Különösen fontos lehet Mike Pompeo amerikai külügyminiszter számára, hogy hétfői budapesti látogatásán meggyőzze Orbán Viktort, hogy köteleződjön el a Fekete-tengeren kitermelt földgázt szállító BRUA-vezeték mellett – erről a 444 nyomán a 24.hu ír.
Ez a Bulgária–Románia–Magyarország–Ausztria irányban tervezett vezetéket jelöli, amely az amerikai-osztrák-román együttműködésben kitermelt gázt vinné Közép-Európába. A portál emlékeztet, hogy a Fekete-tenger alatt sok gáz van, csak nagyon mélyen, az amerikaiaknak viszont van eszközük a kitermelésre. Így a román állam egy ígéretes gázmező kitermelési jogát az osztrák OMV mellett az amerikai Exxonnak adta.
Fontos volt, hogy legyen, aki ígéretet tesz arra, hogy ha elkészül a vezeték, meg is veszi a rajta érkező gázt. 2017 végén árverést hirdettek a tervezett vezeték jelenlegi román-magyar határon átmenő kapacitására 2022 és 2037 között, de a győztesek kiléte hivatalosan üzleti titok maradt. A román lapok viszont megírták, hogy a két legnagyobb győztes a magyar állami MVM tulajdonában lévő Magyar Földgázkereskedő Zrt., valamint a magyar érdekeltségű MET ausztriai leányvállalata.
A magyar energiahivatal tavaly nyáron viszont azt közölte, hogy nem járul hozzá a BRUA magyarországi szakaszának megépítéséhez, szerintük ugyanis pazarló és felesleges keresztülvinni egy ekkora vezetéket az országon, amikor létező csöveken is el lehet vinni a gázt Ausztriába.
A 444 forrásai szerint a konfliktus valódi tétje, hogy a Romániából érkező gázt Magyarországról vagy Ausztriából terítsék-e az európai piacon – a kormány azt szeretné, hogy magyar gázkereskedők árulják az európai piacon a román gázt. Ez az amerikai szempontoknak is kedvezne, mert az OMV baumgarteni disztribúciós központjában jelentős az oroszok tulajdonrésze.
Ám a román parlament a múlt év végén olyan törvényeket fogadott el, amelyek kötelezik a termelőket, hogy a Fekete-tengerből kinyert gáz legalább felét belföldön adják el, és hatósági árat szabott meg a gáznak, továbbá felemelte a gázkitermelés adóját. Az OMV erre bejelentette: lehet, hogy elhalasztják a termelés megkezdését, ami a BRUA megépítésének elhalasztásával járhat.
Ezen felül tavaly decemberben az MVM és a MET visszalépett az egy évvel korábban elnyert kapacitástól. Az amerikai kormány erre a magyarokat és a románokat is sürgetni kezdte, hogy ne hátráltassák a kitermelést, amely számukra az Exxon befektetésének megtérülésén kívül azért is fontos, mert ez lenne az első közép-európai gázprojekt, amiből teljesen kimaradnak az oroszok.
A román és magyar piacot is ismerő források szerint mind a magyarok, mind a románok azért gördítenek akadályokat a projekt elé, hogy tudjanak miről alkudozni az amerikaiakkal, Pompeo egyik fontos küldetése pedig, hogy meggyőzze Orbánt: jelentkezzenek a magyarok a BRUA kapacitásának második pótárverésére. Ha ez eredménytelen lesz, akkor a közeljövőben már nem lesz több kiírás, és veszélybe kerül a kitermelés elindítása.
Kaptunk egy kis demokrácialeckét is
Pontokba szedett közleményt adott ki az amerikai külügyminisztérium Mike Pompeo magyarországi és felvidéki látogatásának céljáról. Ebben azt írják, hogy a miniszter látogatására a vasfüggöny lebontásának harmincadik évfordulóján kerül sor, amikor a közép-európaiak visszaszerezték szabadságukat és szuverenitásukat, a nyugati demokráciák útjára léptek, és ezt a NATO- és EU-csatlakozással is megerősítették – írja a 24.hu.
A közlemény szerint az Egyesült Államok elkötelezett, hogy elmélyítse diplomáciai, katonai, kereskedelmi és kulturális együttműködését Közép-Európával, annak érdekében, hogy az Oroszország és Kína nyomásának kitett régió kapcsolata a Nyugattal erősödjön.
Emlékeztetnek arra, hogy az Egyesült Államok elvárja szövetségeseitől, hogy járuljanak hozzá védelmi képességeik megerősítéséhez. Mind hazánk, mind Szlovákia esetében hiteles terveket látnak arra vonatkozóan, hogy a GDP két százalékát védelmi kiadásokra fordítsák, aminek húsz százalékát 2024-ig az eszközbeszerzések teszik ki.
Azt is írják, hogy az Egyesült Államok, Magyarország, Szlovákia és minden NATO-szövetséges közös érdeke a gyarapodó, stabil és demokratikus Ukrajna.
„A szövetségeseinket szövetségesként kezeljük, és elvárjuk tőlük, hogy betartsák vállalásaikat” – vezetik fel a következő fejezetét a közleménynek. Eszerint a NATO, az EBESZ és más transzatlanti intézmények tagjaként „kormányaink arra esküdtek fel, hogy fáradhatatlanul dolgozzanak állampolgáraink szabadságának biztosításáért”. „A demokráciák a legerősebb szövetségeseink, az eleven civil társadalom és a szabad média a plurális demokrácia sarokkövei” – írják.
Arról tájékoztatnak, hogy az amerikai külügy új kezdeményezéseket is bejelent, amelyek megerősítik az Egyesült Államok elköteleződését a közép-európai régió iránt. Az amerikai kormány által finanszírozott tudományos és szakmai csereprogramot indítanak, a következő tanévtől hazánk csatlakozik a Future Leaders Exchange Programhoz, amely magyar középiskolásoknak biztosít egyéves amerikai ösztöndíjat.
Erősítik a "független helyi média" támogatását is mind a négy visegrádi országban, amelynek szintén amerikai szakmai csereprogramok jelentik a fő hangsúlyát. Közép-Európa-szerte támogatják a korrupció elleni fellépést, a bűnüldözési együttműködés mellett az oknyomozó újságírás támogatásával, és célként tűzik ki, hogy tanulmányozzák a térségre jellemző korrupció, valamint az orosz és kínai befolyás átfedéseit.
Az amerikai külügy emlékeztet, hogy Magyarországon és az ún. Szlovákiában amerikai cégek százai működnek, ezért az Egyesült Államok stabil működési, kiszámítható jogi környezetet szorgalmaz, egyenlő esélyekkel a közép-európaiak és amerikaiak számára.
Együttműködnek Magyarországgal és Szlovákiával az energiabiztonság megerősítésében is, megemlítve, hogy a Krk-szigeti cseppfolyós földgázterminál közvetlenül hozzájárul ehhez. Hazánktól és Szlovákiától emellett "elvárják", hogy szembemenjen az Északi Áramlat 2 és a Török Áramlat gázvezetékekkel.
(24.hu nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
