung-keun dél-koreai képviselő elmondta, hogy az ukrajnai fronton az északi csapatok küszködnek a modern drónok és más korszerű eszközök használatával, amire nincsenek kiképezve. A képviselő beszámolója szerint az orosz parancsnokok gyakran küldik őket „húsdarálóba”, hátsó tűz támogatása nélkül.
Euronews
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
