A csíksomlyói búcsújárás hagyománya évszázadokra nyúlik vissza. 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben kérte a híveket, hogy nyújtsanak segítséget a ferences templom építésében. Az erdélyi katolikusok egy legendához kötik kialakulását, mely szerint 1567-ben János Zsigmond, erdélyi fejedelem erőszakkal akarta Csík, Gyergyó és Kászon katolikus lakosságát áttéríteni az unitárius hitre. Pünkösd szombatján a fejedelem nagy sereggel vonult be Csíkba, de vereséget szenvedett. A helyiek a győzelmet Szűz Máriának ajánlották, akihez az asszonyok, gyermekek imádkoztak segítségért csíksomlyói templomban.
A zarándokhely mára az összmagyarság egyik féltve őrzött kincse, mely a mai hitetlen, elanyagiasodott világban nyújt szellemi-lelki feltöltődést az oda látogató zarándok számára. Erejét és jelentőségét jól mutatja, hogy pünkösd idején magyarok százezrei indulnak útnak a Napbaöltözött Asszony hívására. A búcsú már évekkel ezelőtt kinőtte a Kárpát-medencét, hiszen mára nem csak felvidéki, vajdasági vagy őrvidéki magyarokkal futhatunk össze a Kis- és Nagysomlyó-hegy közti nyeregben, de dél-amerikai és ausztráliai magyarok is itt keresik évtizedek alatt megtépázott, de el nem veszett gyökereiket.
A napokban jelentette be a román elnöki hivatal, hogy május végén Ferenc pápa Romániába látogat. A római katolikus egyházfő három napig tartó romániai tartózkodása idején ellátogat Bukarestbe, Jászvásárra, Balázsfalvára és Csíksomlyóra is. A hír felbukkanásával egy időben megkezdődtek a konspirációk arról, hogy a hagyományos csíksomlyói pünkösdi búcsút a látogatáshoz kellene-e igazítani vagy sem. Végül a csíksomlyói ferencesek tettek pontot a találgatások végére, a búcsú június 7. és 10. között tarják.
Az természetesen mindenképpen örömhír, ha az egyházfő Közép-Európába látogat. A pápának nemcsak joga, de kötelessége is, hogy időnként személyesen is találkozzon Krisztus követőivel, hiszen a keresztény nemzetek számára egy ilyen látogatás már önmagában lélekemelő, reményt adó pillanat. Jelen írásnak sem az a célja, hogy Ferenc pápa csíksomlyói látogatása felett keseregjek, hisz aligha érheti ennél nagyobb megtiszteltetés 2019-ben nemzetünket, székely testvéreinket.
Csíksomlyó Románia középén, az ország szívében található. A szabadtéri szentmisék alkalmával ez a szakrális tér, az egész hegyoldal piros-fehér-zöld színekbe öltözik. Felemelő érzés a magyar és székely zászlók tengerében részt venni az ünnepi szentmisén. Ezt az élményt átélni ezen a tiszta, még meg nem gyalázott, meg nem szentségtelenített helyen páratlan érzés. Remélem, ez nem fog megváltozni a jövőben sem.
Ne legyen kétségünk azonban afelől, hogy a pápai látogatás idején nagyon fog rá ügyelni a román hatalom, hogy a magyar trikolór, a székely zászló ne bontsa meg az oláh harmóniát. A magyar zászlótengert – ha pár napra is – felváltja a román. Már száz éves a hagyománya annak, hogy a románok rátelepednek mindenre, ami erdélyi és magyar. Így vesztettük el az egykor magyar Párizsként ismert Nagyváradot, Mátyás király Kolozsvárát, tulajdonképpen Erdélyt, minden kincsével együtt.
Üzenem az enyveskezűeknek: El a kezekkel Csíksomlyótól!
Kapusník Csaba
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
