Mike Pompeo budapesti látogatása során Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel történő megbeszélése után Orbán Viktor miniszterelnökkel is tárgyalt. A magyar kormányfő hivatalában, a Karmelita kolostorban fogadta az amerikai külügyminisztert.
Előzőleg Benkő Tibor honvédelmi miniszterrel is találkozott Pompeo, aki korábban Szijjártó Péterrel tartott közös sajtótájékoztatóján kifejtette: az Egyesült Államok a kapcsolatok elmélyítésére törekszik Magyarországgal. Az amerikai diplomácia vezetője üdvözölte a védelmi együttműködési megállapodás szövegének véglegesítését, és azt is, hogy Magyarország harci eszközöket szerez be országától.
Kezdhette volna máshol is a körutat
Bár Pompeo többféle útvonalat választhatott volna körútjához, az amerikai külügyminiszter mégis Budapestre repült elsőként, ami jelzésértékű Budapest és Washington együttműködésének szorosabbra fűzése szempontjából – mutatott rá ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a műsorban.
Több bilaterális, azaz kétoldalú szerződés szempontjából jelentős kérdést tárgyaltak meg a felek, és fontos, hogy a külügyminiszter által felvázolt három pillér – a gazdasági, a hadászati és a politikai – közül a politikai is megerősödött, hiszen a demokrata kormányok alatt meglehetősen hűvös volt a két ország kapcsolata – fogalmazott.
Korábban már George Bush látogatása is megmutatta, hogy az Egyesült Államoknak van affinitása a térség iránt, és többek között pont Mike Pompeo is Barack Obama szemére vetette, hogy elhanyagolta a közép-európai régiót, és ez a hibás politika vezetett Pompeo mai kinyilatkozásához, hogy Putyin nem verhet éket az Egyesült Államok és szövetségesei közé – mondta.
Orbán Viktor miniszterelnök (j2) fogadja Mike Pompeo amerikai külügyminisztert (b3) hivatalában, a Karmelita kolostorban 2019. február 11-én. A kormányfő mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j3), Szabó László, Magyarország washingtoni nagykövete (j4) és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (j). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Trump stratégiát váltott
Obama külpolitikai stratégiájának jelentős része volt a visszavonulás, ami leglátványosabban a Közel-Kelettel kapcsolatban valósult meg, Kelet-Európában pedig elég rossz volt az Obama-adminisztráció antréja, hiszen pont Lengyelország szovjet megszállásának évfordulóján mondta fel a Bush-kormányzat által között rakétavédelmi egyezményt – mondta Magyarics Tamás Amerika-szakértő, egyetemi tanár.
Emlékeztetett: az Obama-adminisztráció Moszkva szükségtelen ingerlésével vádolta a Bush-kormányzatot, és megegyezésre törekedett Oroszországgal. 2014 környékén, az ukrajnai konfliktus kirobbanásakor mindez éles fordulatot vett.
Magyarország az USA szövetségese, a Kárpát-medencében mások a viszonyok és a lehetőségek is, így a két félnek a kapcsok megtalálására kell törekednie, nem pedig az elválasztásra. A demokrata adminisztráció a sokszor egyoldalú és kioktató hangnemű párbeszédet erőltette, ezen pedig Trump változtatott – fogalmazott.
Tiszta víz a pohárban
A közelmúltban többször is járt a közép-európai térségben magas rangú kínai vezető, és Kína külpolitikai szakértők szerint folyamatosan az hangsúlyozza, hogy az uniós nemzetállamokkal a kétoldalú megállapodásokat kell erőltetnie – mondta Lomnici, majd hozzátette: Kína megpróbálhatja kihasználni, hogy az unión belül törésvonalak vannak, amik lehetővé teszik számára a külön alkuk megkötését.
A botrányba keveredett kínai cégről (a telefongyártó Huawei – a szerk. megj.) azt mondta az alkotmányjogász: elképzelhető, hogy a munkatársai hírszerzési tevékenységet is folytattak az Egyesült Államokban és Kanadában is, így nemzetbiztonsági kockázatot jelentettek.
Lomnici emlékeztetett: Szijjártó elmondta a sajtótájékoztatón, hogy nem a régiónkat kell a botrány miatt kritizálni, és a két vezető találkozójának a „tiszta víz a pohárban” lehet a szimbóluma, hiszen olyan kérdések is előkerültek, amelyeket csak a valósággal kellett ütköztetni.
Fontos volt, hogy Magyarország is elmondhatta a szempontjait – tette hozzá.
Az amerikai befolyás segítheti az energetikai függetlenség megvalósítását
Arra a kérdésre, hogy milyen alternatívát adhat az Egyesült Államok például az orosz gázzal szemben, Magyarics elmondta: Magyarország többször is kinyilvánította, hogy érdekelt az energetikai diverzifikációban, és elsősorban Horvátországon és Románián múlik, hogy érkezhetnek-e másik irányból is energiahordozók az országba.
Tiszta víz került a pohárba (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
Szijjártó Péter már korábban is arra kérte Pompeót, hogy Amerika gyakoroljon nyomást az Exxon Mobilra, és gyorsítsa fel a romániai gázkitermelést – mondta Magyarics.
A német-orosz kapcsolatról azt közölte: az uniónak nem érdeke, hogy egyetlen vállalat termelje ki a gázt, működtesse a vezetékeket és a disztribúciót, továbbá Magyarország is a versenyhelyzet kialakítása mellett áll, hiszen mind gazdasági, mind energiabiztonsági szempontból fontos lenne, hogy ne csak Oroszország felől érkezhessen földgáz.
A paksi beruházás ugyan orosz fővállalkozás, de amerikai és német cégek is részt vesznek a projektben, azaz a magyar kormány itt is igyekezett csökkenteni a kiszolgáltatottságát egyetlen ország felé – jegyezte meg.
Ezer magyar katona szolgál együtt az amerikai haderőkkel
Lomnici a védelmi együttműködéssel kapcsolatban ismertette: Magyarország Afganisztánban NATO-misszióban és az Atlanti Elhatározás nevű műveletben is együttműködik a NATO kötelékein belül az Egyesült Államokkal, valamint – a külügyminiszter is utalt rá – kétszáz magyar katona áll helyt Irakban is. Összesen mintegy ezerre tehető az amerikaiakkal együtt szolgáló magyarok száma.
Az együttműködést azért tartja fontosnak a szakértő, mert a három fő pillér közül a gazdasági együttműködés „rendben van”, a katonai is jó, a politikai viszont „aránytalanul mostoha és hideg volt” a másik kettőhöz képest.
Mike Pence alelnöknél „hívószó” a keresztények védelme, és tavaly Magyar Levente államtitkár megállapodott amerikai kollégáival a Hungary Helps Programmal kapcsolatban, azaz elmondható, hogy a keresztényüldözés elleni fellépés mindkét országban ugyanolyan fontos – fogalmazott.
Amerika jelentős összeggel, több tízmillió dollárral támogatja a kecskeméti repülőtér modernizálását, ami szintén fontos lépés a két ország közös védelmi politikájában – jegyezte meg Magyarics Tamás.
Szijjártó: javulnak a magyar-amerikai politikai kapcsolatok
Elkezdték újraépíteni a magyar-amerikai kapcsolatrendszer harmadik pillérét, a politikai kapcsolatokat – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten, miután amerikai kollégájával egyeztetett.
A tárcavezető a Mike Pompeóval tartott közös sajtótájékoztatón kiemelte: a korábbi években is létezett a kétoldalú kapcsolatrendszer gazdasági és védelmi pillére, de a republikánus adminisztráció hivatalba lépése óta gyors javulásnak, újraépülésnek indultak a politikai kapcsolatok is, ezt mutatja az amerikai külügyminiszter mostani látogatása is.
Kifejtette: mindez annak köszönhető, hogy a magyar kormány és a Trump-adminisztráció több általános politikai és nemzetközi kérdésben azonos vagy hasonló megközelítést képvisel. Így mindketten hazafias politikát folytatnak, ahol a nemzeti érdek az első, és azt gondolják, hogy az állam egyik alapvető kötelessége a saját polgárai biztonságának garantálása. Ezért működtek együtt az ENSZ globális migrációs csomagja elleni küzdelemben – emlékeztetett. Hozzátette: emellett mindketten meg akarják védeni a keresztény örökséget és a keresztény közösségeket világszerte, továbbá a nemzetközi szervezetekben fellépnek, hogy tisztességes megközelítést alkalmazzanak Izraellel szemben.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter (b) és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárgyalásukat követően tartott sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2019. február 11-én. MTI/Szigetváry Zsolt
A külügyminiszter kitért arra: Magyarország a külpolitikáját mindig a kölcsönös tiszteletre alapozta, és elvi kérdésnek tekintette, hogy megvétózzon minden európai döntést, amely az Egyesült Államok szuverén külpolitikai döntéseit bírálja. „A külpolitikánk lehetővé teszi, hogy őszinték legyünk” – mondta, hozzátéve, ezért megvitathattak olyan témákat is, mint az Oroszországhoz fűződő viszony, a kínai gazdasági térnyerés és a magyar-ukrán kapcsolatok.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarországnak fontos a 150 ezer Kárpátalján élő magyar sorsa, ezért nem tud geopolitikai kérdésként tekinteni az ukrán helyzetre.
Azt is mondta: Magyarország részesedése az EU és Kína közötti kereskedelmi forgalomból 1,2 százalék, és képmutatás Magyarországot azért bírálni, hogy szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, miközben „üzletek köttetnek” Nyugat-Európa és Oroszország között.
A két ország védelmi együttműködési kereteit rögzítő megállapodásról elmondta: 1997-ben kötötték, azóta megváltoztak a biztonsági kihívások, ezért modernizálni kell az egyezményt. A tárgyalásokat lezárták és a megállapodás szövegét a jövő héten az Országgyűlés honvédelmi bizottsága elé terjesztik – jelentette be.
A tárcavezető hangoztatta: Magyarország megbízható védelmi és katonai szövetséges. Fontos tárgyalásokat folytatnak beszerzésekről is, és nemsokára a honvédelmi bizottsághoz fordulnak azzal is, hogy előrehaladott tárgyalások folynak a közepes hatótávolságú légvédelmi rendszerről – közölte.
Szijjártó Péter kitért arra: amerikai kollégája segítségét kérte, hogy az ExxonMobil mielőbb hozzon döntést, és kezdjék meg a kitermelést a romániai gázmezőkről, mert ezzel Magyarország előreléphet a gázbeszerzés diverzifikálásában.
Megjegyezte: az Egyesült Államok a második legnagyobb beruházó Magyarországon, 1700 amerikai vállalat 105 ezer magyarnak ad munkát.
Kérdésre kijelentette: Magyarország együttműködése Kínával vagy Oroszországgal nem befolyásolja azt, hogy az ország megbízható szövetséges a NATO-ban. Az Oroszországhoz fűződő viszony miatt Magyarországot érő kritikákkal kapcsolatban kiemelte: nem magyar vagy közép-európai energiacégek építenek gázvezetéket a Gazprommal.
Közölte: Közép-Európa egyoldalúan függő helyzetben van Oroszországtól az energiabeszerzés tekintetében, pedig „mi mindent megtettünk, minden beruházást végrehajtottunk”, hogy más forrásból is tudjunk gázt vásárolni.
Szijjártó Péter véleménye szerint a szövetségeseken múlik, hogy sikerül-e a diverzifikáció, de Nyugat-Európának ma nem érdeke, hogy Közép-Európának ez sikerüljön, különben nem építene új gázbeszerzési útvonalat Oroszország és Németország között. Ezzel Nyugat-Európa energiabiztonsága javulni fog, „mi meg várunk, hogy a szövetségeseink olyan döntéseket hozzanak, hogy mi is tudjunk más útvonalon” gázt venni – magyarázta a külügyminiszter.
Pompeo: az Egyesült Államok a kapcsolatok elmélyítésére törekszik Magyarországgal
Elfogadhatatlannak ítéli az Egyesült Államok külügyminisztere, hogy országa eddig távol tartotta magát Közép-Európától, az így keletkezett űrt ugyanis a versenytársak betöltik. Mike Pompeo hétfőn Budapesten, miután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel tárgyalt, kijelentette: az Egyesült Államok a kapcsolatok elmélyítésére törekszik Magyarországgal.
Az amerikai diplomácia vezetője a Szijjártó Péterrel közösen tartott sajtótájékoztatón üdvözölte a védelmi együttműködési megállapodás szövegének véglegesítését, és azt is, hogy Magyarország harci eszközöket szerez be országától.
Az ukrajnai helyzetről szólva úgy fogalmazott: nem engedhetjük meg, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „éket verjen barátaink és a NATO közé”. Mike Pompeo bírálta Kínát is, mondván, Kína hídfőállást próbál létrehozni Európában.
A „kézfogás” Kínával komoly gazdasági és politikai függőséget okoz – tette hozzá.
Kijelentette azt is, hogy Oroszország és Kína nem osztják a szabad országok törekvéseit.
Az amerikai külügyminiszter egy magyar középiskolásoknak szóló ösztöndíjprogramot is bejelentett, de a korrupció elleni harc támogatásáról is szólt.
Hozzátette: szeretnék megerősíteni a rendészeti együttműködést. Mike Pompeo mentor- és tréningprogramok létrehozásának szándékáról is szólt.
A külügyminiszter a magyar gázbeszerzés diverzifikálását érintő kérdésre azt mondta: az nemzetbiztonsági kérdés.
Minden európai ország célja az alternatív energiaforrások biztosítása – közölte.
Civil szervezetek képviselőivel találkozott az amerikai külügyminiszter
Civil szervezetek képviselőivel találkozott Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hétfőn Budapesten – közölte a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az MTI-vel.
„A találkozóval kiemelt figyelmet kaptak a jogállamisággal kapcsolatos aggályok és a civilek helyzete” – olvasható a közleményben.
Tudatták: Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke többek között a hatalommegosztás és a független igazságszolgáltatás csorbításáról, a jogállamiságot gyengítő kormányzati intézkedésekről és azokról az elmúlt években elfogadott törvényekről beszélt, amelyek gyengítik a magyar demokrácia szilárdságát.
Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója a független és sokszínű sajtó demokratikus fontosságáról beszélt, míg Léderer Sándor, a K-Monitor igazgatója a korrupció helyzetéről számolt be a találkozón.
A civil szervezetek szerint a találkozó létrejötte és a véleményük iránti nyitottság ismét bizonyította, hogy az amerikai vezetés szövetségi kapcsolataiban is elkötelezett a jogállamiság értékeinek és a civil társadalom szerepének megvédésében.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
