A magyarság 1918-ban a széthúzás miatt saját maga szüntette meg országát – mondta Potápi Árpád János csütörtökön a Tolna megyei Harcon, ahol a recski munkatábor áldozatainak állítottak emlékművet.
A nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszédében a tatárjáráshoz hasonlította a trianoni békediktátumot megelőző éveket, és kijelentette: Magyarország a nagyhatalmi döntések ellenére számolta fel hadseregét, „a magyarság saját magát zúzta porrá”.
„Kilencvenöt évvel a trianoni békeszerződés aláírása után az a feladatunk, hogy soha ne feledjük el azokat a történelmi eseményeket, amelyek összetartanak bennünket” – mondta a harci Diófa csárda udvarán rendezett ünnepségen, amelyen mintegy százan vettek részt.
A nemzeti összetartozás napján emlékezni kell azokra a generációkra is, amelyek Trianon után életben tartották a magyarságot – tette hozzá, majd megjegyezte: a magyarság a 20. század háborúi, forradalmai és ellenforradalmai közepette, a népességfogyás ellenére is a legnagyobb nemzetet alkotja a Kárpát-medencében.
Az államtitkár a békediktátum előzményeként említette a történelmi Magyarország megoldatlan nemzetiségi kérdését, majd arról is beszélt, hogy ma az „utódállamok tekintetében kezdünk visszatérni egy sötét korba”. Utalt arra, hogy a román törvényhozás szenátusa csütörtökön benyújtotta a trianoni békeszerződésre való emlékezést előíró törvénytervezetet. Ennek lényege, hogy országszerte kötelezővé tennék Erdély Romániához csatolásának és a békeszerződés napjának megünneplését, ami a politikus szerint ellenkezést fog kiváltani az erdélyi magyarság körében. „Ez olyan újabb incidens, ami azt bizonyítja, hogy Románia letért a jószomszédi politika útjáról” – fogalmazott.
Az 1950 és 1953 között működő recski munkatáborba hurcoltakról Potápi Árpád János azt mondta: egyetlen bűnük az volt, hogy nem tagadták meg magyarságukat, és elképzelhetetlennek tartották azt, hogy kiszolgálják a kommunista rezsimet.
A harci vendéglátóhely udvarában állított emlékoszlopot és sziklát Kőrösmezey László, a Recski Szövetség főtitkára avatta fel. Az alkotások a Magyarok emlékparkja elnevezésű területen Trianon, Horthy Miklós kormányzó, Wass Albert költő és Kovács Béla 1947-ben a Szovjetunióba hurcolt kisgazdapárti politikus emlékműve mellett kaptak helyet.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
