Az idei akadémiai év még a tavalyinál is cifrábbra sikeredett. Akkor csak a tavaszi szemeszterben vezették be a távoktatást, az idei esetében már tavaly október közepétől bezártak ez egyetemi előadótermek és a laborok. Aztán ki sem nyitottak, hiszen a korlátozásokat nagyjából csak a nyári szemeszter végén oldották fel.
Alig pár hete szembesültek a végzős egyetemisták azzal, hogy a záróvizsgáikat is virtuális térben kell letenniük. Otthon, az íróasztalnál, a számítógép monitorjára meredve próbálták bizonyítani a rátermettségüket, hogy megérdemlik a diplomát.
Ki gondolta volna tavaly ilyenkor, hogy az idén megismétlődik a forgatókönyv, s még az ötéves tanulmányok végére sem lehet méltó módon kitenni azt a bizonyos pontot? Mert az államvizsga kétségkívül az. Aki főiskolát vagy egyetemet végzett, olykor ma is visszaidézi azokat az izgalommal teli pillanatokat, amikor odalépett a szigorú vizsgabizottság elé. Milyen jólesett az embernek az oktatók biztató pillantása, vagy az arcukon átsuhanó mosoly! Ez most, a képernyőn keresztül nem jött át. Mintha degradálódott volna az államvizsga értéke.
Amikor megtudta, hogy online lesznek az államvizsgák, nagyon kibukott, és elment a kedve az egésztől, vallja be töredelmesen Gábor, aki június legelején fejezte be az egyetemi tanulmányait. Ő már az egész online oktatást rühellte. Nemcsak az egyetemi légkör és a diáktársai hiányoztak neki, hanem a szakmai gyakorlatára és a záródolgozat írására is rányomta a bélyegét a járvány.
– Ahová szakmai gyakorlatra készültem, ott a belépés előtt pár nappal közölték, hogy a járvány és a karantén miatt home office-ra tértek át, ezért nem tudnak fogadni – idézi fel az elmúlt hónapok gyakorlatát. – Gyorsan keresnem kellett egy másik helyet, ami a járvány miatt szintén nem volt könnyű eset. A diplomamunkám írását pedig az nehezítette meg, hogy zárva volt a könyvtár, pedig kellett volna a szakirodalom a források közé. Arról nem is szólva, hogy a kutatási részhez sokkal több energiámba került megfelelő alanyokat találni, és a személyes találkozás lehetősége a minimálisra korlátozódott. Maradt a telefon meg az internet, holott jobb szeretem, ha valakivel szemtől szemben beszélhetek.
Maga az online államvizsga már gördülékenyen ment, hiszen előtte kipróbálták a rendszert, hogy kiderüljön, nincs-e valami galiba. A legnagyobb félelme az volt, hogy pont akkor esik ki az internet, amikor felel. Akkor meg kellett volna ismételnie az egészet. Háborogva teszi hozzá, hogy tőle ez az átkozott vírus másfél értékes egyetemista évet vett el. Otthon, a négy fal között, a képernyő előtt kellett okosodnia, elmaradtak a kollégista kiruccanások, a közös főzések, a délutáni foci és persze a bulik. Az együtt tanulás sem jöhetett szóba, habár a legjobb barátja videócseten tartott vele próbavizsgát pár nappal a valódi záróvizsgák előtt.
Horváth Kinga, a Selye János Egyetem Tanárképző Karának dékánja szerint a pedagógusképzésben a záróvizsgák, a diplomamunkák megvédése jelenléti formában az igazi, mert úgy tud a hallgató legjobban számot adni a megszerzett tudásról és kifejteni az összefüggéseket.
– Mi semmiképpen sem fogjuk a záróvizsgák online formáját erőltetni, amit, akárcsak tavaly, az idén is a járványhelyzet kényszerített ki. A mesterszintű (Mgr.) államvizsgák egyetemünk minden karán és tanszékén valamennyi hallgató számára online formában valósultak meg. Az alapszintű (Bc.) államvizsgák viszont, amelyekre a következő hetekben kerül sor, megejthetők online, de akár jelenléti formában is. Ez az egyes karok döntésén múlik. Tanárképző karunkon ez utóbbi mellett döntöttünk, mert szeretnénk legalább a záróvizsgán újra látni hallgatóinkat, és szemtől szemben megbizonyosodni arról, mennyit gyarapodott a tudásuk az elmúlt három év során.
Az online államvizsga sok végzős számára azért is okozott nehézséget, mert nem volt felkészülési idő, azonnal felelni kellett.
– Jelenléti formában a záróvizsgázó kétségkívül előnyben van, hiszen kap egy negyedórát, hogy rendezze a gondolatait, és felkészüljön a felelésre. Az online államvizsgák során erre nem volt mód, de a tételek, amelyeket húzott, végig ott voltak a szeme előtt a képernyőn. Persze a személyes részvétel nagyon hiányzott a diákoknak és az oktatóknak is. Aminek kifejezetten örültünk, hogy a tudásukban, teljesítményükben nem fedeztünk fel hiányosságokat, de mégis sajnáljuk, hogy meg lettek fosztva a lehetőségtől, hogy évfolyam- vagy kollégiumi szobatársaikkal együtt tanuljanak, készüljenek a nagy megmérettetésre, s hogy nem tudtak élőben konzultálni az oktatóikkal.
Az idén a szakmai gyakorlat megszerzése, a kötelező tanítás is másképp zajlott, hiszen a karantén idején az iskolák zárva tartottak. A hallgatók ezért a téli szemeszterben az online oktatásba kapcsolódtak be, és látták, hogy zajlik egy-egy tanóra a távoktatásban. A nyári szemeszterben pedig online tanórákat tartottak. A tanítóképzősöknek tavasszal, az enyhítések után már lehetőségük nyílt az alsó tagozatokon hús-vér diákokat tanítani. A jelenléti nevelést az óvóképzősök jó része is kipróbálhatta. A tanár szakosoknak viszont maradt az online oktatás, tájékoztat Horváth Kinga.
A Selye János Egyetem Tanárképző Karán az elmúlt napokban 76 hallgató tett sikeres mesterszintű államvizsgát, közülük 14-en kitüntetéssel. Ebből szakos pedagógusként 38-an végeztek, közülük 5-en kitüntetéssel. Szintén 38-an fejezték be a tanítóképzőt, 9-en kitüntetéssel. A következő hetekben pedig várhatón 180-an fejezik be az alapképzést.
A tanárképző kar dékánja lapunkon keresztül is felhívja a végzős középiskolások, valamint a továbbtanulni kívánók figyelmét arra, hogy június 30-ig még lehet jelentkezni az egyes tanulmányi programjaikra. Mindegyiken vannak még szabad helyek, kivéve az óvópedagógia levelező tagozatát, mert ott már telt ház van.
Megjelent a Magyar7 2021/24.számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
