Rendelettel a taxishiénák ellen

Rendelettel a taxishiénák ellen

Független szolgáltató – csak ilyen felirattal közlekedhetnének azok a taxisok, akik sem szervező, sem közvetítő szolgálathoz nem tartoznak. Többek között ezzel szigoríthatja taxisrendeletét január végén a Fővárosi Közgyűlés. A decemberi tanácskozáson a Magyar Taxisok Szakszervezetének a kérésére napolták el a módosításról szóló javaslat tárgyalását. A Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes által előterjesztett módosítás legfőbb célja a Budapest útjain változatlanul garázdálkodó, a külföldi turistákat, a hazai utasokat, betegeket, nyugdíjasokat, a szórakozóhelyekről ittasan távozókat megkárosító taxishiénák dolgának megnehezítése. Ezért elrendelnék azt is, hogy a sofőröknél lévő bankkártya-elfogadó terminálok minden taxiban egységes, papíralapú bizonylatot nyomtassanak, amely igazolja is, hogy az utas mennyit fizetett. Emellett a vállalkozásoknak még inkább meg kellene különböztetni magukat egymástól, s érvényes tevékenységiengedély-kivonat és fővárosi taxiállomás-használati hozzájárulás nélkül a taxisok nem is használhatnák a cégek, illetve a főváros arculati elemeit.

Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy ha ellenőrzéskor megbukott valaki, azt azonnal köteleznék ezen elemek leszerelésére, illetve megkönnyítenék a jármű kivonását a „szolgáltatói körből”.

A Fővárosi Közgyűlésben felszólaló szakszervezeti vezető, Karsai Katalin azért ellenezte a szigorítást, mert szerinte Budapest 5500 taxisa mind egyéni vállalkozó, akik megélhetésüket kockáztatják, nem úgy, mint a franchise-rendszerben működő fuvarszervezők.

Elnapolták a kérdést

Tarlós István főpolgármester javaslatára, hogy ne legyen feszültség, végül a következő tanácskozásra napolták el a kérdést. Pedig a rendelettervezet még egyértelműbbé tenné a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) ellenőrzési feladatait is. A fővárosi taxiállomások üzemeltetését ugyanis 2016 áprilisától egy másik fővárosi cég, a Budapest Közút Zrt. végzi, így észszerű, ha a drosztok ellenőrzése, a használati hozzájárulások kiadása, szankciók esetén a visszavonása, a díjak beszedése is hozzájuk tartozik. Továbbá kifejezetten a taxishiénák megfékezésére szolgálna az a passzus, mely szerint a rendeletben foglaltakat minden személytaxi-szolgáltatásra kiterjesztenék, azokra is, amelyek a szállodákkal, a közösségi közlekedési szolgáltatók vasút-, busz- és hajóállomásaival, repülőterekkel és egészségügyi intézményekkel állnak kapcsolatban.

Azt, hogy a jogszabályokat hogyan tartassák be a szolgáltatókkal, több jogszabály is rendezi. A személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 2015-ös kormányrendelet szerint általánosságban a közlekedési hatóság, Budapesten a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság és a BKK, valamint a fogyasztóvédelmi hatóság is ellenőrizheti a taxisokat. A különböző szerveknek és hatóságoknak kölcsönösen tájékoztatniuk kell egymást az általuk tervezett és elvégzett átfogó ellenőrzésekről. Az utoljára idén februárban módosított fővárosi taxisrendelet tartalmazza a „személytaxival végzett jogellenes személyszállítási szolgáltatás” jogkövetkezményét, a taxiállomás-használati hozzájárulás visszavonását, ezzel a taxizás lehetőségének elvesztését is.

A BKK-nál egyébként külön „taxiközlekedés-menedzsment szakterületi vezetői munkautasításban” rögzítették az ellenőrzések szabályait. Eszerint van próbautazásos, álló és kombinált ellenőrzés, de lehet a hatóságokkal közös, valamint bejelentés alapján folytatott vizsgálat is. Az ellenőrök megszakítás nélküli munkarendben, három műszakban vagy rugalmas munkarendben dolgozhatnak Budapest területén.

A kemény mag még dolgozik

A taxishiénákkal a főváros már hosszabb ideje nem tud megbirkózni: hiába szigorítottak a rájuk vonatkozó, személyszállítást szabályozó törvényeken, hiába a kötelező sárgítás, a fix, 280 forint/kilométeres egységár vagy a papíron elrettentő pénzbüntetések. Metál Zoltán, az Országos Taxisszövetség elnöke korábban ennek kapcsán úgy fogalmazott lapunknak, ugyan a BKK évi több száz ilyen esetben kezdeményezi taxiállomás-használati hozzájárulás visszavonását, és tesz indítványt bírság kiszabására, engedély visszavonására, a kormányhivatalok alá besorolt Nemzeti Közlekedési Hatóság érdemben nem intézkedik.

Így aztán hiába csökkent valamelyest a szabályokat rendszeresen megszegő taxisofőrök száma, a hiénák kemény magja még mindig ott van Budapest utcáin. Főleg a pályaudvarok környékén (Nyugati és Keleti), a forgalmasabb csomópontokon (Deák tér, Oktogon) szoktak feltűnni, de gyakran előfordulnak a repülőtéren vagy a népszerűbb, külföldiek által is látogatott éjszakai szórakozóhelyek környékén is. A taxishiénák jelentős része börtönviselt, érinthetetlenségük a szóbeszéd szerint az általános hatósági impotencia mellett abból is fakad, hogy sokan dolgoznak rendőrségi besúgóként. Fizikai erőfölényüknek pedig akkor veszik hasznát, amikor utasuk észreveszi, hogy csalás áldozata, és nem akarja kifizetni a nemritkán négy-ötszörös viteldíjat. Ezt az összeget vagy a taxióra manipulálásával szabják ki, vagy úgy, hogy fix árat kérnek az utastól. Nem ritka azonban az sem, hogy még blokkot is ad egy hiéna az utazás végén, persze hamisat vagy rosszul kitöltöttet. A legtöbb sumák sofőr két számlatömböt tart, egy igazit és egy kamut. Az igaziból csak akkor ad számlát, ha ellenőr száll be az autójába: nincs nehéz dolga, ha ki akarja szúrni, hogy ki az, ugyanis már arcról ismerik őket. Még úgy is, hogy nagy a cserélődés az ellenőrök között; leggyakrabban a folyamatos fenyegetések miatt mondanak fel.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 12. 31.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »