Ukrajna igyekszik elhúzni az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat, és irreális új javaslatokat terjeszt elő, de az orosz fél kész arra, hogy "elvi megközelítésének szellemében továbbra is keresse a megoldást" – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Olaf Scholz német kancellárnak.
Ezt a Kreml sajtószolgálata közölte a két vezető politikus telefonbeszélgetését ismertetve. A beszélgetést a német fél kezdeményezte.
Putyin felhívta Scholz figyelmét a Donyeck és Makejevka lakónegyedei ellen elkövetett, sok áldozattal járó ukrán rakétatámadásokra, amelyekről szerinte Nyugaton nem akarnak tudomást venni. A történteket az orosz államfő háborús bűncselekményként minősítette.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a két vezető "nem könnyű", de "abszolút gyakorlatias" megbeszélést folytatott egymással.
"Ezt a beszélgetést aligha lehet barátságosnak jellemezni. Kemény beszélgetés volt, természetesen. De továbbra is igény van az ilyen kapcsolatfelvételekre, az információcserére és az (ukrajnai orosz) különleges hadművelettel kapcsolatos éles témák megvitatására" – mondta.
Peszkov: nem a német kancellár választja az orosz elnököt
Reagált Scholznak arra kijelentésére, miszerint Moszkva és Berlin kapcsolatának alapjául egy Putyin nélküli Oroszországnak kell szolgálnia.
"Arról, hogy kivel legyen Oroszország, nem az NSZK kancellárjának, hanem az orosz népnek kell döntenie" – hangoztatta, és egyben bejelentette, hogy Putyin este Emmanuel Macron francia elnökkel is eszmecserét fog folytatni.
Kommentálta azt is, hogy Joe Biden amerikai elnök csütörtökön egy erkölcstelen háborút folytató "gyilkos diktátornak" és "valódi gonosztevőnek" nevezte Putyint.
"Halljuk és látjuk a kijelentéseket, amelyek ténylegesen már Putyin elnökhöz intézett személyes sértések " – mondta a szóvivő, megjegyezve, hogy ilyenek most már naponta elhangzanak az amerikai államfő részéről.
"Tekintettel Biden úr ilyen ingerlékenységére, időnkénti feledékenységére és fáradtságára, amely végül agresszív kijelentésekhez vezet, valószínűleg nem fogunk kemény értékelést adni, hogy ne váltsunk ki további agresszivitást" – tette hozzá.
Peszkov annak valószínűségét, hogy Putyin és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozni fog egy megállapodás aláírása alkalmából, a dokumentum jellegétől tette függővé, amelyről még egyezteti kell. A szóvivő Putyinnal egybehangzóan sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az ukrán küldöttség nem mutat hajlandóságot a tárgyalások ütemének felgyorsítására.
Lavrov: a Nyugat információs terrorizmus elemeit hordozó háborút folytat
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a nyugati országokban propagandaeszköznek tekintett és ennek címén letiltott RT televíziónak nyilatkozva úgy vélte, Zelenszkij abban bízik, hogy az ukrán lobbi által feltüzelt, kevésbé felelősségteljes amerikai honatyák egy konfrontatívabb fogatókönyv felé mozdíthatják el Ukrajna ügyében Bident, noha tisztában van vele, hogy az elnök nem fog belemenni a légtérzár létrehozásába.
Mint mondta, mostanra Oroszországban "teljesen lerombolták az illúziót", hogy megbízhat a nyugati országokban. Azt hangoztatta, hogy a Nyugat az "információs terrorizmus" elemeit hordozó "információs háborút" folytat Oroszország ellen.
"Aminek most Ukrajnában vagyunk a tanúi, az a nyugati stratégiai kurzus kvintesszenciája, nevezetesen Oroszország marginalizálása, feltartóztatása, Oroszország fejlődésének leállítása, Oroszország szerepének lenullázása a világpolitikában, a gazdaságban, a sportban, a művészetben, a kereskedelemben, a tudományban és az oktatásban" – nyilatkozott az orosz diplomácia vezetője.
Lavrov szerint Európa "99 százalékban feladta", hogy megkísérelje megvédeni függetlenségét az Egyesült Államokkal szemben. Érvként Németországnak az Északi Áramlat-2 gázvezeték ügyében megváltozott magatartását hozta fel.
Az orosz diplomácia vezetője az orosz hadsereg által bemutatott "dokumentumokra" hivatkozva kijelentette: az orosz fél nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Ukrajna lehet az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon legnagyobb projektje a biológiai laboratóriumok működtetése terén. Ismételten arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajna területére érkező fegyverszállítmányokat Oroszország legitim célpontnak tekinti.
Nem Lavrov az ukránok kedvenc orosza
Egyaránt bírálta Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek az ukrán-orosz tárgyalásokon tanúsított hozzáállását Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a kijevi tárgyalóküldöttség tagja és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pénteken megjelent sajtónyilatkozataikban.
Mindkét ukrán tisztségviselő úgy vélte, hogy az orosz diplomácia vezetője "nem konstruktív" a tárgyalásokon.
Podoljak a Lettországból üzemeltetett Meduza hírportálnak adott interjút, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett. Elismerően szólt Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadóról, az orosz tárgyalóküldöttség vezetőjéről, akivel szerinte konstruktívan meg lehet vitatni az álláspontokat, Lavrov viszont – fogalmazott – egyszerűen "csak hazudik".
"Megyinszkij rendkívül konstruktív. Intelligens, értékeli és meghallgatja az érveket. A tárgyalási folyamatban rendkívül korrekt módon viselkedik" – értékelte Podoljak.
Kifejtette, hogy az orosz fél a tárgyalásokon némileg módosított álláspontján és követelésein az orosz csapatok harctéri kudarcai nyomán. Elmondása szerint az oroszok a megbeszéléseken "már kezdik reálisabban látni az ukrajnai társadalmi-politikai helyzetet, és mérsékelték az Ukrajnával szembeni követeléseiket". Aggodalmának adott hangot viszont amiatt, hogy a világ kormányainak többsége még mindig tart Oroszországtól, és kész engedményeket tenni. Példaként említette a magas rangú orosz tisztségviselők "kirívó hazugságait", amelyeknek szerinte arra kellene ösztönözniük a nyugati diplomatákat, hogy megkérdőjelezzék Oroszország készségét a nemzetközi biztonsági rend fenntartására.
Podoljak azt állította, hogy az orosz külügyminiszter nyilatkozataiban mindent letagad. "Lavrov azt állítja, hogy Oroszország soha nem támadott meg senkit, sőt még most sem támadja Ukrajnát. Szeretném, ha megértenék, mennyire torz a nézőpontja ezeknek az embereknek. Ül valamelyik európai tévétársaság éterében, és komolyan azt mondja, hogy ők nem támadták meg Ukrajnát, sem Harkivot, Szumit, Csernyihivet sem bombázzák. Nem rombolták le Ukrajna 1200 városát, nem romboltak le egy csomó lakónegyedet. Nem romboltak le 400 kórházat és iskolát. Nem veszítették el 15 000 saját katonájukat. A szeme sem rebben, miközben azt hazudja, hogy nem támadják Ukrajnát" – fogalmazott a tanácsadó.
Podoljak ismételten megerősítette, hogy Oroszországgal olyan kompromisszumos megállapodás képzelhető el, amelynek kulcsfontosságú pontjai a tűzszünet életbe léptetése, az orosz csapatok kivonása Ukrajna területéről, valamint az Oroszországi Föderáció készsége arra, hogy új garanciákat nyújtson Ukrajna biztonságának szavatolására.
Kuleba azt kérte, ne legyen se kézfogás, se köszönés
Dmitro Kuleba külügyminiszter az Ukrajinszka Pravdának a Lavrovval március 10-én Törökországban tető alá hozott megbeszélésének részleteit tárta fel. Kifejtette, hogy a találkozó létrejöttéhez a török fél nyújtott segítséget. "Nem fűztünk nagy elvárásokat a találkozóhoz. A török kollégáimtól csak annyit kértem előre, úgy szervezzék meg a protokollt, hogy az elején ne legyen kézfogás, köszönés és hasonlók" – mesélte a külügyminiszter.
A tárgyaláson Kuleba felvette Lavrovnak: oldják meg a humanitárius folyosók kérdését Mariupolnál, hogy a Donyeck megyei kikötőváros lakói elhagyhassák az orosz csapatok által ostromlott települést. "Azt mondtam neki, hogy azonnal kezdjünk el telefonálni annak, akinek szükséges a folyosók megnyitása érdekében. Azt válaszolta, hogy »nem, ezt nem fogjuk megtenni«. Rájöttem, hogy nem fogunk elérni semmit, hogy Lavrov nem áll készen arra, hogy ezen a találkozón bármilyen döntést is hozzon" – fogalmazott Kuleba. Az ukrán külügyminiszter mindazonáltal kijelentette: nem zárkózik el attól, hogy újra találkozzon Lavrovval, ha utóbbi nem pusztán az orosz "propaganda klasszikus narratíváit" hangoztatja a tárgyaláson, hanem kész a megoldás keresésére.
Frissítés: Scholz tűzszünetre szólított fel
Olaf Scholz német kancellár pénteken ismét felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy gondoskodjék a tűzszünetről az Ukrajna elleni háborúban – közölte a német kormányfő szóvivője.
Steffen Hebestreit közleménye szerint a két vezető csaknem egyórás telefonos megbeszélése kizárólag az Ukrajna elleni orosz agresszióról és az annak leállítását szolgáló erőfeszítésekről szólt.
Olaf Scholz három követelést terjesztett elő. Sürgette az orosz elnöknél, hogy legyen mielőbb tűzszünet, javuljon a humanitárius helyzet és történjen előrelépés a konfliktus diplomáciai megoldásának keresésében – áll a közleményben.
A német kancellár ugyancsak pénteken a legfejlettebb ipari országokat összefogó G7 csoport soros elnöki tisztségét betöltő ország kormányfőjeként rendkívüli csúcstalálkozót hívott össze március 24-re. Ezt német kormányzati források közölték. Az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország, valamint az EU mint nemzetek feletti intézmény alkotta csoport vezetőinek találkozóját nem Berlinben, hanem Brüsszelben tartják meg, ahol NATO- és EU-csúcsot is rendeznek március 24-25-én.
Putyin vissza akarja forgatni az idő kerekét
Scholz legutóbb pártja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) egy csütörtök esti rendezvényén fejtette ki részletesebben és nyilvánosan a véleményét az ukrajnai háborúról. A Nyugat és Moszkva közötti hidegháborús viszony normalizálását szolgáló hetvenes évekbeli úgynevezett német keleti politika egyik kidolgozójaként számon tartott SPD-s politikus, Egon Bahr születésének századik évfordulójának alkalmából tartott fórumon kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin vissza akarja forgatni az idő kerekét.
Az orosz elnök vissza akar térni abba a letűnt korba, amelyben a nagyhatalmak felosztották egymás között a világot, és Putyin a közép- és kelet-európai térség országait "csupán ütközőzónának és befolyási övezetnek tekinti" – idézték német hírportálok a kancellárt.
Nem az orosz nép, hanem az elnökük háborúja
Scholz hangsúlyozta, hogy támogatja a vérontás megállítására irányuló ukrán-orosz tárgyalásokat, de a párbeszéd, különösen Vlagyimir Putyin Oroszországával soha nem lehet öncélú, és csak az erő pozíciójából szabad folytatni. Megjegyezte: meglehet, hogy az orosz elnök csak azért törekedik a Fehéroroszországban elkezdett tárgyalások folytatására, hogy megkönnyítse az inváziós erők előrenyomulását.
Kiemelte, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni az orosz nép és az orosz elnök közé. Ukrajna megtámadása nem az orosz nép, hanem az orosz államfő döntése volt, "ez a háború Putyin háborúja" – mondta.
Kifejtette, hogy fontos ez a különbségtétel, mert nem szabad veszélyeztetni a második világháború utáni német-orosz megbékélést. De fontos azért is, mert Németországban orosz és ukrán közösség is él, valamint mert meg kell mutatni azoknak a bátor orosz férfiaknak és nőknek, akik súlyos kockázatot vállalva utcára vonulnak Putyin háborúja ellen tiltakozni, hogy "nem vagytok egyedül, kiállunk értetek". Ez a "másik Oroszország" gondoskodik a jövőbeni német-orosz kapcsolatok alapjairól – mondta Olaf Scholz.
(MTI)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
