600 ezer, a második világháborúban szovjet táborokba került magyar fogolyról kap adatokat Budapest. A rendszerváltás óta ilyen mennyiségű információt még sosem adott át Oroszország.
A rendszerváltás óta akkora mennyiségű iratanyagot még nem adott át Oroszország Magyarországnak, mint most: nagyjából 600 ezer, a második világháborúban szovjet táborokba került magyar fogoly azonosítókartonját veszi át a levéltár – mondta el Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója, a Magyar–Orosz Levéltári Vegyesbizottság magyar társelnöke.
„Felbecsülhetetlen értéke van. A rendszerváltozás óta 4-5 alkalommal történt Oroszország részéről iratanyagátadás, de ekkora volumenű még nem történt soha” – fogalmazott.
A 18 releváns információt tartalmazó kartonok digitalizált változatai augusztus óta érkeznek Budapestre, és várhatóan decemberben fejeződik be a folyamat – Oroszországban ugyanis mintegy 6 millió kartont válogatnak szét érintett országok szerint.
„Fel van tüntetve az illetőre vonatkozó úgynevezett gyelo-szám (a személyi adatlap neve oroszul „ucsetnoje gyelo”, innen az elnevezés – a szerk.). Ezek rendkívül fontosak a levéltáros kollégák számára, hiszen ez alapján lehet a további kutatásokat folytatni egy illetőről arra nézve, hogy hol halt meg, hol van eltemetve, hol lett beteg és a többi” – értékelt a szakember.
Szabó Csaba azt mondta,
az év végén létrehoznak egy e-mail-címet, ahol az érintett családok hozzátartozóik után érdeklődhetnek majd.
„Ám nem örülnénk neki, hogyha most egyszerre sokan megkeresnének bennünket, mert nincs akkora erőforrásunk, hogy kezelni tudjunk egy tömeges megeresést, hiszen új és cirill betűs az adatbázis – jegyezte meg a szakember. – Annyit tudunk vállalni, hogy megnézzük az adatbázisban, rendelkezünk-e az illetőre vonatkozóan releváns adattal. További kersesést egyelőre nem tudunk foganasítani” – szögezte le.
Aprolékosabb, pontosabb kereséskere a teljes adatmennyiség feldolgozása után lesz lehetőség mindenki számára – tette hozzá a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója.
„Ezzel a munkával, feltételezésünk szerint – figyelembe véve azt is, hogy nagyon nagy pénzügyi igénye is van ennek -, körülbelül 3 év alatt el fogunk készülni. Felkerülnek az internetre a nevek, a születési helyek és időpontok, így jó esetben megtalálhatók lesznek a hozzátartozók” – magyarázta a szakember.
Akik így egyik ősük adataira lelnek, azt jelezhetik majd a levéltár munkatársai felé, akik kikérik a további információkat, az esetlegesen fennmaradt személyi aktát Oroszországtól, és a család rendelkezésre bocsátják.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
