Pompeo nem véletlenül kezdte Budapesten európai körútját

Pompeo nem véletlenül kezdte Budapesten európai körútját

Mike Pompeo budapesti látogatása során Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel történő megbeszélése után Orbán Viktor miniszterelnökkel is tárgyalt. A magyar kormányfő hivatalában, a Karmelita kolostorban fogadta az amerikai külügyminisztert.

Előzőleg Benkő Tibor honvédelmi miniszterrel is találkozott Pompeo, aki korábban Szijjártó Péterrel tartott közös sajtótájékoztatóján kifejtette: az Egyesült Államok a kapcsolatok elmélyítésére törekszik Magyarországgal. Az amerikai diplomácia vezetője üdvözölte a védelmi együttműködési megállapodás szövegének véglegesítését, és azt is, hogy Magyarország harci eszközöket szerez be országától.

Kezdhette volna máshol is a körutat

Bár Pompeo többféle útvonalat választhatott volna körútjához, az amerikai külügyminiszter mégis Budapestre repült elsőként, ami jelzésértékű Budapest és Washington együttműködésének szorosabbra fűzése szempontjából – mutatott rá ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a műsorban.

Több bilaterális, azaz kétoldalú szerződés szempontjából jelentős kérdést tárgyaltak meg a felek, és fontos, hogy a külügyminiszter által felvázolt három pillér – a gazdasági, a hadászati és a politikai – közül a politikai is megerősödött, hiszen a demokrata kormányok alatt meglehetősen hűvös volt a két ország kapcsolata – fogalmazott.

Korábban már George Bush látogatása is megmutatta, hogy az Egyesült Államoknak van affinitása a térség iránt, és többek között pont Mike Pompeo is Barack Obama szemére vetette, hogy elhanyagolta a közép-európai régiót, és ez a hibás politika vezetett Pompeo mai kinyilatkozásához, hogy Putyin nem verhet éket az Egyesült Államok és szövetségesei közé – mondta.

Orbán Viktor miniszterelnök (j2) fogadja Mike Pompeo amerikai külügyminisztert (b3) hivatalában, a Karmelita kolostorban 2019. február 11-én. A kormányfő mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j3), Szabó László, Magyarország washingtoni nagykövete (j4) és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (j). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Trump stratégiát váltott

Obama külpolitikai stratégiájának jelentős része volt a visszavonulás, ami leglátványosabban a Közel-Kelettel kapcsolatban valósult meg, Kelet-Európában pedig elég rossz volt az Obama-adminisztráció antréja, hiszen pont Lengyelország szovjet megszállásának évfordulóján mondta fel a Bush-kormányzat által között rakétavédelmi egyezményt – mondta Magyarics Tamás Amerika-szakértő, egyetemi tanár.

Emlékeztetett: az Obama-adminisztráció Moszkva szükségtelen ingerlésével vádolta a Bush-kormányzatot, és megegyezésre törekedett Oroszországgal. 2014 környékén, az ukrajnai konfliktus kirobbanásakor mindez éles fordulatot vett.

Magyarország az USA szövetségese, a Kárpát-medencében mások a viszonyok és a lehetőségek is, így a két félnek a kapcsok megtalálására kell törekednie, nem pedig az elválasztásra. A demokrata adminisztráció a sokszor egyoldalú és kioktató hangnemű párbeszédet erőltette, ezen pedig Trump változtatott – fogalmazott.

Tiszta víz a pohárban

A közelmúltban többször is járt a közép-európai térségben magas rangú kínai vezető, és Kína külpolitikai szakértők szerint folyamatosan az hangsúlyozza, hogy az uniós nemzetállamokkal a kétoldalú megállapodásokat kell erőltetnie – mondta Lomnici, majd hozzátette: Kína megpróbálhatja kihasználni, hogy az unión belül törésvonalak vannak, amik lehetővé teszik számára a külön alkuk megkötését.

A botrányba keveredett kínai cégről (a telefongyártó Huawei – a szerk. megj.) azt mondta az alkotmányjogász: elképzelhető, hogy a munkatársai hírszerzési tevékenységet is folytattak az Egyesült Államokban és Kanadában is, így nemzetbiztonsági kockázatot jelentettek.

Lomnici emlékeztetett: Szijjártó elmondta a sajtótájékoztatón, hogy nem a régiónkat kell a botrány miatt kritizálni, és a két vezető találkozójának a „tiszta víz a pohárban” lehet a szimbóluma, hiszen olyan kérdések is előkerültek, amelyeket csak a valósággal kellett ütköztetni.

Fontos volt, hogy Magyarország is elmondhatta a szempontjait – tette hozzá.

Az amerikai befolyás segítheti az energetikai függetlenség megvalósítását

Arra a kérdésre, hogy milyen alternatívát adhat az Egyesült Államok például az orosz gázzal szemben, Magyarics elmondta: Magyarország többször is kinyilvánította, hogy érdekelt az energetikai diverzifikációban, és elsősorban Horvátországon és Románián múlik, hogy érkezhetnek-e másik irányból is energiahordozók az országba.

Tiszta víz került a pohárba (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Szijjártó Péter már korábban is arra kérte Pompeót, hogy Amerika gyakoroljon nyomást az Exxon Mobilra, és gyorsítsa fel a romániai gázkitermelést – mondta Magyarics.

A német-orosz kapcsolatról azt közölte: az uniónak nem érdeke, hogy egyetlen vállalat termelje ki a gázt, működtesse a vezetékeket és a disztribúciót, továbbá Magyarország is a versenyhelyzet kialakítása mellett áll, hiszen mind gazdasági, mind energiabiztonsági szempontból fontos lenne, hogy ne csak Oroszország felől érkezhessen földgáz.

A paksi beruházás ugyan orosz fővállalkozás, de amerikai és német cégek is részt vesznek a projektben, azaz a magyar kormány itt is igyekezett csökkenteni a kiszolgáltatottságát egyetlen ország felé – jegyezte meg.

Ezer magyar katona szolgál együtt az amerikai haderőkkel

Hírdetés

Lomnici a védelmi együttműködéssel kapcsolatban ismertette: Magyarország Afganisztánban NATO-misszióban és az Atlanti Elhatározás nevű műveletben is együttműködik a NATO kötelékein belül az Egyesült Államokkal, valamint – a külügyminiszter is utalt rá – kétszáz magyar katona áll helyt Irakban is. Összesen mintegy ezerre tehető az amerikaiakkal együtt szolgáló magyarok száma.

Az együttműködést azért tartja fontosnak a szakértő, mert a három fő pillér közül a gazdasági együttműködés „rendben van”, a katonai is jó, a politikai viszont „aránytalanul mostoha és hideg volt” a másik kettőhöz képest.

Mike Pence alelnöknél „hívószó” a keresztények védelme, és tavaly Magyar Levente államtitkár megállapodott amerikai kollégáival a Hungary Helps Programmal kapcsolatban, azaz elmondható, hogy a keresztényüldözés elleni fellépés mindkét országban ugyanolyan fontos – fogalmazott.

Amerika jelentős összeggel, több tízmillió dollárral támogatja a kecskeméti repülőtér modernizálását, ami szintén fontos lépés a két ország közös védelmi politikájában – jegyezte meg Magyarics Tamás.

Szijjártó: javulnak a magyar-amerikai politikai kapcsolatok

Elkezdték újraépíteni a magyar-amerikai kapcsolatrendszer harmadik pillérét, a politikai kapcsolatokat – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten, miután amerikai kollégájával egyeztetett.

A tárcavezető a Mike Pompeóval tartott közös sajtótájékoztatón kiemelte: a korábbi években is létezett a kétoldalú kapcsolatrendszer gazdasági és védelmi pillére, de a republikánus adminisztráció hivatalba lépése óta gyors javulásnak, újraépülésnek indultak a politikai kapcsolatok is, ezt mutatja az amerikai külügyminiszter mostani látogatása is.

Kifejtette: mindez annak köszönhető, hogy a magyar kormány és a Trump-adminisztráció több általános politikai és nemzetközi kérdésben azonos vagy hasonló megközelítést képvisel. Így mindketten hazafias politikát folytatnak, ahol a nemzeti érdek az első, és azt gondolják, hogy az állam egyik alapvető kötelessége a saját polgárai biztonságának garantálása. Ezért működtek együtt az ENSZ globális migrációs csomagja elleni küzdelemben – emlékeztetett. Hozzátette: emellett mindketten meg akarják védeni a keresztény örökséget és a keresztény közösségeket világszerte, továbbá a nemzetközi szervezetekben fellépnek, hogy tisztességes megközelítést alkalmazzanak Izraellel szemben.

 

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter (b) és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárgyalásukat követően tartott sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2019. február 11-én. MTI/Szigetváry Zsolt

A külügyminiszter kitért arra: Magyarország a külpolitikáját mindig a kölcsönös tiszteletre alapozta, és elvi kérdésnek tekintette, hogy megvétózzon minden európai döntést, amely az Egyesült Államok szuverén külpolitikai döntéseit bírálja. “A külpolitikánk lehetővé teszi, hogy őszinték legyünk” – mondta, hozzátéve, ezért megvitathattak olyan témákat is, mint az Oroszországhoz fűződő viszony, a kínai gazdasági térnyerés és a magyar-ukrán kapcsolatok.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarországnak fontos a 150 ezer Kárpátalján élő magyar sorsa, ezért nem tud geopolitikai kérdésként tekinteni az ukrán helyzetre.
Azt is mondta: Magyarország részesedése az EU és Kína közötti kereskedelmi forgalomból 1,2 százalék, és képmutatás Magyarországot azért bírálni, hogy szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, miközben “üzletek köttetnek” Nyugat-Európa és Oroszország között.

A két ország védelmi együttműködési kereteit rögzítő megállapodásról elmondta: 1997-ben kötötték, azóta megváltoztak a biztonsági kihívások, ezért modernizálni kell az egyezményt. A tárgyalásokat lezárták és a megállapodás szövegét a jövő héten az Országgyűlés honvédelmi bizottsága elé terjesztik – jelentette be.

A tárcavezető hangoztatta: Magyarország megbízható védelmi és katonai szövetséges. Fontos tárgyalásokat folytatnak beszerzésekről is, és nemsokára a honvédelmi bizottsághoz fordulnak azzal is, hogy előrehaladott tárgyalások folynak a közepes hatótávolságú légvédelmi rendszerről – közölte.

Szijjártó Péter kitért arra: amerikai kollégája segítségét kérte, hogy az ExxonMobil mielőbb hozzon döntést, és kezdjék meg a kitermelést a romániai gázmezőkről, mert ezzel Magyarország előreléphet a gázbeszerzés diverzifikálásában.

Megjegyezte: az Egyesült Államok a második legnagyobb beruházó Magyarországon, 1700 amerikai vállalat 105 ezer magyarnak ad munkát.

Kérdésre kijelentette: Magyarország együttműködése Kínával vagy Oroszországgal nem befolyásolja azt, hogy az ország megbízható szövetséges a NATO-ban. Az Oroszországhoz fűződő viszony miatt Magyarországot érő kritikákkal kapcsolatban kiemelte: nem magyar vagy közép-európai energiacégek építenek gázvezetéket a Gazprommal.

Közölte: Közép-Európa egyoldalúan függő helyzetben van Oroszországtól az energiabeszerzés tekintetében, pedig “mi mindent megtettünk, minden beruházást végrehajtottunk”, hogy más forrásból is tudjunk gázt vásárolni.

Szijjártó Péter véleménye szerint a szövetségeseken múlik, hogy sikerül-e a diverzifikáció, de Nyugat-Európának ma nem érdeke, hogy Közép-Európának ez sikerüljön, különben nem építene új gázbeszerzési útvonalat Oroszország és Németország között. Ezzel Nyugat-Európa energiabiztonsága javulni fog, “mi meg várunk, hogy a szövetségeseink olyan döntéseket hozzanak, hogy mi is tudjunk más útvonalon” gázt venni – magyarázta a külügyminiszter.

Pompeo: az Egyesült Államok a kapcsolatok elmélyítésére törekszik Magyarországgal

Elfogadhatatlannak ítéli az Egyesült Államok külügyminisztere, hogy országa eddig távol tartotta magát Közép-Európától, az így keletkezett űrt ugyanis a versenytársak betöltik. Mike Pompeo hétfőn Budapesten, miután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel tárgyalt, kijelentette: az Egyesült Államok a kapcsolatok elmélyítésére törekszik Magyarországgal.

Az amerikai diplomácia vezetője a Szijjártó Péterrel közösen tartott sajtótájékoztatón üdvözölte a védelmi együttműködési megállapodás szövegének véglegesítését, és azt is, hogy Magyarország harci eszközöket szerez be országától.

Az ukrajnai helyzetről szólva úgy fogalmazott: nem engedhetjük meg, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök “éket verjen barátaink és a NATO közé”. Mike Pompeo bírálta Kínát is, mondván, Kína hídfőállást próbál létrehozni Európában.

A “kézfogás” Kínával komoly gazdasági és politikai függőséget okoz – tette hozzá.

Kijelentette azt is, hogy Oroszország és Kína nem osztják a szabad országok törekvéseit.

Az amerikai külügyminiszter egy magyar középiskolásoknak szóló ösztöndíjprogramot is bejelentett, de a korrupció elleni harc támogatásáról is szólt.

Hozzátette: szeretnék megerősíteni a rendészeti együttműködést. Mike Pompeo mentor- és tréningprogramok létrehozásának szándékáról is szólt.

A külügyminiszter a magyar gázbeszerzés diverzifikálását érintő kérdésre azt mondta: az nemzetbiztonsági kérdés.
Minden európai ország célja az alternatív energiaforrások biztosítása – közölte.

Civil szervezetek képviselőivel találkozott az amerikai külügyminiszter

Civil szervezetek képviselőivel találkozott Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hétfőn Budapesten – közölte a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az MTI-vel.

“A találkozóval kiemelt figyelmet kaptak a jogállamisággal kapcsolatos aggályok és a civilek helyzete” – olvasható a közleményben.

Tudatták: Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke többek között a hatalommegosztás és a független igazságszolgáltatás csorbításáról, a jogállamiságot gyengítő kormányzati intézkedésekről és azokról az elmúlt években elfogadott törvényekről beszélt, amelyek gyengítik a magyar demokrácia szilárdságát.

Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója a független és sokszínű sajtó demokratikus fontosságáról beszélt, míg Léderer Sándor, a K-Monitor igazgatója a korrupció helyzetéről számolt be a találkozón.

A civil szervezetek szerint a találkozó létrejötte és a véleményük iránti nyitottság ismét bizonyította, hogy az amerikai vezetés szövetségi kapcsolataiban is elkötelezett a jogállamiság értékeinek és a civil társadalom szerepének megvédésében.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »