Nem sokkal azután, hogy a Kreml bejelentette, Vlagyimir Putyin orosz elnök el fogja ismerni a két szakadár ukrán régió, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságot szuverén államokként, Putyin hosszú beszédet mondott az állami televízióban.
A két szakadár terület elismerése sok mindent jelent, a legfontosabbak, hogy a minszki békefolyamat innentől kezdve hatástalan, és Oroszország már hivatalosan is “segítséget” (katonákat és felszerelést) küldhet a két régióba azokon az “orosz önkénteseken” felül, akik nem hivatalosan eddig is ott harcoltak a szakadárok oldalán.
A helyzet igencsak bonyolulttá válhat. Oroszország nem engedheti meg, hogy Ukrajna a NATO tagja legyen. Az kelet-ukrajnai harcokkal Ukrajna de facto háborúban állt, így a szabály szerint nem léphetett be a NATO-ba. Most, hogy a két szakadár régiót Oroszország a maga felfogásában “leválasztja” Ukrajna testéről, elvileg hamarosan megszűnik a NATO-tagság eme akadályozó tényezője. A kérdés, hogy ezt az oroszok hagyják-e, és nem indítanak-e a nyílt háborút.
Putyin beszédének több érdekes része volt, a fentivel kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy jelezte, meg el akarja ítélni és meg akarja büntetni a 2014-es “puccs” során Mariupoltól Odesszáig büntetlenül embereket gyilkoló puccsistákat. Ennek a kijelentésnek csak akkor van értelme, ha orosz akarat tud érvényesülni Odesszában, ami Ukrajna délnyugati részében található.
Putyin azt is kijelentette, hogy nem fogják Oroszországot eltántorítani az olyan “szankciók” az EU részéről, “amelyeket egyébként is bevezettek volna”. Végig kemény hangnemben beszélt, és orosz “megtorló lépéseket” helyezett kilátásba, hangsúlyozva, hogy Oroszországnak joga van megvédeni saját biztonságát.
Beszédében Putyin kiemelte, hogy a “történelmi Oroszországot jelentő Szovjetunió szétesése” az akkori szovjet vezetők lelkén szárad, akik rossz döntéseket hoztak. Kijelentette, Oroszország, mint a Szovjetunió jogutódja örökölte az adósságát is.
Állítása szerint Moszkva megpróbált jó kapcsolatot kialakítani Kijevvel, de Kijev a nacionalizmus, az oligarcha berendezkedést és a történelmi emlékezet eltörlését választotta.
Putyin szerint Ukrajna saját atomütőerőre akar szert tenni, és ezt más országoknál könnyebben meg is valósíthatja nyugati segítséggel. “Oroszország ezt nem nézheti tétlenül” – fogalmazott.
Hangoztatta, hogy a NATO mostani lépései fenyegetik Oroszország biztonságát.
Ukrajna NATO-tagsága kapcsán elmondta, hogy lehet, hogy nem ma lenne Ukrajna a NATO tagja, de ez egyúttal azt is jelenti, hogy holnap viszont már lehet. Szerinte az ukrán alkotmány ugyan tiltja, hogy idegen haderő legyen a területén, ezt azonban Kijev figyelmen kívül hagyja.
“A 90-es években Oroszország teljesítette kötelezettségét, és kivonult Kelet-Közép-Európából, létrejött az Oroszország-EBESZ formáció”
mondta. Majd azzal folytatotta, hogy a nyugati országok és Európa átverte Oroszországot, mert a 90-es években és a német újraegyesítéskor azt állították, hogy nem fogják kelet felé bővíteni a NATO-t.
“De a NATO közelít a határainkhoz. Romániában és Lengyelországban olyan rendszert építenek, amely alkalmas Oroszország elleni rakétacsapás végrehajtására”
fogalmazott az orosz elnök. Szerinte Ukrajna területéről megelőző csapás hajtható végre Oroszország ellen, az orosz határhoz közeli ukrán repterekről uralhatóvá válik az orosz légtér, az Ukrajnából indított rakéták perceken belül elérik Moszkvát, vagy akár az Ural vidékét is.
Putyin elismételte Oroszország három fő követelését: Nem terjeszkedhet tovább a NATO, Ukrajna nem lehet NATO-tag, és vissza kell állítani az 1997-es állapototokat.
Végezetül bejelentette, hogy elismeri a két szakadár népköztársaságot. Putyin szavai és kemény megfogalmazása nem arra utal, hogy az ukrán válságnak már nincs hova fokozódnia.
Franciaországban, Ukrajnában és az Egyesült Államokban már ülésezik a válságstáb, a két szakadár régióban közben pezsgőt bontanak, tűzijátékokat lőnek ki és orosz zászlókat lengetnek – ünnepelnek.
Körkép.sk, DennikStandard, Ukrinform, Reuters
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
