Ez csak amolyan érdekesség, reális hatás nélkül. Mégis engem érdekel mint a térség ismerőjét.
Puerto Rico egy sajátos hely. Spanyolország 2 utolsó amerikai gyarmatának egyike volt – Kuba volt a másik – egészen 1898-ig. Aztán az USA gyakorlatilag meghódította a két területet, de míg Kuba független állam lett 1902-ben (persze komoly és súlyos amerikai befolyással az ország életében egészen Castróék sikeres forradalmáig, de jogilag független), addig Puerto Rico maradt amerikai terület mind a mai napig.
A sajátos az, hogy tulajdonképpen sose lett tisztázva mi is Puerto Rico státusza. Egyrészt a szuverenitás az USA-é, a helyiek automatikusan amerikai állampolgárok, másrészt hivatalosan el van ismerve, hogy Puerto Rico önálló „nemzet”, nem része az amerikai nemzetnek. Mindebből számtalan furcsa dolog következik, pl. ha egy puertoricói Puerto Ricóban él, akkor nem szavazhat az amerikai elnökválasztáson és nem is fizet szövetségi adókat, ha viszont az USA rendes területére költözik – amire korlátlan joga van, hiszen amerikai állampolgár -, akkor már szavazhat, de adót is kell fizetnie.
Hivatalosan még olyan is létezik, hogy puertoricói állampolgárság, azonban – számtalan vicces eset után – ki lett mondva: ez elvileg létezik, de nem lehetséges megszerezni úgy, hogy közben nem szerezzük meg az amerikait is.
Az amerikai közjog bekebelezett és bekebelezetlen területekre osztja az USA szuverenitása alatti területeket. Bekebelezett az 50 szövetségi állam, a főváros, s a Palmyra-atoll – ezekben a teljes amerikai alkotmányos jogrend automatikusan hatályos. S bekebelezetlen minden más – ez 13 terület: 10 a Csendes-óceánban és 3 a Karib-tengerben, ezek közül 8 lakatlan -, ahol csak az alapjogok hatályosak, de itt az amerikai jogrend nem hatályos automatikusan.
A valóságban Puerto Rico rendelkezik mindazokkal a jogokkal, melyekkel egy normál amerikai szövetségi állam, de azokon felül még egyes plusz jogokkal is. Talán a legfontosabb a kulturális, identitásbeli önállóság: Puerto Rico pl. önállóan vesz részt nemzetközi sportversenyeken, s nem mint az USA része (lásd most az olimpiát, önálló csapata van Puerto Ricónak, a puertoricói zászló alatt, s ha egy sportoló győz, a puertoricói himnuszt játsszák).
A helyiek súlyosan megosztottak a státusz kérdésében. Alapvetően a puertoricói jobboldal szeretné Puerto Ricót az USA 51. államává tenni, azaz teljes integrációt elérni. Az érv: így befolyásuk lesz a puertoricóiaknak az amerikai szövetségi ügyekben. Ezzel szemben a baloldal inkább a „minden maradjon ahogy van” állásponton van, azaz se teljes amerikai integráció, se függetlenség. Az érv: a teljes integráció hatása Puerto Rico saját kultúrájának elvesztéséhez vezetne.
Pár százalékon vannak az ezektől eltérő álláspontok. Az egykor erős kommunisták hagyományosan függetlenségpártiak voltak, de mára megszűntek mint önálló erő. Megjelent pár új szélsőbalos nacionalista erő azóta, jellemzően 2-3 %-os támogatottsággal, pár éve szenzáció volt, amikor egy választáson 14 %-ot szereztek.
Ami teljesen váratlan: immár létezik spanyolpárti párt is: a cél Puerto Rico „újraegyesítése” Spanyolországgal. Természetesen ez inkább amolyan hobbimozgalom, valószínűleg a támogatottsága még a függetlenség támogatását se éri el. Mégis meglepő, hogy ilyen létrejöhetett.
Arra hivatkoznak: a Karib-térségben most is van több európai sziget: brit, francia, holland szigetek, s mindegyik sikeres, ráadásul a Spanyolországhoz való integráció természetes a nyelvi azonosság miatt.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
