Piros a vér a pesti utcán

(cím forrása: mondta a költő)

Tegnap este a barátaim egy része kocsmázni ment. Én azonban nem; tudtam, hogy máshol van a helyem. Értékeltem a jelenlegi keserű helyzetet, a jövőmre is gondoltam, és pillanatok alatt döntöttem: mivel nem éreztem jól magam, hazamentem lefeküdni.

Már otthon voltam, mikor láttam az interneten, hogy megint tüntetnek a civilek.

Olvasom, forradalmi helyzet alakult ki a Kossuth téren. (Tüntettek amúgy Londonban is, bár nem értem, hogy aki a határon túl él, az miért szól bele a mi dolgunkba.) Előkerültek az EU- és a Che Guevara-zászlók, rikácsoló Szél Bernadett szelfizett, a gyújtó hangú beszédek után – Iványi Gábor lelkész például valami bibliai idézetből vont le zavaros következtetést Orbánra vonatkozóan – a 2014-es hősök kiabálni kezdtek, sokan úgy érezték, eljött a cselekvés ideje is. A lánglelkű forradalmárok egy része meg is ragadta az alkalmat, hogy tegyen a hazáért, a jövőért. A helyszínen lévő betlehemi jászolba Jézus helyére például egy Bűnözőknek nem adózunk feliratú röplapot tettek, ami teljesen újraértelmezte a művet, pontos jelentéséről évtizedek múlva is 10-20 oldalas esszékben értekeznek majd az elemzők.


Forrás:jobbegyenes.blog.hu
Tovább a cikkre »