Pellegrini: Az Adria kőolajvezeték nem elég az orosz olaj kiváltásához Kacsinecz Krisztián2025. 12. 16., k – 16:03
Az Adria kőolajvezeték csak a kapacitásának növelése után jelenthet alternatívát Szlovákia számára – jelentette ki Peter Pellegrini államfő a Zoran Milanovič horvát elnökkel való találkozója után. Szlovákia és Horvátország korábban vitába keveredett a kérdésben.
„További, a kapacitás bővítését célzó beruházások nélkül az Adria kőolajvezeték nem jelenthet olyan alapvető és meghatározó diverzifikációs útvonalat, amely teljes mértékben kiváltaná az egyéb forrásokra támaszkodó kőolajszállítást” – idézte a Denník N a szlovák államfőt. Szlovákia továbbra is vásárol orosz kőolajat a Barátság kőolajvezetéken keresztül.
Pellegrini arra is felhívta a figyelmet, hogy az Adria esetében le kell vonni Horvátország és Magyarország, vagyis azon országok fogyasztását, amelyek a vezeték útvonalán fekszenek. Hozzátette: a kőolaj- és földgázvezetékek kapacitásának növelésére az infrastruktúra-fejlesztések finanszírozását szolgáló, az Európai Bizottság alá tartozó CEF-alap forrásait is fel kellene használni.
A MOL és a Slovnaft néhány hete azzal vádolta a horvát Janaf kőolajvezeték-üzemeltetőt, hogy megsértette a szállítási megállapodást. Az olajvállalatok az Európai Bizottságnak küldött levelükben azt írták, hogy
a horvát fél egyoldalúan megszegte a szerződést, és ezzel veszélyeztette a nem orosz eredetű üzemanyagok Magyarországra és Szlovákiába történő szállítását.
A MOL szerint ráadásul a horvát partner az utóbbi időszakban nem tartja be a szállítási határidőket sem.
A szlovák és a magyar fél korábban azt is hangsúlyozta, hogy az Adria vezeték kapacitása nem elégséges, ezért szükségük van az orosz olajszállítmányokra is.
A horvátok – köztük Andrej Plenković miniszterelnök – ezzel szemben azt állítják, hogy a vezeték kapacitása megfelelő a százhalombattai és a pozsonyi kőolajfinomító ellátására – havonta 1,2 millió tonna olajat képes szállítani, ez kiadja a mintegy 14 millió tonnát, amire a két finomítónak évente szüksége van.
Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója korábban ezt kétségbe vonta, egyben azt állította, hogy ha csak az Adrián keresztül vásárolnának olajat, évente 200 millió dollárral nőnének a költségek csak a szállítás miatt.
Kapcsolódó cikkünk
Néhány napja leállt, és még mindig nem üzemel a Barátság kőolajvezeték, amely többek között Szlovákiát és Magyarországot is ellátja orosz kőolajjal. A leállást ukrán támadás okozta, de ennek elsődleges célja nem a két ország kőolajellátásának megállítása volt. A Slovnaft és a Mol százhalombattai olajfinomítójának ellátása azonban – ha drágábban és körülményesebben is –, de megoldható más útvonalon.
Múlt héten heves külpolitikai vita alakult ki elsősorban Magyarország és Ukrajna, másodsorban Szlovákia és Ukrajna között, miután az ukrán hadsereg célzottan és sikeresen támadta a Barátság kőolajvezetéket. Augusztus második felében előbb egy kisebb szivattyúállomást, majd az unyecsai nyomóállomást robbantották fel ukrán drónok. Szijjártó Péter magyar és Juraj Blanár szlovák külügyminiszter az Európai Bizottsághoz fordult, hogy gyakoroljanak nyomást Ukrajnára a Barátság kőolajvezeték támadásainak leállítása érdekében.
A célpont nem Szlovákia és Magyarország
Elemzők szerint azonban Ukrajna nem elsősorban a szlovák és a magyar kőolajellátás leállítását akarja elérni, ez neki sem érdeke igazából. Ukrajna ugyanis jelentős mennyiségű gázolajat kap Szlovákiából, a Slovnaftból.
„Az ukrán gázolajszükséglet 1/7-ét a Slovnaft biztosítja, ráadásul egy Magyarországon áthaladó vezetéken keresztül”
– jelentette ki Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója ma, a Mandinernek adott interjújában. Ez a mennyiség nagyon hiányozna Ukrajnának is, az oroszok elleni védekezését is komolyan nehezítené az üzemanyaghiány.
Hamarosan újra indulhat a Barátság
Hernádi szerint legkésőbb ma vagy holnap megújulhat a kőolajszállítás a Barátságon, ha az ukránok nem lövik újra szét.
„27-én vagy 28-án újraindulhat a szállítás, ha nem is a teljes kapacitással” –
mondta Hernádi. A teljes kapacitásra most nincs is annyira szükség, mivel a százhalombattai finomítóban éppen most folyik az éves karbantartás, vagyis az üzem jelenleg áll. Hogy a régió mennyire egymásra van utalva az üzemanyagellátás tekintetében, azt az is jól mutatja, hogy a Mol vezérigazgatója szerint most, vagyis a leállás idején a Slovnaft biztosítja Magyarország üzemanyagigényének a 20 százalékát.
Miért lövik az ukránok a Barátságot?
Habár az ukrán külügyminiszter arra figyelmeztette magyar és szlovák kollégáját, hogy volt elég idejük biztosítani más forrásból és útvonalon országaik kőolajellátását, szakértők szerint ez nem azt jelenti, hogy Ukrajna elsődlegesen Szlovákiát és Magyarországot akarja elvágni az orosz kőolajtól. Rácz András Oroszország- és Ukrajna-szakértő szerint ez a támadás az ukrán hadsereg hosszú távú stratégiájába illeszkedik, amivel elsősorban az oroszországi üzemanyagellátást akarják korlátozni.
„Ukrajna az orosz olajszektor elleni hadműveletek részeként támadja a Barátság vezetéket. Az, hogy a magyar olajellátás is akadozik emiatt, csak mellékhatás”
– írja az elemző. Szerinte Ukrajna hetek óta koncentráltan támadja az orosz olajszektor létesítményeit drónokkal és egyre inkább robotrepülőgépekkel is, amivel legalább három fő célja van.
„Csökkenteni akarja Oroszország olajexportból és feldolgozásból származó bevételeit, üzemanyag-hiányt akar okozni, mert ez is visszahat az orosz gazdaságra, harmadrészt pedig tudatosítani akarja az orosz lakosságban, hogy a háború nem valami távoli dolog, hanem őket is elérheti. Egy eltalált olajfinomító igen látványosan és sokáig ég, nincs az a cenzúra, amit ez el tudja rejteni”
– magyarázza az elemző.
Az ukránok az elmúlt hetekben több kőolajfinomítót is támadtak, többet több alkalommal is, amivel elérték, hogy az orosz kőolajfinomítási kapacitás mintegy 17 százalékkal esett vissza. Ezt komolyan megérzi az orosz lakosság is, a benzin tőzsdei ára 50 százalékkal emelkedett, sok régióban hiány van, a benzinkutak előtt óriási sorok alakultak ki.
„Azért az unyecsai nyomóállomást lövik, mert ez a vezetéknek egy kulcsfontosságú csomópontja. Egyrészt, innen ágazik le észak felé, Uszty-Luga felé az a cső, amin a balti-tengeri orosz tengeri olajexport legnagyobb része zajlik, másrészt Unyecsán megy keresztül a vezeték Belaruszba tartó ága is, ez jön aztán később tovább ukrán területre, aztán Magyarországra és Szlovákiába” – magyarázza az elemző.
Az Uszty-lugai tengeri terminál tölti fel az orosz „árnyékflotta” kőolajszállító hajóit, amelyekkel Oroszország üzletel a világ erre hajlandó részével. Ez komoly bevételi forrás is az orosz költségvetésnek. Fontos azonban a belorusz vezeték is, amely két belorusz finomítót is ellát, amelyből az egyik orosz tulajdonban van. Ezek segíthetik enyhíteni az orosz üzemanyaghiányt, ezért ezek kőolajellátásának megakasztása szintén fontos ukrán cél. A belarusz finomítókat természetesen nem támadhatják közvetlenül.
Megoldható más útvonalon a kőolajellátás?
Azt a Mol és a Slovnaft is elismeri, hogy megoldható – még ha nehézségekkel is – a két ország kőolajellátása. Ebben elsősorban az Adria vezetékre támaszkodhatnak, amely azonban komoly vitákat generál a Mol és a horvát üzemeltető között.
A horvátok állítják, hogy a vezeték kapacitása elég a százhalombattai és a pozsonyi kőolajfinomító ellátására – havonta 1,2 millió tonna olajat képes szállítani, legalábbis papíron.
Ez kiadja a mintegy 14 millió tonnát, amire a két finomítónak évente szüksége van. A Mol azonban nem bízik a horvát számokban, mivel az Adria még nem működött hosszú távon a teljes kapacitásán.
„Voltak próbák, volt amelyik sikerült, volt, amelyik nem”
– mondta Hernádi a már említett interjúban.
Az azonban biztosnak látszik, hogy a szállítás az Adrián keresztül drágább, Hernádi szerint évente 200 millió dollárral nőnének a költségek csak a szállítás miatt. Várhatóan más forrásból beszerzett kőolaj is drágább lenne az orosz olajnál, ami tovább növelné a cég költségeit és ezzel az üzemanyag árát is. Az sem kizárt egyébként, hogy az Adrián orosz kőolajat szállítsanak, de valószínűleg az is drágább lenne, ha hajóval kellene szállítani a horvátországi Omisalj kikőtőjébe, ahol be tudják táplálni a vezetékbe. „Ha teljesen leállna a Barátság, akkor nem biztos, hogy teljes kapacitással tudnak működni a finomítók” – jelentette ki Hernádi.
A Mol-vezér nem akart becslésekbe bocsátkozni, hogy ez milyen hatással lenne az üzemanyag árára, de biztosan hozzátenne néhány százalékot.
Slovnaft: szükség van a Barátságra is
Erről tájékoztatott a Slovnaft is, amely szerint a biztonságos ellátáshoz jó, ha két vezetéken is tudnak kőolajat szállítani. „A közép-európai régióban nem lehet biztosítani a tartós és versenyképes árú üzemanyag-ellátást többféle beszállítói útvonal nélkül, beleértve a Barátság és az Adria vezetékeket is” – tájékoztatta az Új Szót Anton Molnár, a Slovnaft szóvivője. Szerinte a Mol már 10 éve dolgozik azon, hogy diverzifikálja az útvonalakat arra az esetre, ha valamelyik vezeték leállna.
„A Barátság vezeték nélkül Közép-Európának rövid távon üzemanyaghiánnyal kellene szembenéznie, ami áremelkedéshez vezetne”
– magyarázta Molnár. A várható áremelkedés mértékéről azonban a Slovnaft sem tájékoztat.
A Slovnaft egyébként az elmúlt években több százmillió eurót fordított a gyártás átalakítására, hogy az orosztól eltérő kőolajat is fel tudjon dolgozni. Habár a cég erről nem beszél, de feltehető, hogy felkészült arra, hogy orosz olaj nélkül is működni tudjon. A Slovnaft ugyanis nemcsak Szlovákia és Magyarország, és amint láttuk Ukrajna számára fontos, hanem a csehországi üzemanyagellátás egy részét is biztosítja.
Fel kell készülni újabb leállásokra
Elemzők szerint azonban az ukránok várhatóan újra és hatékonyabb fegyverekkel is támadni fogják a Barátság vezetéket, feltehetően épppen a most is szétlőtt unyecsai nyomóállomásnál.
„Azzal kell kalkulálni, hogy a Barátság-vezetéken történő szállítások legalább mindaddig erősen bizonytalanok lesznek, ameddig a háború tart“
– állítja Rácz András. Azzal, hogy az unyecsai csomópont megbénítására törekednek, az ukránok egyszerre remélik elvágni vagy legalább gyengíteni az orosz tengeri olajexportot, és hátráltatni a Belaruszból történő orosz olajtermék-importot is. „Mostanáig a támadások drónokkal történtek, de mivel lassan elkészül Ukrajna saját fejlesztésű robotrepülőgépe, a Flamingo, és vannak hírek ukrán ballisztikus rakéta sorozatgyártásáról is, várható, hogy a vezetéket a drónoknál komolyabb, pusztítóbb fegyverekkel is támadják majd” – állítja Rácz.
Kapcsolódó cikkünk
Felszólította a külügyminiszter a kijevi vezetést, hogy az ukrán fegyveres erők tartózkodjanak a Barátság kőolajvezeték elleni támadásoktól. Juraj Blanár (Smer) ukrán hivatali partnerével, Andrij Szibihával folytatott telefonbeszélgetéséről a TASR közszolgálati hírügynökség számolt be kedden.
A külügyminiszter arra reagált, hogy az ukrán hadsereg a múlt héten – rövid időn belül már harmadszor – intézett támadást a Szlovákia és Magyarország szempontjából is kulcsfontosságú Barátság kőolajvezeték ellen orosz területen, és a legutóbbi támadás miatt pénteken leállt a kőolajtranzit a két ország irányába. A történtek miatt Szijjártó Péter magyar és Juraj Blanár külügyminiszter pénteken levélben fordult az Európai Unió (EU) külügyi főképviselőjéhez, Kaja Kallashoz és Dan Jorgensen energiaügyi biztoshoz, amelyben felszólították az Európai Bizottságot (EB), hogy – ígéretének megfelelően – tegyen lépéseket annak érdekében, hogy Ukrajna ne támadja a Magyarországra és Szlovákiába vezető kőolajvezetéket.
A TASR hírügynökség keddi jelentésében Juraj Blanárnak a közösségi médiában tett bejegyzését idézve azt írta: a miniszter a téma kapcsán vasárnap telefonon beszélt Szibihával, majd hétfőn Tarasz Kacska európai és euroatlanti integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettessel is, akiket tájékoztatott az Európai Bizottságnak küldött levélről.
„A miniszterelnök-helyettes és hivatali partnerem is arról biztosítottak, hogy konstruktív hozzáállásban érdekeltek. Ugyancsak köszönetet mondtak a katonai konfliktus kezdetétől Szlovákia által nyújtott segítségért” – idézte a hírügynökség Juraj Blanár bejegyzését, aki emlékeztetett arra is, hogy előkészítés alatt áll a szlovák és az ukrán kormány sorrendben harmadik együttes ülése.
A találkozó egyik központi témája volt Ukrajna helyzete is. A két államfő egyetértett abban, hogy a háborút Ukrajnában mielőbb le kell zárni, ugyanakkor pragmatikus megközelítést sürgettek. Pellegrini bírálta azokat az uniós vezetőket, akik szerinte gyakran irreális vagy hamis ígéreteket tesznek Ukrajnának. Mindketten hangsúlyozták, hogy Ukrajna területi kérdéseiről kizárólag Kijev dönthet, külső szereplőknek nincs erkölcsi joguk tanácsot adni ebben. A szlovák államfő szerint a legfontosabb cél a mielőbbi diplomáciai megállapodás, a harcok leállítása és a későbbi újjáépítésre való összpontosítás.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
