Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár is felszólalt július 2-án Rómában, az olasz szentszéki nagykövetség székhelyén, a Palazzo Borromeo épületében tartott eseményen, amelyen a szentszéki nagykövetek irodalmi díját adták át. Az elismerést idén Piero Damosso újságíró kapta az Egyház béketeremtő erejét vizsgáló írásáért. Parolin bíboros a ceremónia után újságírói kérdésekre is válaszolt.
„Olykor úgy tűnik, hogy a diplomáciai munka apró eredményeket hoz csak, de nem szabad belefáradnunk, vagy engedni a csüggedés kísértésének.” A béke valamennyiünk feladata, a mindennapi élettől kezdve, városainkban, országainkban, a világon. Pietro Parolin ezt hangsúlyozta kedden, a szentszéki olasz nagykövetség római székhelyén, ahol ötödször adták át a szentszéki nagykövetek irodalmi díját, mellyel olyan szerzőket jutalmaznak, akik olasz nyelvű könyveikben a keresztény kultúrát és értékeket elemzik, a keresztény egyházak történetét és az államokkal való kapcsolatát, valamint a vallásközi párbeszédet vizsgálják. Ezúttal a Rai olasz közmédia újságírója, Piero Damosso vehette át a kitüntetést, Megállíthatja-e az Egyház a háborút? Oknyomozás hatvan évvel a Pacem in Terris után című kötetéért.
Parolin bíboros felidézte azt a történelmi hátteret, amelyben XXIII. János enciklikája megszületett. Leszögezte: az egyetemes béke olyan érték, ami mindenkit érint. Emlékeztetett arra a rádióüzenetre is, amelyet 1963. április 13-án, nagyszombaton mondott XXIII. János pápa, aki a békét sürgette Istennel, minden néppel, és a családokban is. „Enciklikája olyan örökség, amelyet őriznünk és fejlesztenünk kell, felvállalva saját felelősségünket” – mondta Parolin bíboros, aki a diplomácia szerepét hangsúlyozta a világban zajló konfliktusok megoldására. Meggyőződése, hogy a diplomáciai erőfeszítések gyümölcsöt hoznak. „Legyünk a béke kézművesei, ahogy Ferenc pápa kéri: törekedjünk az egyetértésre, az összefogásra.”
A vatikáni államtitkár a díjazott könyvet méltatva elmondta, az egész kötet a békét járja körül és újra felvirágoztatja a békevágyat, különböző szereplőket és akadémikusokat szólaltatva meg.
A zsűri is értékelte a több mint ötven interjút tartalmazó kötet módszertanát. Az értékelésben megállapította: „Jóllehet az Egyháznak nincs valós hatalma arra, hogy megállítsa a konfliktusokat, képes megszólítani az egyetemes emberi lelkiismeretet, hogy ledöntse a gyűlölet és az ellenségeskedés falait, a testvériséget jelölve meg mint az igazságosság, a szolidaritás, az inklúzió és a föld gondozásának biztos távlatát. Oknyomozó könyvén keresztül a szerző bemutatja az ima erejét, amellyel Isten népe bátor terveket hozhat létre a találkozásra és a tárgyalásokra.”
A díjátadót megelőzően Parolin bíboros válaszolt a jelen lévő újságírók kérdéseire az ukrajnai és a közel-keleti konfliktussal kapcsolatban. Kijelentette, hogy a háború soha nem lehet igazságos. Utalt a szentföldi Igazságosság és Béke Bizottság által közzétett dokumentumra, amely vitatja az igazságos háború kifejezés használatát a gázai erőszakkal kapcsolatban, és annak helytelenségére hívja fel a figyelmet. „Tudjuk, hogy az igazságos háború fogalma körül ma sok vita zajlik, és hogy az igazságos háború a védelmi háború. Ma azonban a rendelkezésre álló fegyverekkel igen nehézzé válik ez a fogalom. Azt hiszem, hogy nincs még végleges álláspont erről, a kifejezés újrafogalmazás alatt áll.”
Parolin bíboros nemrég tért vissza libanoni útjáról, ezzel kapcsolatban is kérdezték az újságírók. Arra a kérdésre, hogy milyen megoldást képzel el az Izraellel határos országban, azt válaszolta, hogy az elsődleges megoldás a köztársasági elnök sürgős megválasztása, mivel az intézményes válság az egész országra rossz hatással van. „Kívánatos, hogy a keresztények aktív szerepet vállaljanak a libanoni politikai vezetésben. Raï pátriárka is az összefogást szorgalmazza a keresztény pártok között” – mondta.
A sajtó képviselői Ukrajnáról is kérdezték a főpásztort, különös tekintettel arra, hogy az EU soros elnökségét betöltő Magyarország kormányfője, Orbán Viktor a tűzszünet lehetőségének végiggondolását kérte az ukrán elnöktől Kijevben, azzal érvelve, hogy így megkezdhetné Ukrajna a béketárgyalást Oroszországgal. „Amennyire én tudom, eddig az ukránok ezt mindig visszautasították” – mondta erről Parolin bíboros, hozzátéve, hogy ha az ukrán kormány számára nincs garancia, akkor ez csak egy megtorpanás lehet, ami után még kegyetlenebbül, keményebben kezdődik újra a konfliktus. „Mi tényleg reméljük, hogy tűzszünet lesz, és aztán tárgyalások” – szögezte le. Ami a sikeres fogolycserét illeti, amelyben a Szentszék közvetítő szerepet vállalt, a főpásztor szerint lehet számítani további sikerekre, mert egy működő mechanizmusról van szó. A hadifoglyok ügyében a két fél listát cserél, úgyhogy várhatóan folytatódik ez a nagyon pozitív tevékenység, ami a vatikáni államtitkár reményei szerint megteremtheti a feltételeket a béke és a tárgyalások elősegítéséhez is.
Az újságírókkal beszélgetve végül szóba került a trieszti társadalmi hét is, amelyre július 7-én utazik Ferenc pápa. Az esemény témája a demokrácia, amely Parolin bíboros szerint a világ sok részén válságban van.
A katolikusok feladata is, hogy rámutassanak a demokrácia fontosságára és szükségességére, valamint az, hogy értékekkel töltsék meg azt. A demokrácia nem pusztán matematikai példa, kinek van több vagy kevesebb, hanem elsősorban értékek gyakorlása, melyek lehetővé teszik a társadalmi együttélést. Ezzel kapcsolatban a vatikáni államtitkár jelentősnek tartja a katolikusok szerepét, és reméli, hogy a trieszti társadalmi hétből valami jó fakad majd.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News; Esteri.it
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
