Megeshet, hogy Bassár el-Aszád személye miatt nem jutnak majd egyezségre a nagyhatalmak Szíria kérdésében, noha mindegyikük érdeke az Iszlám Állam visszaszorítása. Az ENSZ közgyűlése alatt szinte minden jelentős vezető megnyilvánult a kérdésben.
Ugyan az Egyesült Államok és Oroszország egyetért abban, hogy diplomáciai megoldást keressenek a szíriai háború lezárására, van egy komoly vitás pont kettejük között: a szíriai elnök, Bassár el-Aszad személye. Míg Barack Obama zsarnoknak tartja, és hosszú távon eltávolítaná a hatalomból az alavita államfőt [a szemben álló vallási irányzatokról itt írtunk bővebben], addig Oroszország hagyományosan baráti viszonyt ápol vele, csakúgy mint annak idején az édesapjával. Erre bizonyíték, hogy Szíria területén az oroszok korábban több katonai támaszpontot is létesítettek.
Putyin: Hatalmas hiba Aszad kihagyása
A megoldás keresése természetesen az Iszlám Állam előretörése miatt vált sürgőssé: a Közel-Keletet feldúló terrorszervezet ellen jelenleg szinte csak Aszad erői és a kurdok alkalmaznak szárazföldi hadviselést. Putyin ennek kapcsán hatalmas hibának nevezte a szíriai kormánnyal való együttműködés elutasítását. Az utóbbi hetekben mindenesetre egyre inkább erősödik az orosz katonai jelenlét.
Az Egyesült Államok és Franciaország bombázza az Iszlám Államot, de szárazföldi műveleteket még nem hajtottak végre, igaz Putyin is azt állítja, hogy az orosz katonák nem mennek a harcmezőre, csak támogatást adnak a terrorszervezettel harcoló csapatoknak, és egy esetleges orosz bombázásra is azt mondta, hogy csak ENSZ-felhatalmazással szabad elindítani.
Putyin egyébként a Barack Obamával lefolytatott külön megbeszélése után arról is beszélt, hogy esély nyílt közös megoldást keresni a problémákra, a Reuters szerint ezt egy név nélkül nyilatkozó amerikai diplomata is megerősítette.
Nem ülhetnek egy asztalhoz
Obama ugyan hiába mondta, hogy „az Egyesült Államok kész együtt dolgozni bármely nemzettel, így Oroszországgal és Iránnal is a konfliktus rendezése érdekében”, de azt is kijelentette, hogy nem térhetnek vissza a polgárháború előtti status quóhoz, vagyis lényegében kizárta, hogy hosszú távon elfogadják Aszadot elnökként egy esetleges békekötés után.
Francois Hollande francia elnök ugyanakkor kerek perec leszögezte, hogy Aszad elnök diktátor, aki nem lehet részese a szíriai rendezésnek, mert az „áldozatok és a hóhér nem ülhetnek le egy tárgyalóasztalhoz”.
Haszan Róhani, Irán elnöke szorgalmazta egy egységfront létrehozását, és a szíriai demokrácia megteremtése iránti támogatását fejezte ki.
A 2011-ben, az arab tavasz nevű felkeléssorozat nyomán kitört szíriai háborúban immár több mint kétszázezren haltak meg, milliók váltak hontalanná, akiknek nagy része az ország határain kívül keresett menedéket. A menekültválság révén – amelynek szíriai okairól itt írtunk részletesen – a konfliktus súlyosan érinti hazánkat és az egész európai kontinenst is. Szíriában gyakorlatilag káosz van, az Aszad-rezsim harcol a lázadókkal és az Iszlám Állammal, de az Iszlám Állam és a lázadók is időről időre összecsapnak, ahogy arról a terrorszervezet dezertőrei is beszámoltak nemrégiben.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
