Nyitókép: SITA
Vlagyimir Putyin orosz elnök rendeletében megerősítette az elrettentésre használt új orosz nukleáris doktrínát, kibővítve azon lehetőségek listáját, amikor Moszkva bevetheti atomfegyvereit.
Putyin az Oroszország Ukrajna elleni háború ezredik napján írta alá a rendeletet, közvetlenül azután, hogy az Egyesült Államok engedélyezte Kijevnek, hogy amerikai rakétákkal mélyen Oroszország területén belül is lecsapjon.
A Kreml szerint az új doktrína célja, hogy megértesse a potenciális ellenségekkel, hogy elkerülhetetlenül megtorlásban részesülnek, ha megtámadják Oroszországot vagy szövetségeseit.
Az orosz elnök szeptember végén arra figyelmeztetett, hogy az új doktrína szerint Moszkva nukleáris fegyvert alkalmazhat egy atomhatalom által támogatott, nem nukleáris ország hagyományos fegyverekkel végrehajtott „nagyszabású támadása” esetén, amit Oroszország közös támadásként értelmezhet. A hírügynökségek Putyin szavait figyelmeztetésként értelmezték az Egyesült Államok és Kijev más nyugati szövetségesei számára.
A megújított nukleáris doktrína nukleáris megtorlást tesz lehetővé abban az esetben, ha Ukrajna hagyományos nyugati rakétákat vet be Oroszország ellen – mondta ma Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője.
„Oroszország fenntartja a jogot, hogy nukleáris fegyvereket használjon hagyományos fegyverek bevetésével ellene irányuló agresszió esetén és (vagy) Fehéroroszország, mint a konföderáció tagja, szuverenitását és (vagy) területi integritását veszélyeztető kritikus veszély esetén,
– mondta Peszkov a TASS ügynökség szerint.
Szeptember végén Putyin bejelentette az orosz nukleáris doktrína pontosítását, amelyet utoljára 2020-ban módosítottak. Az elnök bővíteni kívánta azon helyzetek listáját, amelyekben Oroszország nukleáris fegyvert alkalmazhat. Ezt azzal magyarázta, hogy figyelembe kell venni a jelenlegi katonai és politikai helyzet változásait. A Kreml ezt a lépést a „barátságtalan” országoknak küldött „jelzésnek” minősítette – emlékeztetett a Kommerszant című lap.
Megkezdődött a mobil atomellenes pajzsok tömeggyártása Oroszországban
Megkezdődött a mobil nukleáris pajzsok sorozatgyártása Oroszországban – jelentette be ma az orosz média a Polgári Védelmi Kutatóintézet közleményére hivatkozva. A pajzsokat a Nyizsegorod megyei Dzerzsinszk városában gyártják, állami támogatással segítve a tömeggyártás beindítását – írta honlapján a Kommerszant.
Az óvóhely két modulból áll, amelyek közül az egyik 54 fő befogadására alkalmas, a másik pedig technikai eszközöket tartalmaz. A burkolat kapacitása további modulok hozzáadásával növelhető.
A Sürgősségi Helyzetek Minisztériuma alá tartozó intézetből az óvóhely létrehozói munkájuk legfőbb előnyének a menhely mobilitását tartják, amely könnyen átvihető máshová, és csatlakoztatható a meglévő közműhálózatokhoz. A Kub-M nevű mobil óvóhely előállítása, szállítása és elhelyezése feleannyiba kerül, mint egy helyhez kötött menedékház építése, a Kub-M pedig három hónapon belül előállítható.
Tavaly decemberben jelentek meg az első hírek egy nukleáris robbanás és az azt követő radioaktív csapadék esetén a sugárzás ellen védő mobil óvóhely létrehozásáról – jegyezte meg a Kommerszant. Felidézte a hatóságok korábbi nyilatkozatát is, miszerint Oroszországban nem elegendő a működő menedékhelyek száma.
Az orosz hatóságok tavaly év elején kezdték meg a Szovjetunió idején épült légvédelmi óvóhelyek ellenőrzését és javítását. Az ország területén jelentős számú bunker és egyéb biztonságos menedék található. Sok menedéket évtizedek óta megőriztek, ezeknek az objektumoknak a többsége azonban leromlott állapotban van – jegyezte meg a The Moscow Times szervere. Emlékeztetett, az illetékes hatóság tavaly év végén hagyta jóvá a földalatti raktárak, parkolók, pincék, aluljárók és közúti alagutak óvóhelyté alakításának állami szabványát.
ČTK
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
