Posztszovjet ugrás az új ipari forradalomba

Posztszovjet ugrás az új ipari forradalomba

Ha a digitalizációról és a negyedik ipari forradalomról hallunk, először nem a posztszovjet térség jut eszünkbe. Pedig e tekintetben is érdemes odafigyelni a régióra, hiszen Kazahsztántól Belaruszon át Oroszországig egymás után dolgozzák ki a modernizációs programokat. Bár az úgynevezett fejlett világot nem előzik meg, figyelemre méltó kísérletként történelmi lemaradásukat úgy próbálják behozni, hogy lényegében átugorják az ipari forradalom legutóbbi szakaszát.

Az orosz kormány az év elején indította el a Digitális gazdaság elnevezésű, 2024-ig tartó programot, amelynek tervezett költsége 520 milliárd rubel (2340 milliárd forint), ebből mintegy 150 milliárdot a költségvetés, 300 milliárdot a nagyvállalatok biztosítanak. Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök úgy menne a technológiai forradalom elébe, hogy egy hasonló program decemberi elindításakor a világ nagy információtechnológiai cégeit invitálta Minszkbe. Legutóbb pedig a napokban a kazah vezető, Nurszultan Nazarbajev szentelte a negyedik ipari forradalomból eredő kihívásoknak szokásos évi üzenetét.

Az utóbbi évek megújuló energiákra, fenntarthatóságra összpontosító programjaiból kirajzolódik, hogy az olajban és ásványkincsekben gazdag Kazahsztán elnöke felismerte: az olajbőség korszaka befejeződött, s az országnak más fejlődési minőségre van szüksége. Nazarbajev hangsúlyozta, hogy a világ új korszakba lépett, ennek következtében felgyorsul a technológiai, a gazdasági és a társadalmi fejlődés. Mint megjegyezte, az elektronikára és a robotizációra alapuló negyedik ipari forradalom nem csupán kihívás, hanem lehetőség is. A legfontosabb feladatokat tíz pontban megjelölve beszélt az iparosítás folytatásáról mint az új technológiák bevezetésének zászlóshajójáról, az okostechnológiákról, amelyek esélyt adnak az agráripari komplexum fellendítésére, az infrastruktúra és biztonsági rendszerek megújításának elkerülhetetlen voltáról, az innováció fontosságáról és az új, 4.0-s technológiai rendszer előnyeiről. Úgy látja, néhány ipari vállalat digitalizációra irányuló törekvéseit kell megvalósítani, majd a tapasztalatokat széles körben el kell terjeszteni. Kiemelkedő fontosságú szerepet kap a digitális és egyéb innovációs megoldások saját rendszerének létrehozása. Ennek az olyan innovációs központok körül kell kikristályosodnia, mint a Nazarbajev Egyetem, az Asztanai Nemzetközi Pénzügyi Központ és a nemzetközi informatikai startuppark. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdaság digitalizációja a felszabadult munkavállalói tömegek miatt kockázatot is jelent, ezért a munkaerő további foglalkoztatása érdekében terveket kell kidolgozni, az oktatási, kommunikációs rendszert és szabványosítási szférát pedig az új iparosítási igényekhez szükséges adaptálni.

Lukasenko néhány héttel korábban bizonyos, a gyakorlatban is megmutatkozó eredményekre alapozva már arról beszélt, hogy országa az új technológiák bevezetésének regionális központja lehet. S hogy nem a levegőbe beszél, arra a belarusz információtechnológiai szektor bemutatásával már a Financial Times is felhívta a figyelmet. A Minszk melletti, a helyi sajtóban csak a Szilícium-völgyhöz hasonlított technopark külsőségeiben egyáltalán nem emlékeztet például a Google campusára, ám azt kevesen tudják, hogy Fehéroroszországból indult például a World of Tanks nevű internetes játék, a japánok által 2014-ben 900 millió dollárért kivásárolt Viber, a Facebookról ismerős, videocsevegéskor használható Masquerade alkalmazás. Az említett technoparkban már 164 céget jegyeztek be, amelyek tavaly 950 millió dollárral gazdagították az államkasszát. A parkban 27 ezer informatikus dolgozik, s egy programozó belarusz mércével nagyon jónak, a nemzetközi piacon azonban aprópénznek számító 1600 dollárt keres. Mint arra Arkady Moshes, a Finn Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének posztszovjet programját vezető kutató rámutatott, a park fejlődését nem akadályozza a rendszer sem, s a jelenleg 2020-ig biztosított, másokat is ide vonzó adómentességet szép csendben meghosszabbíthatják. Lukasenko legutóbbi kijelentéseiből ítélve ennek aligha lehet akadálya.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.01.22.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »