A Tisza Párt vezetője által követelt előre hozott választásnak nincs realitása, ezzel csak a közbeszéd tematizálását éri el Magyar Péter – véli Böcskei Balázs politikai elemző, az Idea Intézet vezetője.
Ha van az elmúlt időszakban, értve ez alatt az elmúlt 14 évet, egy visszatérő „gumicsont” a magyar politikai és média napirenden, akkor az előre hozott választások kérdése az – fogalmazott Böcskei Balázs az InfoRádióban, emlékeztetve: voltak politikai pártok, amelyek ezt már követelték, és voltak amelyek valószínűsítették. Hogy éppenséggel melyik eset áll fenn, az az adott politikai beszélőnek a szándékait, vagy helyzetelemzésit, túlfeszített lényeglátását szokta általában tükrözni. „Az, hogy az Orbán-kormány akár előre hozott választásokra is készülhet, minden válság, különösen a gazdasági krízisek esetén visszatérő gondolat, így tehát unikalitásról nem tudunk beszélni” – fogalmazott az Idea Intézet vezetője.
Böcskei Balázs szerint tulajdonképpen semmiben nem más a mostani helyzet, mint az eddigiek. Annak ellenére is így van szerinte, hogy egyes közvélemény-kutatók a Tisza Párt támogatottságát a Fidesz–KDNP-ével megegyezőnek vagy akár túl is szárnyalónak mérik, hiszen 2021 tavaszán és őszén hasonló erőviszonyok voltak, legalábbis a kutatásoknak a tükrében. A különbség annyi, hogy ma egyetlen entitás mögött áll ekkora erő, míg korábban hat entitás mögött állt – tette hozzá.
A politikai elemző szerint az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az év végi nemzetközi sajtótájékoztatóján – konkrétan egy erre vonatkozó kérdésre válaszolva – azt mondta, nem kell számolni előre hozott választással, mégis zajlik egy politikai párbeszéd a témában, ismét arról szól, hogy a politikai narrálók csak az egyik felét hallják meg a politikai térnek, míg a másik felének az érveit figyelmen kívül hagyják.
Az előre hozott választás kockázatai
Ami az előre hozott választás kockázatait illeti, Bölcskei Balázs – utalva ismét a kormányfő fent említett válaszára – kifejtette: a politikának nagyon fontos része a kiszámíthatóság, az viszont, hogy a Fidesznek egy újszerű, a múlt évben dinamikusan erősödő kihívója akadt, az mind az ő számára, mind a magyar politikai életben meglepő helyzetet teremtett, amely egy előre hozott választás alkalmával számos forgatókönyvet szülhet. Ezzel szemben a kormánypártok – ahogyan azt minden hatalmon lévő entitás teszi – arra törekszenek, hogy kockázatminimalizáló stratégiát folytassanak, és a kiszámíthatóságot maximalizálják. A mostani helyzetben egy előre hozott választás magában hordozná annak veszélyét, hogy a választói magatartás kiszámíthatatlan, nehezen modellezhető – magyarázta.
Ehhez képest
a kormányzat alternatívája az, hogy 2025-öt megpróbálja saját gazdasági várakozásainak megfelelően alakítani – egyrészt stabilizációs, másrészt szociális kompenzációs értelemben –,
és kiszámíthatóvá tenni a választói magatartásokat és várakozásokat – mondta a politikai elemző. Emlékeztetett: a Covid idején nagyon hasonló média- és gazdasági diskurzusok voltak, majd a rövid távú – de akár a hosszú távú – növekedés érdekében a kormány egy nagyon jelentős adó-visszatérítéssel indított 2021 januárjában. „Tehát egy kicsit a politikai kihívottnak az alulbecsüléséről, lenézéséről szólnak azok a megnyilvánulások, amelyek azt feltételezik, hogy Magyar Péter okán hirtelenjében a politika azon természeti törvényét, miszerint a dolgok legyenek kiszámíthatóak és egyértelműek, azt majd fölül fogja írni a kormányzópárt” – fogalmazott Böcskei Balázs.
Mindazonáltal szólhatnak érvek az előre hozott választás mellett is, hiszen például Magyar Péternek nincsenek meg a jelöltjei. „Elég sajátos, hogy egy olyan párt versenyzik ma Orbán Viktorral, ami szervezeti értelemben egyéni szinten, ismertségét tekintve ismeretlen jelöltekkel bír, ha egyáltalán bír” – emelte ki az Idea Intézet vezetője.
Meglátása szerint ilyen értelemben Magyar Péter forgatókönyve nem egy politikai, hanem egy médiauralási stratégia. „Hatékony ez a stratégia, hogy beszélünk egy olyan helyzetről, amit Magyar Péteren kívül egészen a mai napig mindenki valószínűtlennek tartott, sőt, amiről a kormányzati kommunikáció nemzetközi újságírói közösség előtt teljesen ellentétesen foglal állást. Ehhez képest mi Magyar Péter politikai kommunikációs valóságában vagyunk. Ilyen értelemben foglyul ejtett bennünket egy olyan forgatókönyv, aminek ma kevesebb vagy semmilyen relevanciája nincsen” – zárta gondolatát a szakértő.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
