„Az újabb kutatások szerint az embernek alsó tudata és felső tudata van. Némely embernek ezen kívül még esze is van, de ez már nem tartozik a tudományos vizsgálódás tárgyai közé.”
Karinthy Frigyes
Tartok tőle, hogy ezeken az oldalakon unalomig foglalkoztunk már a migránsok okozta problémákkal, és számtalanszor kifejtettem ezzel kapcsolatos nézeteimet is. Ezek nem is változtak sokat. Most azonban a migráns helyzet újabb aspektusára vetődött éles fény, olyanra, melyre gondolni sem voltam képes eddig. Meg voltam pedig győződve arról, hogy migránsilag nekem már nem nagyon lehet újat mondani, ez azonban ostoba hübrisz volt részemről, amit ezennel, nyilvánosan meg is bánok. Szeretnék kissé elmélyedni a dologban, s tenném mindezt a nyájas olvasó támogatásával alább.
A Simicska birodalom legújabb koronaékszerének, az Index című kiadványának oldalain, Földes András szögesdrót és kutyaharapás szakértő, a bicskával felszerelt rendőrkutya története után, újabb megható írást tett közzé „Komoly pszichés problémákat okoz a magyar rendszer a menekülteknél” címmel. A dolgozat feltárja azokat a pszichikai problémákat, melyek a hazánkba érkező migránsokat sújtják, továbbá éles elmével rámutat arra is, hogy miképpen fokozza ezeket a végletekig honunkban dúló fasizmus, a galád Orbánbasi által meghirdetett „Puszi helyett pofon” (PHP) eljárásrend.
A probléma megvilágítását a cikk szerzője egy Barna Mária nevezetű pszichológusra bízza, aki a Cordelia (Lear király legkisebb lányát hívták így, hogy miért róla nevezték el a szervezetet, az rejtély, ő az egyetlen normális a darabban) alapítvány munkatársa. Ez az alapítvány kifejezetten a migránsok lelki bajaira specializálódott, nyilván mert úgy találták, hogy van nekik. Mármint bajuk. Az alapítvány lelkes és tanult munkatársai úgy tudják, hogy a hozzánk látogató migránsok nagy része, 61 százaléka szenved valamiféle pszichés zavartól. Tehát minimum pszichológiai végzettségű embercsempészeket kellene alkalmazni.
A cordeliás Mária egyből egy furcsa példával érzékelteti a helyzetet. Elmeséli egy ifjú afgán igencsak furcsa történetét. A történet hőse az afgán titkosszolgálatnak dolgozott, de elfogták a tálibok, megkínozták, a feleségét megölték, ezért elmenekült. Itt a gaz fasiszták becsukták a tranzitzónába, amitől megbuggyant, „Öngyilkossági terveket fontolgatott, szélsőségesen izolálódott a többiektől. Azt gondolta, hogy a többiek gúnyolják, kinevetik. Alvászavarokkal küzdött, kiabált álmában” A hatóságok végül elengedték, ekkor azonnal átszökött Ausztriába, ahonnan viszont kiutasították. Afganisztánba nem akar visszamenni, mert ott – szerinte – a halál vár rá. Hogy most mi van vele arról nem szól a fáma. Valószínűleg Németországban kiabál álmában. Ezen Odüsszeia oka pedig az őt ért stressz miatt kialakult „pszichés zavar” volt, mert „ha az őrizetben töltött hónapok alatt nem romlik le ennyire az állapota, akkor jobban átlátta volna a lehetőségeit”. Eddig a történet.
Elsőként elmélázhatunk hősünk életének azon részén, midőn az afgán titkosszolgálat munkatársa volt. Vajon mit csinálhatott az afgán James Bond, amiért ennyire megnehezteltek rá a tálibok? És miután elfogták, megkínozták és megölték a feleségét, vajon hogyan szökött meg tőlük? Hogyan tette meg az Afganisztán és Magyarország közötti több ezer kilométeres utat, miközben már teljesen lelki beteg volt? Azt sem tudom, hogy mennyire érti meg egy magyar pszichológus egy afgán lelkivilágát, hiszen például pontosan az erőszakos halál nyilván megszokottabb élmény számukra, mint számunkra. Csupa érdekes, megválaszolatlan kérdés. Megítélésem szerint migránsunk egyébként egy másik pszichés zavar áldozata, mégpedig az ún. Münchausen-szindrómában szenved, melynek tünete a kóros hazudozás.
Van azonban pozitív vonása is a titkosszolga anamnézisnek. Pszichés zavar ide, pszichés zavar oda, a térképészeti érzéke érintetlen, hiszen csak eltalált Ausztriába. Tán még Afganisztánba is visszatalálna. Ez pedig terápiás szempontból is kiemelkedő lenne, hiszen mint a lelkes pszichológusnő mondta, amíg úton vannak, addig nincsenek tüneteik.
A pszichológusnő és az Index meglátása szerint a pszichomigránsok állapotán sokat ront, hogy becsukva tartják őket. Nos – amint az afgán kém esete is igazolja – ez kétségtelenül igaz. Amennyiben ugyanis nem csukják be őket, akkor azonnal távoznak nyugati irányban, ahol a szociális segély nevű gyógymód vár rájuk. Miután ez nem lehetséges a gonosz magyar fasiszták miatt, „Az emberbe vetett hitet veszi el a magyar állam” – hangzik végezetül a lesújtó ítélet. Bár véleményem szerint nem az emberekbe, hanem a szociális ellátásba vetett hit indította őket a hosszú, poszttraumás útra.
Ha igaz a szám és valóban az érkező migránsok 61%-a lelki beteg akkor csak 2016-ban legalább 600 ezer buggyant érkezett Európába, ahol amúgy is túltenget már a számuk. Végül oda jutunk, hogy megvalósul az, amit régóta előre látok: Európa egy szép nagy pszichiátriává válik, ahol lelkes önkéntesek enyhítik a migránsok lelki defektusait, melyeket azért szenvednek el, mert ide jöttek. Megint más központokban azután a mi lelki kínjainkat enyhítik majd melyek azért keletkeztek mert ezek idejöttek. Kivéve természetesen a no-go zónákat, ahol a sajátos saría-pszichológia dívik, mohamedán-kompatibilis gyógyászati módszerekkel. Freud forog a sírjában.
<![CDATA[]]>http://aristo.pestisracok.hu<![CDATA[]]>
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
