Nem várt fordulatokkal éledezik a konfliktus korunk hidegháborújának egyik forró pontján, a Dél-kínai-tengeren. A térség hét államának kapcsolatát mérgező területi vita azután kapott lendületet, hogy február 6-án felvételek jelentek meg a Kína által épített, mesterséges szigeteken létesített bázisokról.
A kínai létesítményekre először 2015 májusában derült fény a nyilvánosság számára is, az akkor megjelent műholdfelvételek szerint Peking a vitatott területeken fekvő zátonyokat mesterséges szigetekké tölti fel. A regionális nagyhatalmi pozícióját építgető Kína egy jogi kiskapu miatt kezdett monstre építkezésekbe. Peking az így birtokába került szigetekkel a partoktól 12 tengeri mérföldes sugarú körben a nemzetközi vizek felett is kiterjeszthette hatalmát. Ez Kína azóta deklarálttá vált, globális törekvéseinek ágyazott meg. A Dél-kínai-tengeren keresztül halad el az Európába, Afrikába vízi úton szállított javak többsége, vagyis a kereskedelmi útvonalak feletti ellenőrzés Peking ambíciói szempontjából létkérdésnek számít.
A Philippine Daily Inquirer hírportálon most megjelent fotók arról tanúskodnak, hogy Kína elérte célját. A képek szerint a szigetekre épített infrastruktúra is elkészült. Elemzések ráadásul katonai objektumokról írnak, ami nem egészen egyezik azzal, amit Peking korábban ígért. Kína ugyanis turisztikai és tudományos célokkal magyarázta az építkezéseket.
Ezt persze már akkor sem hitték el neki. Az Egyesült Államok és szövetségesei szerint a nemzetközi jogot sérti a mesterséges szigetek felépítése, ezért az Operation Navigation Freedom néven indult katonai művelet keretén belül amerikai hadihajók és a légierő gépei időnként áthaladtak a vitatott területeken. Ezt Kína provokációnak minősítette és válaszlépésekkel fenyegetőzött, a Dél-kínai-tengeren zajló, egyébként évtizedek óta befagyott konfliktus így kezdett feléledni.
http://mno.hu/
Most új szereplők, az Egyesült Királyság és Ausztrália csatlakozik a hatástalannak tűnő amerikai akcióhoz. Gavin Williamson brit védelmi miniszter a héten, Ausztráliában tett látogatása során nyilatkozta azt a sajtónak, hogy a brit haditengerészet egyik hajója márciusban egy ausztrál kikötőből indulva a vitatott területeken hajózik majd. Peking válaszában arra szólította fel a régión kívül eső országokat, hogy tartsák magukat távol a konfliktustól. – A Dél-kínai-tengeren a helyzet napról napra javul, akik nem érintettek az ügyben, hagyják Kínát és szomszédjait rendezni a kérdést – mondta a pekingi külügyminisztérium szóvivője.
http://mno.hu/
Csakhogy a nyugati hatalmak vélhetően éppen azért erősítenek a térségben, mert a régió országai szokatlanul együttműködőnek mutatkoznak a vitában. A konfliktus kiújulásakor Kína láncreakciót indított be, Vietnam és a Fülöp-szigetek is mesterséges szigetek építésébe kezdett. Aztán novemberben Hszi Csin-ping kínai elnök Vietnamba látogatott, és a viziten megállapodtak a vita diszkrét megoldásáról. A Fülöp-szigetek vezetője, Rodrigo Duterte múlt hét végén beszélt megbocsátón a Dél-kínai-tenger ügyéről. Szerinte a mostani nem a legjobb időszak arra, hogy összevesszenek Kínával.
Duterte azonban szerencsétlenül időzítette nyilatkozatát, szerdán megjelent hírek szerint ugyanis Kína ismét tovább terjeszkedett a Fülöp-szigetek kárára. Mint kiderült, Peking sikerrel szerzett jogot a Fülöp-szigetek keleti partjainál elhelyezkedő, víz alatti Benham-fennsík zátonyai fölött. Ha Kína itt is mesterséges, katonai célú szigetek építésébe kezd, Peking nyugatról, a Dél-kínai-tengeren és a keletről, a felszín alatti Benham-fennsík felől bekeríti a Fülöp-szigeteket.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.02.17.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
