Orbán Viktor ötlete volt a kkv-államtitkárság létrehozása a nemzetgazdasági tárcánál, a Demján Sándor program pedig Nagy Mártoné; magát a vállalkozásfejlesztési programot pedig hihetetlen érdeklődés övezi, és fognak tudni bele uniós pénzt is önteni. A részletekről Szabados Richárd államtitkár beszélt.
A vállalkozásfejlesztési Demján Sándor program egyes elemei a kilencből már elérhetők, az előregisztrációs adatok alapján hatalmas az érdeklődés a Portfoliónak nyilatkozó Szabados Richárd NGM-államtitkár szerint, aki napi három találkozót bonyolít le cégvezetőkkel, „nyitott államtitkárságban” gondolkodik.
A nemzetgazdasági tárca vállalkozásfejlesztési államtitkára jelentkezőszámokkal is előállt, és azt is elmondta, az egész program Nagy Márton ötlete volt, olyat akart kitalálni, aminek valódi haszna van; a kkv-államtitkárság ötlete pedig személyesen Orbán Viktoré. Ezen kívül elindították a [email protected] mailcímet, amelyen rengeteg észrevétel, kérdés fut be, amit be tudnak építeni. Rájöttek például, hogy a vállalkozók hangulata még akkor sem túl derűs, ha egyes számok ezt nem kifejezetten indokolják, de az e mögötti tényezőket, téves információkat (uniós források elérhetősége, tőkefinanszírozás, exportorientáltság, hitelhez jutás) is vizsgálják.
Szabados Richárd szerint a környezet javul, az október-novemberi gazdasági adatok már sok bizakodásra adnak okot, javul a kiskereskedelmi forgalom, az ipari termelés csökkenése is lassul, a turizmus-szolgáltatás felfut, van remény az építőiparban, a lakossági hitelezés beindult.
Tisztázta,
az EU-s futó költségvetésből Magyarországnak járó 22 milliárd euróból 12,5 milliárd euró itt van Magyarországon, bármikor lehívható, viszont csak utófinanszírozásban valósulhatnak meg ebből a vállalkozási célok. A 12,5 milliárd euró márpedig lefedné a futó igényeket.
„Például jelenleg csak a Ginop+ típusú pályázatokban 2200 milliárd forint áll rendelkezésre, és ebből egyelőre 1200 milliárd forintnyi forrás van kiírva, és ennek még csak a fele van kint a cégeknél. Vállalkozások felől nézve tehát bőven van EU-s forrásunk” – tette hozzá.
Az 1+1 finanszírozási programot pedig azért találták ki, hogy bár legyen kockázata a vállalkozásnak, a vissza nem térítendő támogatási résszel a beruházások gyorsabban térüljenek meg, ráadásul az önerőrész több módon is összeszedhető, „a vállalkozás pedig féláron jut új eszközhöz”.
A működésről is beszélt: a Nemzeti Tőkeholding létrehoz egy alapot, ebbe a Magyar Fejlesztési Bank tesz forrást, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara pedig az alapkezelője útján kezeli majd ezt az alapot. A kamara ebben a tekintetben teljesen új szereplő, de nála van az információ a vállalkozásokról, országos szinten eléri a célközönséget.
„Kidolgozunk egy értékelő rendszert a források célzott juttatása érdekében, és ennél a korábbi program tapasztalatait vettük alapul. Egy részletes scoring értékelés kerül majd a befektetési bizottság elé jóváhagyás céljából. Ez a konstrukció is jobb lesz a piacon elérhető feltételeknél” – ecsetelte.
Az exportnövelésről is szólt: az Eximbank lesz az egyik főszereplő, valamint a program elemei a kereskedelmi bankokon keresztül valósulnának meg.
„5 termékkel fogunk megjelenni ezen a téren január 6-án, és ezek közül 4-et el tud érni a kereskedelmi banki csatornákon keresztül is egy vállalkozás. Hosszabb (akár 10 éves) futamidő mellett fog ez működni, futamidőn belüli fix kamatozással áll rendelkezése a forrás, forint és euró alapon, beruházási hitel, lízing és kifektetés ösztönzés is szóba kerül majd.”
A konstrukciók itt már sokkal inkább a piaci feltételeket fogják tükrözni. Ebben a programelemben 350-400 milliárd forintot terveznek megmozdítani.
És akkor a számok: a Széchenyi Kártya Programot illetően november elsejétől 4 beruházási típusú termék esetében csökkentettek kamatot. A változtatás előtt átlagosan havi 850 darab igénylés érkezett összesen, novemberben ez a szám 1700-ra emelkedett. És ez nem forráskiváltás, hanem új forrásigény.
A tőkeprogram esetében már beérkezett 600 darab előregisztráció, ami hatalmas növekedés az éves 40 darabhoz képest, a weblapfenntartás program 300 konkrét érdeklődőt vonzott már és 1400 darab regisztráltnál jár az 1+1 program.
„500 darab pályázatra volt optimalizálva a keret, de azt gondolom, hogy ha gyorsan kimerül, akkor tenni fogunk még ebbe a programba pénzt a hazai költségvetésből” – tette hozzá.
Az 1+1 program 50 milliárd forintos hazai költségvetési forrást jelent, a weblap program 10 milliárd forint lesz szintén hazai költségvetésből, a tőkeprogram keretösszege 100 milliárd forint MFB-forrásból, uniós programokból érkezik 650 milliárd forint, az Exim hitelprogramjainak értéke 350 milliárd forint lesz, a kifektetési program ezen felül még 50 milliárd forint. A Széchenyi Kártya programnál számolnak 150 milliárd forinttal, valamint az 1+1-es program önerőeleme 50 milliárd forintot von be a gazdaságba.
Tervben van egy gyakori kérdések-válaszok tartalom létrehozása, de addig is ajánlom a Demján Sándor Program honlapját, ahol minden alapvető információ megtalálható: dsprogram.hu, illetve a vali.hu oldalakat.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »