Áprilisban az urnákhoz járul Magyarország, és 2010 óta először fordulhat elő, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek reális esélye van a vereségre. A választás tétje óriási, nemcsak Budapest, hanem az egész Európai Unió számára. A kampány magasabb fokozatba kapcsolt, az ellenzéki Tisza Párt pedig a felmérések szerint komoly kihívást jelent a másfél évtizede kormányzó Fidesznek.
Sokak szerint ez a szavazás egyfajta népszavazás lesz az „Orbán-modellről”. A kormányzat az elmúlt években szorosabbra fűzte a gyeplőt a média és az állami vállalatok felett, miközben az ország a jogállamisági rangsorok végére csúszott az EU-ban. A Fidesz hatalmát most a saját soraiból érkező Magyar Péter veszélyezteti leginkább.
A POLITICO elfogult elemzése öt kérdésen keresztül vizsgálta a magyarországi kampányt és a várható forgatókönyveket.
A Politico cikke kiemeli, hogy bár Magyarország lakossága viszonylag kicsi, Orbán Viktor kormánya az elmúlt években az EU egyik legmegosztóbb szereplőjévé vált. A magyar miniszterelnök gyakran használta vétójogát az Oroszország elleni szankciók vagy az Ukrajnának szánt segélyek blokkolására. Brüsszelben sokan úgy látják, hogy ezek a lépések akadályozzák a hatékony közös döntéshozatalt.
Brüsszel gyakran kényszerült bonyolult kerülőutak alkalmazására, hogy megkerülje Magyarország obstrukcióját, és Orbán tartós dacolása felerősítette azokat a hangokat, amelyek az évtizedek óta érvényben lévő egyhangú döntéshozatal szabályának eltörlését követelik.
„Már legalább hússzor hallhatták tőlem, hogy sajnálattal figyelem Orbán Viktor hozzáállását, aki minden alkalommal, amikor előre kellett lépnünk Ukrajna segítésében… zsarolásra használta a vétóját”
nyilatkozta kedden újságíróknak Valérie Hayer, az EU liberális pártcsaládjának vezetője.
A cikk szerint Orbán nélkül más régiós vezetők, mint a szlovák Robert Fico és Andrej Babiš sokkal elszigeteltebbnek tűnnének a csúcstalálkozókon.
A kampány témái a korrupció és a szuverenitás körül forognak. Magyar Péter azzal vádolja a kormányt, hogy az oligarchák gazdagítása miatt az ország elesik az uniós forrásoktól. A Fidesz ezzel szemben „Brüsszel bábjaként” és háborúpártiként próbálja beállítani kihívóját, Manfred Weber emberének nevezve őt.
A Politico úgy véli, a Tisza stratégiája az volt, hogy elkerülje az állásfoglalást a megosztó kérdésekben, annak érdekében, hogy abszolút többséget szerezzen. Ez felhatalmazná a pártot a választási törvény reformjára – amelyet szerintük Orbán a saját javára torzított el –, és lehetővé tenné az alkotmánymódosításokat is.
A Tisza Párt vezetői kemény küzdelemre készülnek. Tarr Zoltán, a párt második embere a Politico-nak nyilatkozva azt mondta, a kormány „minden lehetséges piszkos trükköt” bevet majd. Ide sorolta az állami propaganda rágalmait, a mesterséges intelligenciával generált hamisítványokat, manipulált videókat, lehetséges megrendezett incidenceseket, zsarolást és a választási rendszer torzításait is.
„Mindent mozgósítani fognak, mert nagyon sok veszítenivalójuk van”
mondta Tarr.
A választás április 12-én, vasárnap lesz. Bár a POLITICO közvélemény-kutatási átlaga szerint a Tisza vezet a Fidesz előtt, a mandátumszerzés nem csupán a népszerűségen múlik.
Bár a hivatalos kampányidőszak február 21-én kezdődik, a verseny gyakorlatilag már hónapok óta teljes gőzzel zajlik.
A cikk kiemeli, hogy a verseny további említésre méltó pártjai a Demokratikus Koalíció (DK), a szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalom, valamint a szatirikus Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP), amely nagyrészt Orbán politikájának kigúnyolására jött létre. Ezek azonban a túlélésért küzdenek, mivel előfordulhat, hogy nem érik el a parlamenti mandátumszerzéshez szükséges támogatottsági küszöböt – ami azt jelentené, hogy a magyar törvényhozást kizárólag két jobboldali párt uralná.
Az elemzést szerint a kormánypárt kihívói egy olyan rendszerrel néznek szembe, amelyet a Fidesz javára terveztek. 2011-ben Orbán kormánya átrajzolta a választókerületeket és átalakította a választási rendszert, hogy maximalizálja mandátumszerzési esélyeit.
A lapnak nyilatkozó Bene Márton politikai elemző szerint a versenykörnyezet erősen a Fidesz felé lejt. A kormánypárt hozzáfér az állami erőforrásokhoz és dominálja a médiapiac jelentős részét. Ezzel szemben az ellenzéknek nincs állami támogatása, és alig jelenhet meg a közmédiában, amit csak részben ellensúlyoz az online tér.
„Az egyik oldal hozzáfér az állam teljes erőforráskészletéhez, míg a kihívó nem kap állami kampánytámogatást, és gyakorlatilag nincs jelen az állami irányítású médiában”
mondta Metz Rudolf politológus (TK Politikatudományi Intézet), hozzátéve, hogy ezt az egyenlőtlenséget a digitális tér részben ellensúlyozza.
De még a tisztességtelen feltételek sem zárják ki Magyar győzelmét, mondja Bene, feltéve, hogy a szavazási folyamat integritása megmarad.
A brüsszeli elit imádkozik Magyar győzelméért, abban reménykedve, hogy egy Tisza-kormány elmélyíti a kapcsolatokat az EU-val. A centrista Hayer kijelentette, hogy pártja támogat „bármely jelöltet, aki Európa-párti értékeket képvisel, és képes legyőzni” a hivatalban lévő magyar miniszterelnököt.
A konzervatív vezető, Manfred Weber gyorsan befogadta a Tiszát a jobbközép pártcsaládba, hogy befolyást szerezzen Budapesten, és forrásokat biztosítson számukra választási programjuk kidolgozásához. Többször úgy állította be Magyart, mint azt az embert, aki megmenti Magyarországot Orbántól.
A brüsszeli lap azonban óvatosabban igyekszik kezelni Magyar Pétert. Úgy vélik, hogy bár sokan potenciális hídépítőként tekintenek rá a feszült Brüsszel–Budapest viszonyban, Magyar korántsem megingathatatlan EU-rajongó. Brüsszellel kapcsolatban tartózkodó volt, figyelembe véve, hogy bármilyen közeledést Orbán felhasználhatna ellene.
Egy 2024 októberében a POLITICO-nak adott interjúban kijelentette: „mi biztosan nem hiszünk egy európai szuperállamban”. Belpolitikai téren Tarr – a Tisza második embere – a POLITICO-nak elmondta: a párt célja, hogy
„megtartsa a határkerítést, ellenezze a kötelező migrációs kvótákat és Ukrajna gyorsított csatlakozását, a békére törekedjen, harcoljon az orosz propaganda ellen, és megerősítse a V4-eket [Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia] valamint Közép-Európát anélkül, hogy Európa rosszfiúja lenne”.
Metz Rudolf politológus szerint egy esetleges kormányváltás nem hozna radikális fordulatot, de Magyarország megszűnne az EU állandó kerékkötője lenni.
Az elemzők arra is figyelmeztettek, hogy a magyarországi változások lassúak lehetnek. Vasali Zoltán, a Milton Friedman Egyetem munkatársa szerint a jelenlegi rendszer lebontása „jogi és intézményi szempontból is kihívást jelentene”.
Úgy vélik, a Magyar-győzelem mértéke döntő lehet. Egy kétharmados parlamenti szupertöbbség, amely lehetővé tenné az új kormány számára az alkotmány megváltoztatását, Metz szerint „sorsdöntő fordulat” (game-changer) lenne.
„Ez jogi lehetőséget adna egy Magyar-kormánynak a jogállamiság alapvető elemeinek helyreállítására, a fékek és ellensúlyok újjáépítésére, valamint olyan biztosítékok bevezetésére, mint például a kulcsfontosságú tisztségek hivatali idejének korlátozása”
mondta a politológus.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: sita, körkép-kollázs
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
