Aki őstermelőként szeretne húsféléket árulni, és idegenkedik a bonyolult ügyintézéstől, inkább csirkével vagy nyulakkal próbálkozzon. Sertést vagy szarvasmarhát háztájiban levágni és feldolgozni a hatályos élelmiszer-biztonsági normáknak megfelelően feketeöves ügyintézőknek való feladat, és a kolbászt sem szabad a garázsban tölteni, ahogy mindenki csinálja…
A napokban ebben a cikkben foglalkoztunk a növényi eredetű háztáji termékek árusításával őstermelőként. Talán ez a legegyszerűbben folytatható őstermelői tevékenység.
Tojást árulni sem különösebben bonyolult, és csak egy kicsivel több papírmunkával jár, mint ha csak krumplit árulnánk.
A húsfélék közül a baromfihús és a nyúlhús forgalmazása a legegyszerűbb, mivel itt a vágást és a feldolgozást is az őstermelő végezheti. Ezt a 359/2011-es kormányrendelet szabályozza. Eszerint őstermelőként évente 10 ezer darab baromfit és 2500 nyulat lehet értékesíteni, hogy az a vonatkozó szabályozás értelmében „kis mennyiségnek” minősüljön, s így egyszerűbb szabályozás alá essen.
Ha a 10 ezret kiszorozzuk a mai baromfihús-árakkal, még kisebb, 2-2,5 kilogrammos csirkék esetében is komoly összeget kapunk, hát még, ha libát, kacsát netán pulykát értékesítünk.
Az eladott állatoknak az őstermelő saját, regisztrált tenyészetéből kell származni. A regisztrációt a lakhelyünk szerint illetékes regionális állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági hivatalnál kell kezdeményezni, egy egyszerű nyomtatvány kitöltésével.
Ám még mielőtt ezt megteszi, érdemes a lakóhelye szerinti önkormányzat állattartásra vonatkozó általános érvényű előírásait tanulmányozni, előfordul ugyanis, hogy ezek bizonyos darabszámban maximálják a belterületen tartható haszonállatok számát, de ez minden településen eltérő.
A baromfi vagy nyúl csak közvetlenül a végfelhasználónak vagy helyi kiskereskedelmi egységnek, vagy közétkeztetési intézménynek értékesíthető. A kiskereskedelmi egység, amely az őstermelőtől felvásárolta a húst, csak végfelhasználónak értékesítheti tovább azt.
Őstermelőként a baromfival csak ezek a műveletek végezhetők:
– elkábítás és levágás kivéreztetéssel, forrázás, tollfosztás, belső szervek eltávolítása, fej eltávolítása, és más vágási feldolgozás;
– tisztítás, hűtés vagy fagyasztás, a megfelelő szállítóedénybe helyezés, vagy felkínálás a végfelhasználónak megvásárlásra.
Az őstermelő az őstermelői gyártás szintjén nem végezhet olyan műveleteket, amelyek alapvetően módosítják a baromfihús vagy a nyúlhús egészlegességét, mint például darabolás, porciózás, csontozás, szeletelés, vágás, darálás vagy bármilyen feldolgozás vagy a baromfihús vagy a nyúlhús előzetes csomagolása fogyasztói csomagolásokba.
A nyúlon a fejét is rajta kell hagyni, ezt csak az eladást követően, a vevő kifejezett kérésére lehet eltávolítani.
A baromfi és a nyulak levágásának és ezt követően testük vágási feldolgozásának higiénikus módos, gyorsan kell megtörténni, úgy, hogy megakadályozzák a hús szennyeződését.
A szállítás és tárolás során be kell tartani a vonatkozó külön előírásokat, ezt tehát nem a kormányrendelet szabályozza, hanem egy magasabb jogforrás, jelenleg ez az Európai Közösségek 852/2004 sz. rendeletének I. melléklete a hatályos formában. Magyarul ide kattintva olvasható.
Ha a baromfihús vagy a nyúlhús közvetlenül a levágás után nem kerül eladásra az őstermelő helyiségeiben a végfelhasználónak, vagy meleg állapotban nem kerül beszállításra helyi kiskereskedelmi egységnek, amely közvetlenül végfelhasználót lát el, és legfeljebb kétórányi szállításra fekszik az őstermelő farmjától vagy tenyészetétől, az őstermelő minél hamarabb lehűti +4 fokot meg nem haladó hőmérsékletre.
Ezt a hőmérsékletet meg kell tartani a friss hús eladásáig vagy beszállításáig. A baromfihúst vagy a nyúlhúst az őstermelő meleg állapotban csak a saját helyiségeiben adhatja el a végfelhasználónak, és erre a tényre figyelmeztetnie kell a vevőt.
Az őstermelő, aki közvetlenül a végfelhasználónak értékesíti a baromfihúst vagy a nyúlhúst a saját helyiségeiben, vagy a helyi piactéren, vagy a kereskedő, aki ezzel ellátja a végfelhasználót a helyi kiskereskedelmi egységben, amely közvetlenül végfelhasználókat lát el, a hús visszakövethetőségének érdekében a végfelhasználó tájékoztatására szánt, külön előírás – a Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériumának és a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának 2004. április 28-án kelt, 1187/2004-100 sz. rendelete, mellyel kihirdettetik a Szlovák Köztársaság Élelmiszerkódexének élelmiszerek megjelölésére vonatkozó fejezete – szerinti megjelölésen kívül köteles felvezetni az őstermelő utónevét, családnevét és címét, ha az őstermelő természetes személy, vagy kereskedelmi nevét és székhelyét, ha jogi személy; és regisztrált telephelyének, farmjának vagy tenyészetének címét, ahonnan a hús származik, ha ez nem azonos az előbbi címmel vagy székhellyel.
Ezt a figyelmeztetést is rá kell vezetni: „A baromfihús nem esett át állatorvosi ellenőrzésen. A végfelhasználó háztartásában való felhasználásra hőkezelés után javasolt.” vagy „A nyúlhús nem esett át állatorvosi ellenőrzésen. A végfelhasználó háztartásában való felhasználásra hőkezelés után javasolt.”
a) írásbeli nyilvántartást, amely igazolja a baromfik vagy a nyulak összmennyiségét,
1. amelyet évente tenyészt a regisztrált farmon vagy a regisztrált tenyészetben,
2. levág a regisztrált farmon vagy a regisztrált tenyészetben,
b) külön feljegyzéseket a farmon vagy a tenyészetben levágott, és beszállított vagy értékesített baromfik és nyulak számáról hetente és naptári évenként
A feljegyzéseket a tárgyévet követő 12 hónapig meg kell őrizni.
Miután a baromfit és/vagy nyulat levágták, eladták, adminisztrálták, amit kell, az őstermelők kedves kötelességüknek tesznek eleget a keletkezett állati eredetű melléktermékek megsemmisítésével, vagy, az EU jogászainak símaszájú kifejezésével élve: ártalmatlanításával. Ezt az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete ( 2009. október 21. ) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről c. rendelet szabályozza. Eszerint a baromfifej, a toll, valamint az olyan baromfiból és nyúlalakúakból származó állati melléktermékek, amelyeket a 853/2004/EK rendelet 1. cikke (3) bekezdésének d) pontjában foglaltak szerint a gazdaságban vágtak le és amelyek nem mutatták emberre vagy állatra átvihető betegség tünetét, 3. kategóriába sorolandó.
Ha még mindezeket elolvasva is úgy érzi, hogy ez az ön útja, akkor most már foghatja az előbb említett szöget-kalapácsot, és lehet menni tyúkólat építeni.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
