Bár a visszaélésekre hivatkozva az év elején már jelentősen megszigorította az egyedül élő időseknek támogatást adó házi segítségnyújtás igénybevételére vonatkozó feltételeket a kormány, jövő januártól újabb radikális változások várhatók: valamennyi gondozott idős ember gondozási szükségletét felül kell vizsgálni az év végéig. Lesz, akinek csak alacsony szintű ellátás, úgynevezett szociális segítés jár majd, amit szakképzetlenek is végezhetnek.
Jövő januártól újabb, radikális változások várhatók az idős, beteg embereknek támogatást jelentő házi segítségnyújtásban. A júliusban kihirdetett, az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény szerint erre azért van szükség, hogy így az igénylő szükséglete alapján célzottabb szolgáltatást tudjanak nyújtani, és ezáltal az állami szerepvállalás erősödjön azok esetében, akiknek nagyobb az ellátási szükségletük, és a segítségre szoruló emberek minél tovább az otthonukban maradhassanak.
A házi segítségnyújtás lényege ugyanis éppen az, hogy a rászoruló ember továbbra is önállóan, a saját otthonában élhessen, és ott kapjon segítséget a mindennapi feladatok elvégzéséhez, így például bevásárláshoz, csekkfeladáshoz, takarításhoz vagy mosakodáshoz.
Az ellátást a helyi önkormányzat köteles biztosítani a rászorulóknak, amihez normatívát kap az államtól. Van olyan település, ahol emellett pár száz forintos térítési díjat is szednek az idősektől a segítségért cserébe. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2012-ben 125 281, 2013-ban 131 791 ember részesült Magyarországon házi segítségnyújtásban.
Szociális segítés – személyi gondozás
Az új jogszabály 2016. január 1-jétől kettéválasztja a házi segítségnyújtás tevékenységi körét: a jövőben szociális segítésre és személyi gondozásra lehet majd jogosultságot szerezni, továbbá szakértők döntik majd el, egy idős ember melyikre jogosult, és hány órában. A szociális segítés az alacsony szükséglet kielégítését szolgálja majd, az idetartozó tevékenységeket szakképzettség nélkül is el lehet látni. Ilyennek minősül a lakókörnyezet tisztán tartása, a háztartási feladatokban nyújtott segítség, illetve a „veszélyhelyzetek megelőzésében, vagy annak elhárításában történő segítségnyújtás”.
A személyi gondozás kategóriájába tartoznak majd az „intenzív” szükségletet kielégítő gondozási tevékenységek és az ápolási feladatok, amelyek csak megfelelő szociális vagy egészségügyi szakképesítés birtokában végezhetők majd. A szakképzett gondozók ugyanakkor a személyi gondozás mellett a szociális segítés körébe tartozó tevékenységeket is elvégezhetik. Ha valaki mindkét tevékenység igénybevételére jogosult, akkor is csak legfeljebb napi négy órában kaphat segítséget. Ha a gondozási szükséglet a napi négy órát meghaladja, akkor az idős embert tájékoztatni kell a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. Addig, amíg az illetőt el nem helyezik, az új szabály szerint csupán napi 4 órában lesz jogosult segítségre, hiába lenne ennél többre szüksége.
Új jogszabály, új kategóriák, új szempontrendszer
A változásokra tekintettel az intézményvezetőknek a 2016. évi állami támogatás igényléséig, de legkésőbb 2015. december 31-ig – az új szabályok alapján – felül kell vizsgálniuk a házi segítségnyújtásban részesülők gondozási szükségletét, és az új kategóriák szerint meg kell határozni, hogy az érintetteknek szociális segítésre vagy személyi gondozásra van-e szükségük, és azt napi hány órában kell számukra biztosítani. Azt, hogy a gondozási szükséglet felülvizsgálatához milyen szempontrendszert kell alkalmazni, a szociális törvény végrehajtási rendelete fogja tartalmazni. További változás, hogy a megállapított gondozási szükségletet a működést engedélyező szerv felülvizsgálhatja és módosíthatja. Az új jogszabály – feltehetően a visszaélések elkerülése érdekében – januártól 200 ezer forint bírság kiszabását helyezi kilátásba arra az esetre, ha bebizonyosodik, hogy az intézményvezető nem a valóságnak megfelelően állapította meg, hogy az ellátott számára milyen ellátás indokolt, és hány órában.
Ki lehet rászoruló?
Mint arról elsőként az Index internetes portál beszámolt, az Emberi Erőforrások Minisztériumának januári rendelete már idén év elején jelentősen megszigorította a házi segítségnyújtásra való jogosultság feltételeit.
Azt, hogy ki számít házi segítségnyújtásra szorulónak, a rendelet által meghatározott pontrendszer szabályozza. A szükséges segítség megállapításához a táblázat területenként pontszámokat rendel egy ötfokú skálán. Például az öltözködés esetében nulla pontot számolnak, ha az érintettnek ezzel nincs gondja, egy pontot jelent, ha minimális segítségre szorul, négyet pedig, ha az öltözéshez az idős ember jelentős segítséget vagy felügyeletet igényel. Az összpontszám alapján dől el, hogy az illető jogosult-e segítségre, és ha igen, napi hány órában. Ezeket a ponthatárokat emelte meg idén januárban az Emmi: addig 11 ponttól járt a napi egy óra gondozás, azóta azonban a jogosultság megszerzéséhez már 20 pont szükséges.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
