A Kuril-szigetcsoport az oka annak, hogy Oroszország és Japán között papíron még mindig nem ért véget a 2. világháború, bár a hadiállapotról felfüggesztéséről megállapodtak.
A szóban forgó négy sziget a Kuril-szigetlánc Japán felőli vége. Ez a lánc köti össze a Kamcsatka-félszigetet a Japán-szigetekkel, és ez választja el az Ohotszki-tengert a Csendes-óceántól. Stratégiai jelentőségük tehát felbecsülhetetlen, főleg az oroszok részére, nem is akarnak lemondani róluk. Moszkva 1945-ben, Japán kapitulációja után három nappal tette rá kezét a Kuril-szigetekre.
Japán saját stratégiai érdekei miatt sem tehette meg, hogy lemondjon róluk. Ennek ellenére Abe Shinzó akkori japán miniszterelnök 2017-ben kezdeményezte a tényleges békemegállapodás tető alá hozását az oroszokkal.
Csakhogy nemrég Shinzo egészségügyi problémákra hivatkozva lemondott hivataláról, Japánban új kormányfőt választottak, a tárgyalások pedig megrekedtek. Az oroszok szándékairól mindenesetre sokat elárul, hogy a légvédelmi rendszer telepítéséről szóló bejelentés előtt a rendszert előbb oda kellett szállítani, be kellett üzemelni, tehát hetekkel korábban elindult a logisztikai művelet.
Moszkva számára a Kuril-szigetek a Csendes-óceán felé vezető kereskedelmi útvonalak garanciáját jelenti, nem mellesleg, egy rakétarendszer telepítésével elég sok bors törhető az USA orra alá, más szavakkal, lehetősége van aláásni az amerikai befolyást a Csendes-óceán térségében.
Moszkva a légvédelmi rendszeren kívül vadászgépeket és rövid hatótávolságú hajóromboló rakétákat is telepített a szigetekre.
Azt nem tudni, mennyire kapcsolódik a Kuril-szigeteki műveletekhez, de egy héttel ezelőtt egy amerikai hadihajó két kilométerre behatolt az orosz felségvizekre a Kuril-szigetek csendes-óceáni oldalán. Moszkva az „incidenst” a béke felrúgásaként adta elő nyilatkozataiban, más szavakkal, jelezte, hogy az USA nem kérdőjelezheti meg döntéseit a területéhez tartozó szigeteken.
Az oroszok egyébként most elég sok új befolyási zónának örülhetnek. A Kaukázusban az azeri-örmény háború lezárásaképp háromezer orosz katona őrizheti a békét egy Moszkva számára kulcsfontosságú területen (Oroszország déli kapuja).
Kökrép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
