Rengeteg lelkierőt kívánt a belga hatóságoknak az ideiglenes határellenőrzés visszaállításához Alain Juppé korábbi francia kormányfő nyilatkozatában, amelyben kifejtette, hogy a francia–belga határon közel 1500 potenciális átkelőhely található, és a határ számos alkalommal egy-egy falusi utcácskát szel ketté.
Belgium a Dzsungel néven ismert calais-i illegális migránstábor várható felszámolása miatt döntött úgy, hogy a régi, Schengen előtti módszerrel, határőrökkel akadályozza meg, hogy a táborlakók Belgium felé vegyék az irányt. A franciaországi Dunkerque városából a belga határ felé vezető úton rendőri ellenőrző posztokat állítottak fel a belgák, mivel szerintük a migránsok már megkezdték az átköltözést hozzájuk. Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter ugyanakkor „furcsának” nevezte a határellenőrzés visszaállítását, mivel szerinte szó sincs a Dzsungel lerombolásáról, az ott élőket befogadóállomásokon fogják elhelyezni, s mindent megtesznek a helyzet humánus megoldása érdekében.
Belgium a Dzsungel néven ismert calais-i illegális migránstábor várható felszámolása miatt döntött úgy, hogy a régi, Schengen előtti módszerrel, határőrökkel akadályozza meg, hogy a táborlakók Belgium felé vegyék az irányt. A franciaországi Dunkerque városából a belga határ felé vezető úton rendőri ellenőrző posztokat állítottak fel a belgák, mivel szerintük a migránsok már megkezdték az átköltözést hozzájuk. Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter ugyanakkor „furcsának” nevezte a határellenőrzés visszaállítását, mivel szerinte szó sincs a Dzsungel lerombolásáról, az ott élőket befogadóállomásokon fogják elhelyezni, s mindent megtesznek a helyzet humánus megoldása érdekében.
Csakhogy a Dzsungel nem véletlenül jött létre Calais mellett. A táborban élők Angliába tartanak, várnak a szerencsés pillanatra, amikor fel tudnak kapaszkodni egy teherautóra, s a szigetre érkezve ugranak csak le, így számukra a humánus megoldás katasztrófával érne fel. Belgium attól tart, hogy a zeebruggei teherkikötő mellett épülhet az új Dzsungel, ha nem vigyáznak. Ezért 250-nél is több rendőrt vezényeltek a határhoz, hogy minden autót átvizsgáljanak.
Peter De Waele, a belga szövetségi rendőrség szóvivője sajtótájékoztatóján kifejtette, az elmúlt huszonnégy órában 80 embert, többségében afgánokat akadályoztak meg abban, hogy Belgium területére lépjenek. Az Északi-tenger festői szépségű partján húzódó La Panne határfalunál szerdától háromszáz rendőrt, egy helikoptert és lovas rendőröket vetnek be a belga hatóságok a szárazföld, a dűnék és a tenger jelentette potenciális átkelőhelyek ellenőrzésére, írta az MTI.
Belgium viszont nagyon nehezen tudja megvédeni a határát Franciaország felé. A nagy utakon ugyan képes megszigorítani az ellenőrzést, de számos kistelepülést szinte kettévág a mára virtuálissá vált, összesen 620 kilométer hosszú határ, amit jórészt különböző szerződések alapján húztak meg. Franciaországban máig használatos a „Quiévrainen túl” kifejezés Belgiumra, hasonlóképpen a „La Manche-on túl” Nagy-Britanniára, vagy a „Rajnán túl” Németországra. Quiévrain azonban nem hegység vagy folyó, hanem az a határátkelő, ahol felállították a vámvizsgálatot a Párizs és Brüsszel közötti vasútvonalon az első világháború előtt. Belgium már régóta hozzászokott a határőrzés nélküli országhoz, Hollandia és Luxemburg felé már 1960 óta szabadon lehet átkelni, a szóban forgó, Franciaországgal közös határa pedig 1985 óta áll nyitva.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
