A lengyel alkotmánybíróság arról döntött csütörtökön, hogy az Európai Unióról szóló szerződés bizonyos rendelkezései nincsenek összhangban a lengyel alkotmánnyal. A testület többségi véleménye szerint az uniós tagságból nem következik az, hogy az Európai Unió Bíróságának döntései kötelező érvényűek a tagállamokra nézve. A döntés után az Európai Bizottság gyorsan reagált: Brüsszel szerint a döntés komoly aggodalmakat vet fel.
A döntést a lengyel alkotmánybíróság teljes, 15 tagú összetételben hozta meg, ebből két bíró az ítélettől eltérő véleményt fogalmazott meg.
A taláros testület Mateusz Morawiecki kormányfő márciusi indítványára vizsgálta meg az uniós jog és a lengyel alkotmány elsőbbségének kérdését. Morawiecki az Európai Unió Bíróságának (EUB) egyik döntése miatt az uniós alapszerződés azon előírásainak átvizsgálását kérte, amelyek az EUB hatásköréről, valamint a tagállamok lojális együttműködéséről és szuverenitásuk jelentőségéről szólnak.
Döntésében a varsói taláros testület az előző években hozott alkotmánybírósági ítéleteket is megerősítve a többi között leszögezte: ellentmond a lengyel alkotmánynak, ha egyes uniós előírások felhatalmazzák a bíróságokat az államfő által adott bírói kinevezések felülvizsgálatára.
A lengyel alaptörvénnyel az uniós alapszerződés azon előírásai sincsenek összhangban, amelyek a nemzeti alkotmány figyelmen kívül hagyására jogosítják fel a bíróságokat, valamint arra, hogy korábban érvénytelenített jogszabályok alapján döntsenek – állapította meg a varsói alkotmánybíróság.
Úgy találta továbbá, hogy nem felelnek meg a lengyel alkotmánynak azok a lépések, amelyeket Brüsszel – az uniós alapszerződésekre hivatkozva – a Lengyelország által átruházott hatásköröket átlépve tesz.
Bartlomiej Sochanski alkotmánybíró a csütörtöki ítélet indoklását ismertetve nem zárta ki, hogy alkotmánybírósági vizsgálatnak vetik alá az EUB döntéseit is.
Középpontban a lengyel igazságügyi reform
A lengyel kormányszóvivő, Piotr Müller úgy vélte: az alkotmánybírósági döntés lényegében megerősítette azokat a téziseket, amelyeket Morawiecki az indítványában megfogalmazott.
Morawiecki korábban azt mondta: azért fordult a varsói taláros testülethez, hogy „a lengyel jogrendben újból megerősítést nyerjen a legmagasabb rendű jogi aktust jelentő alkotmány elsőbbsége az európai jog felett”.
Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) elnöke úgy kommentálta az ítéletet: az EU-ra át nem ruházott hatáskörökbe tartozó területeken kizárólag a lengyel jog érvényes.
Ez a Brüsszel által bírált lengyel igazságügyi reformra is vonatkozik, amelybe „az EU-nak nincs beleszólása” – fogalmazott Kaczynski.
Brüsszel pökhendi reakciója
Az Európai Bizottság közleményben reagált a lengyel döntésre, amelyben megerősítették, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben, beleértve az alkotmányos rendelkezéseket is.
Az Európai Bizottság hangsúlyozta: a lengyel alkotmánybírósági döntés megkérdőjelezi az uniós jog elsőbbségét és az Európai Unió Bírósága tekintélyét. Leszögezte: az uniós bíróság minden határozata kötelező a tagállamok hatóságaira nézve, beleértve a nemzeti bíróságokat is.
A közlemény szerint az uniós bizottság elemezni fogja a lengyel alkotmánybíróság döntését, majd határoz a további lépésekről. A bizottság – mint a közlemény leszögezte – szükség esetén élni fog az uniós szerződésekből eredő hatáskörével az uniós jog egységes alkalmazásának és integritásának biztosítása érdekében.
„Az Európai Unió az értékek és a jog közössége, amit minden tagállamnak tiszteletben kell tartania. Az európaiakat megillető, az uniós szerződésekből eredő jogokat védeni kell, függetlenül attól, hogy hol élnek az Európai Unióban” – fogalmazott a nyilatkozat, hangsúlyozva: az Európai Bizottság feladata, hogy biztosítsa az unió jogrendjének megfelelő működését.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
