Az osztrigák tenyésztésével foglalkozó telep feltárása azt is bizonyítja, hogy Velence területén a város alapítása előtt is folyt gazdasági tevékenység.
Ha Velencére gondolunk, ritkán jut eszünkbe a város gótikus palotái és a középkori csatornái előtti történelme. Egy új lelet azonban Velence sokkal korábbi és kevésbé ismert történetét tárja fel – írja a muyinteresante.com.
A velencei lagúnán fekvő Lio Piccolo városban egy a Kr. e. 1. század és a Kr. u. 3. század között működő osztrigatenyészetet (ostriarium) tártak fel. A lelet a velencei, padovai és veronai egyetemek többéves, közös kutatómunkájának eredménye, ami bizonyítja, hogy a város területén, már alapítása előtt szervezett gazdasági tevékenység folyt.
Váratlan felfedezés Velencében
Az ostriarium az északi lagúna egy csendes, mocsaras területén helyezkedik el és az eddig nem ismert római múlt bizonyítéka. Az első nyomok még 2021-ben, szisztematikus vizsgálatok során kerültek elő. A műholdfelvételek és a digitális terepmodellezés után 2022 és 2024 során további ásatásokat végeztek, amelyek alátámasztották a feltételezést, miszerint ez volt az első, Velence környékén azonosított római kori osztrigatenyészet.
Az osztrigatelep körülbelül 50 méter hosszú és 20 méter széles sávban húzódik. Fából készült elválasztókat is feltártak a területen, valamint olyan elszigetelő szerkezetet, amely a brakkvíz (olyan víz, amelynek sótartalma nagyobb, mint az édesvízé, de kisebb, mint tengervízé) áramlását szabályozta. A részletes elemzések kimutatták, hogy a Kr. e. 1. század és a Kr. u. 3. század első fele között folyamatos tevékenység zajlott a területen.
A Pax Romana időszaka alatt a stabilitás kedvezett a kereskedelmi hálózatok bővülésének és a természeti erőforrások intenzív kiaknázásának.
A szerkezetek részletes tanulmányozása kimutatta a rómaiak fejlett technikákat alkalmaztak az osztrigák tenyésztése és szedése terén. Az ostriarium támfalai, a tömörített talaj lehetővé tette a vízszint és a sótartalom szabályozását, ami a puhatestűek szaporodásának és növekedésének alapvető feltétele. A kagylók egymást követő rétegei pedig azt mutatják, hogy a tenyésztési ciklusok szervezetten ismétlődtek.
Osztriga: az előkelők eledele
Az osztrigatenyészet speciális gazdaságként működött, valószínűleg szélesebb gazdasági hálózat részeként, a sótermelés vagy halászat mellett.
Az osztrigák fogyasztása az ókori Rómában az elit kiváltsága volt. Olyan írók, mint Seneca és az idősebb Plinius, megemlítik, hogy bizonyos régiókban nagyra becsülték az osztrigát, és hogy e puhatestűeket a birodalom fővárosába vagy a nagy tartományi városokba szállították.
A konkrét kereskedelmi útvonalat, amelynek része volt a Lio Piccolóban talált ostriarium, még nem sikerült azonosítani. A római utak közelsége miatt feltételezhető, hogy szoros kapcsolatban állt a Veneto régió központjaival. Amforákat és kerámiaedényeket is találtak a területen, az osztrigákat valószínűleg ezekben szállíthatták.
Mit üzen a felfedezés?
A Lio Piccolóban feltárt ostriarium kézzelfogható a Velence 5. századi alapítása előtti intenzív gazdaság bizonyítéka. A Kr. u. 1. és 3. század között tehát már létezett strukturált gazdaság, amely a tengeri erőforrások kiaknázására irányult. Ez a nézet ellentmond annak az elképzelésnek, ami szerint a lagúna a középkorig marginális helyzetben maradt.
A Lio Piccolo római kori ostriarium, amellett, hogy az első osztrigatelep, amelyet a velencei lagúnában tártak fel, fordulópontot jelent a terület ókori történelméről alkotott képünkben. Felfedezése Velence és a vízi környezet történetének, újragondolására késztet.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
