Éveken át problémaként tekintett az Európai Unió Törökországra, most azonban egyre inkább a megoldás részeként kezeli. Ahogy az ukrajnai béketárgyalások esélye nő, Ankara szerepe felértékelődik a háború utáni rendezésben és a fekete-tengeri biztonság megteremtésében. Brüsszel ezért óvatos lépéseket tesz a közeledés felé, bár az országban tapasztalható demokratikus visszalépések továbbra is aggasztják az uniót. Marta Kos bővítési biztos pénteki látogatása a fagyos kapcsolatok felmelegítését célozza – írja a Politico. Valójában az EU-nak nem nagyon maradt más választása. Mivel a globális hatalmaknál nem rúg labdába, a biztonságára nézve fontos középhatalmakkal próbálja rendezni a kapcsolatait. Törökország pedig kulcsfontosságú partner lehet biztonsági kérdésekben.
Törökország katonai súlya megkerülhetetlen, hiszen a NATO második legnagyobb hadserege az övék. A Boszporusz ellenőrzése révén Ankara óriási befolyással bír a regionális biztonságra, és korábban kulcsszerepet játszott az ukrán gabonaexport biztosításában is. A 88 milliós ország jelezte: kész békefenntartókat küldeni Ukrajnába egy esetleges orosz megállapodás esetén.
A bizalomépítés és a gazdasági kényszer
A diplomáciai kapcsolatok azonban az elmúlt években megromlottak, mert az EU tekintélyelvűnek tartja Recep Tayyip Erdoğan politikáját (magyarul kioktatja, és beavatkozik a török belügyekbe – a szerk.). Bár Törökország hivatalosan uniós tagjelölt, a csatlakozási tárgyalások 2018 óta gyakorlatilag állnak. Marta Kos szerint az EU-s szabványoktól, különösen a jogállamiság terén való távolodás nehezíti az együttműködést, de a bizalomépítés most elengedhetetlen.
A közeledés első kézzelfogható jeleként az Európai Beruházási Bank (EIB) 200 millió eurós hitelt ír alá török megújulóenergia-projektekre. Emellett az Európai Bizottság bemutat egy tanulmányt a Transz-Kaszpi folyosó fejlesztéséről, amely Kínát kötné össze Európával Törökországon keresztül. Ezek a lépések szimbolikusak, de Ankara valós célja ennél komolyabb: az 1995-ös vámunió megújítása.
A vámunió és a ciprusi vétó
Törökország gazdasági érdekei azt diktálják, hogy frissítsék a kereskedelmi megállapodásokat, mivel az EU új egyezményei Indiával vagy a Mercosur-országokkal versenyhátrányba hozzák őket. Még a börtönbüntetéssel fenyegetett ellenzéki isztambuli polgármester, Ekrem İmamoğlu is a vámunió modernizálását kérte az uniós vezetőktől. Szerinte ez az egyetlen szabályalapú keret, amely még összetartja a két felet.
A megállapodás útjában azonban komoly politikai akadályok állnak, elsősorban Görögország és Ciprus ellenállása miatt. Nicosia elvárja, hogy Törökország nyissa meg kikötőit a ciprusi hajók előtt, de Ankara továbbra sem ismeri el a szigetországot. Bár a felek álláspontja merev, Donald Trump geopolitikai lépései és a változó világrend arra kényszeríthetik Európát és Törökországot, hogy félretegyék ellentéteiket.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Yavuz Ozden/Dia Photo via AP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
