Úgy tűnik igazi belügyes módon próbál Pintér Sándor „rendet tenni” a régóta nemcsak a bérükért demonstráló tanárok között. Marosi Beatrix, a Belső-Pesti Tankerület igazgatója már a múlt héten egyértelmű üzenetet küldött, amikor egy tanácskozáson közölte az igazgatókkal, hogy aki nem tud rendet tartani az intézményében, az kereshet másik állást. Most viszont szintet lépett a Belügyminisztérium hatalomgyakorlása miután a Blikk információi szerint
az Eötvös József Gimnázium, a Vörösmarty-, a Karinthy-, a Kölcsey-, valamint a Madách-gimnázium igazgatója kapott meghívót a belügyminisztertől aktuális kérdések „megbeszélésére”.
Kérdés persze, hogy ez valódi megbeszélés lesz Pontér Sándor részéről, vagy direktíva, mert a lap szerint nem kétséges, hogy az igazgatókat is figyelmeztetik, a pozíciójuk forog kockán. Magyarul, ugyanúgy kirúghatják őket, mint a tanárokat, ha nem csinálnak helyben rendet.
Az Alkotmánybíróság (Ab) közben elutasította az Alkotmánybíróság azt az ellenzéki képviselők által benyújtott indítványt, amely a pedagógussztrájkhoz kapcsolódó, még elégséges szolgáltatás mértékének utólagos normakontrolljára irányult
A testület megállapítása szerint „nem alaptörvényellenesek azok a rendelkezések, amelyek meghatározzák a még elégséges szolgáltatások pontos tartalmát a köznevelési intézményekben megtartott sztrájk esetén”.
Volt ugyanakkor két különvélemény is. Schanda Balázs alkotmánybíró szerint
„kétségtelen, hogy a gyermekek, fiatalok művelődéshez való jogának érvényesülése, felügyeletük biztosítása kiemelten fontos érdek, de hasonlóan fontos az is, hogy egy – épp a művelődéshez való jog szempontjából kulcsfontosságú – hivatás képviselői érdekeiknek törvényes keretek között adhassanak hangot. A gyermekek művelődéshez való joga és a pedagógusok munkabeszüntetéshez fűződő joga sajátos viszonyban áll egymással. Értékelni kell azt is, hogy a pedagógusok nem pusztán saját érdekeik védelmében élhetnek a munkabeszüntetéshez fűződő jogukkal, érdekeik általában egybeesnek a tanulók érdekeivel. A munkabeszüntetés rövidtávon hátrányosan érintheti a gyermekek művelődéshez való jogának érvényesülését, ugyanakkor a pedagógusok munkakörülményeinek javítása a tanulók jogainak érvényesülését is előmozdíthatja.”
Szabó Marcell különvéleményében pedig az szerepel, hogy:
„A határozatnak éppen ezért külön is értékelnie kellett volna azt, hogy teljesíti-e a szükségesség és arányosság követelményét az a jogszabályi rendelkezés, amely egy, a jövő nemzedékek nevelése és oktatása szempontjából kiemelkedő fontosságú foglalkozás esetében olyan esetekben is teljesen súlytalanná teszi a sztrájkjog gyakorlását, amikor a sztrájkjog célja a pedagógusok, mint munkavállalók egyéni munkakörülményeinek javítása mellett a jövő nemzedékek nevelését és oktatását (és ezzel végső soron épp a gyermekek művelődéshez való jogának előmozdítását) is átfogóan célozza.”
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
