Az elmúlt héten jeles kutatók bevonásával Társadalomföldrajzi folyamatok Kelet-Közép-Európában: problémák, tendenciák, irányzatok címmel nemzetközi konferenciát tartottak Beregszászon, a Rákóczi Főiskolán.
A járványügyi helyzet miatt a nyolcvan előadó az online térben csatlakozott a tudományos fórumhoz.
Molnár József, az eseményt szervező Földtudományi és Turizmus Tanszék vezetője lapunk tudósítójának elmondta, hogy a négyévente megrendezésre kerülő nagyszabású tanácskozás sorrendben immár a harmadik.
– Az elnevezés alatt sok minden értendő. A migrációs mozgások követése éppúgy ide tartozik, mint a városföldrajzi kutatások eredményeinek számbavétele, egy-egy régióban a demográfiai helyzet alakulása, vagy a nemzetiségi kisebbségek sorsának vizsgálata. De említhetném a turizmust is, amely vidékünkön a koronavírus megjelenése előtt igencsak dinamikusan fejlődött. Az előadások ennek megfelelően valamennyi témát számos megközelítésben mutatták be.
– Így van. Kényszerűségből egy évet halasztottunk, ám nem töltöttük az elmúlt időszakot hiába, mivel ez idő alatt két kötetbe szerkesztettük a hozzánk eljuttatott előadások szövegét. Természetesen jó néhány előadó vélte úgy, hogy az élet időközben néhány dolgot felülírt, s így itt-ott változtattak az előadás szövegén. Mindez már önmagában is nagyon elgondolkodtató. Ugyan ki hitte volna, hogy röpke egy év alatt ilyen mélyreható változásoknak lehetünk tanúi, és sajnos gyakran az elszenvedői is. De bármennyire is súlyos mind gazdasági, mind társadalomlélektani, mind más szempontból a jelenlegi helyzet, látni kell, és fel kell mutatni a válságból kivezető utat, és megoldásokat kell keresni. Amely csak úgy lehetséges, ha tisztában vagyunk a jelenlegi helyzettel.
– Ilyen például a migráció, amely a kontinens keleti feléből nyugatra irányul, s amely a térség valamennyi országát jelentősen érinti. A témával foglalkozó kutatók azt próbálták érzékeltetni, hogy rövidebb vagy hosszabb távon milyen következményekkel jár az, ha egy ország munkaképes lakóinak jelentős része huzamosabb ideig külföldön keres megélhetést. Ukrajna, Románia, Lengyelország, illetve Szerbia vonatkozásában milliós tömegekről van szó, míg Magyarország, Szlovákia, Csehország tekintetében több százezer emberről. Az előadók megpróbálták felvázolni, hogy voltaképpen mi minden kellene ahhoz, hogy mérsékelni tudjuk a tömeges migrációt. Kiderült, hogy a helyi gazdaság élénkítésén túl sok más egyébre is szükség van.
– Az imént már szó volt róla, hogy ebből a régióból milyen nagyfokú az elvándorlás. Emellett a természetes fogyás miatt is folyamatosan csökken az érintett országok lakóinak a száma. Tehát többen halnak meg, mint ahányan megszületnek. Talán a legjobb helyzetben Szlovákia van, ám a negatív tendenciák már ott is egyre inkább érvényesülnek. Örvendetes módon az előadásokból az is kiderült, hogy nem visszafordíthatatlan a folyamat. Ehhez viszont a fiatal pároknak a hagyományos értékek mentén kell berendezni az életüket, s nem a kényelmi szempontokat kell előtérbe helyezniük. Az államnak pedig gondoskodni kell arról, hogy a fiatal nőknek ne kelljen a gyerekvállalás miatt feláldozni a karrierjüket.
– Több előadás is foglalkozott a városok fejlődésével, azok térszerkezeteinek változásaival. Nyilvánvaló, hogy a jövő szempontjából igen nagy jelentőséggel bír, hogy az emberek élhető városokban lakjanak, ahol a munkahely, az iskola, a kórház, a művelődési intézmények és a sok-sok szolgáltatás mind elérhető közelségben található. Ugyanakkor a községek, különösen a kisebb falvak elnéptelenedése, az agrárnépesség megtartása is a jelenkor egyik nagy problémája. A mögöttünk hagyott bő száz esztendő egyik negatív jellemzője azok a Kelet-Közép-Európában gyakran változó határok, amelyek számos egységes gazdasági térséget szakítottak szét. A határok ugyan állnak, ám szerencsére már azt is látnunk kell, hogy milyen nagy erőfeszítések történnek annak érdekében, hogy mindinkább működőképessé váljon a régiók Európája. A környezeti problémákkal mi, kárpátaljaiak naponta szembesülünk, elegendő, ha csak a folyóinkon úszó PET-palackok sokaságára, a bennünket egyre inkább elborító műanyag szemétre gondolunk. Ám hasonló nagyságú gondot jelent az erdők irtása, a nyomukban keletkező árvizek, az erózió negatív hatása. Ezek a témák nem kerülhetnek le a napirendről.
– Mindegyikük nevét nem is tudnám nagy hirtelen felsorolni. Ám két nevet mindenképpen meg szeretnék említeni. Az egyikük Rudenko Leonyid professzor, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia rendes tagja, az UNTA Földrajztudományi Intézetének főtanácsadója, tiszteletbeli igazgatója, aki Ukrajna fenntartható fejlődésének céljairól, a megvalósítás irányairól és a földrajz feladatairól tartott mélyenszántó és nagyon elgondolkodtató előadást. Másikuk pedig Kocsis Károly egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének és a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatikai Intézetének igazgatója, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke. Az ő előadásából – A Kárpát-medence társadalmának jelen arculata a térképek tükrében – több újszerű, előremutató és elgondolkodtató tézist ismerhettünk meg.
Kovács Elemér
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
