A szlovák ellenzék rendkívüli ülést szeretne összehívni a parlament mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottságában, hogy megvitassák a Bős–Nagymaros vízlépcső körüli vitás helyzet rendezését. Az ellenzék ugyanos attól tart, hogy a szlovák kormány olyan megállapodásra készül Magyarországgal, amelynek következtében Budapest ingyen vagy önköltségi áron juthatna a bősi vízerőmű által termelt villamos energiához. Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter álhírnek nevezte a felröppent pletykákat.
Taraba szerint Szlovákia még nem döntött arról, hogy hogyan rendezi a vitát Magyarországgal, és egyelőre nem is világos, hogy lesz-e egyáltalán egyezség. A miniszter azt ígérte, hogy meg fog jelenni a parlamenti bizottság ülésén, ha azt összehívják.
Tamara Stohlová, a PS képviselője hangsúlyozta, hogy Taraba korábban nemzeti kincsnek nevezte a bősi erőművet, ezért nem érti, miért lenne hajlandó „a nemzeti vagyon felét önként átadni Orbán Viktornak és Magyarországnak”.
Mária Kolíková (SaS) arra figyelmeztetett, hogy az ország költségvetési megszorításokkal küzd, így az erőmű bevételeinek esetleges csökkentése tovább terhelné az államháztartást. Szerinte „zárt ajtók mögött” zajlanak a tárgyalások, ami nem biztosítja az átláthatóságot.
Rastislav Krátky (Slovensko, Za ľudí, KÚ) szerint nemcsak a politikusokat, hanem a nyilvánosságot is tájékoztatni kellene a kormány terveiről. Úgy véli, kompromisszumra szükség lehet, de a termelt energia felének átadása „az egyik legrosszabb megoldás” lenne.
Marián Čaučík (KDH) megemlítette, hogy a környezetvédelmi bizottság többször határozatképtelen volt, mivel a kormányoldali képviselők rendre távol maradtak az ülésektől.
Taraba visszautasította az ellenzék vádjait. Hangsúlyozta, hogy nem akarják, hogy Magyarországnak tulajdonjoga legyen a vízlépcsőben. Ha mégis létrejönne bármiféle megállapodás, azt szerinte a parlamentnek kell jóváhagynia. Ugyanakkor Michal Kiča, a Demokrati párt volt államtitkára arra figyelmeztetett, hogy a kormány elvileg köthet „előzetes megállapodást” is, amely nem igényel parlamenti jóváhagyást – ez pedig szerinte veszélyeztetheti Szlovákia jövőbeli tárgyalási pozícióit.
A vitatott Bős–Nagymaros projekt alapját képező államközi szerződést még 1977-ben írták alá Csehszlovákia és Magyarország között. Magyarország 1989-ben egyoldalúan kilépett a projektből, miközben a szlovák oldalon a munkák nagy része már elkészült.
Az ügyet 1997-ben a hágai Nemzetközi Bíróság is vizsgálta, és érvényesnek nyilvánította a szerződést, valamint jogosnak ítélte Szlovákia által megépített csúni (Čunovo) lépcső létrehozását.
Taraba idén júniusban közölte, hogy Szlovákia és Magyarország közel áll a megállapodáshoz.
Teraz.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
